A brit hadsereg évtizedek óta használ szegényített uránt a páncéltörő lövedékeiben. Az Egyesült Királyság nem lát semmi veszélyeset abban, hogy Ukrajnába szállítják és ott használják ezeket a lövedékeket – jelentette ki az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Barbara Woodward, aki szerint ezeknek a lőszereknek semmi közük a nukleáris fegyverekhez.
Woodward Vaszilij Nebenzja kijelentésére reagált, miután az orosz ENSZ-nagykövet azzal vádolta meg az Egyesült Királyságot, hogy nem érdekli az ukrán nép sorsa, mivel a szegényített uránnal töltött lövedékek használata szörnyű következményekkel jár a környezetre és az emberi egészségre.
A brit politikus ugyanakkor úgy véli, a lövedékek nem veszélyesek az ukránokra. A nagykövet ezen érvelését azzal támasztotta alá, hogy maga az Egyesült Királyság is évtizedek óta használ ilyen lőszert. Igaz, Woodward elfelejtette megemlíteni, hogy nem az Egyesült Királyság területén, hanem Irakban és Afganisztánban, ahol nem tudnak vizsgálatokat végezni a lövedékek hosszú távú következményeiről.
London már korábban is elutasította a hasonló vádakat. James Heappey brit védelmiminiszter-helyettes szerint Nagy-Britannia leszállította a lőszereket Kijevnek, és most már kizárólag az ukrán vezetés felelős ezek használatáért.
A brit hadsereg nem követi nyomon az átadott lövedékek sorsát, az Egyesült Királyságnak nem kötelessége felszámolni használatuk következményeit Ukrajna területén
– mondta a védelmi miniszter.
Azonban a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek bevetése a Balkánon bizonyítottan komoly, hosszú távú egészségügyi problémákat okozott az átlag polgároknak. A statisztikák szerint több ezer olyan szerbiai lakos van, aki azt állítja, hogy a NATO bombái miatt lett rákos, amiért be is perelnék a NATO-t. A közülük többeket képviselő Szrgyan Alekszics ügyvéd elmondta, a belgrádi legfelsőbb bíróságon már több keresetet is átadtak, amelyben kártérítést követelnek az emberek. A NATO fejenként száz- és háromszázezer euró közötti összeget kellene, hogy fizessen nekik.
– A NATO-t daganatos megbetegedésben szenvedő polgárok, illetve a bombázásoknál használt szegényített urán hatása miatt elhunytak családtagjai perelték be. Ezek az emberek közvetlenül ki voltak téve az 1999-es szerbiai NATO-bombázás során használt szegényített urán hatásának – mondta.
A szegényített urán veszélyeire hívta fel a figyelmet korábban a szerb egészségügyi miniszter is.
Danica Grujicsics azt mondta, a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások alkalmával nukleáris és vegyi háború zajlott. Kiemelte: a bombázást követően jelentősen nőtt a daganatos megbetegedések száma, a betegségek egyre agresszívabbak lettek.
– Szerbiában a NATO-bombázásokat követően hét évvel állapították meg, hogy nőtt a leukémiás és limfómás betegek száma, majd 10-15 évvel később a daganatok számában és agresszivitásában vált észlelhetővé jelentős mértékű emelkedés – idézte fel a miniszter, aki szerint jelenleg sokkal jobbak a gyógyítás feltételei az országban, mint néhány évtizeddel korábban, több a felszerelés és a gyógyszer is, ugyanakkor Szerbia továbbra is a listavezetők között van a rákos megbetegedések és elhalálozások számáában Európában. A miniszter hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a nemzetközi közösség is kivizsgálja, pontosan mi történt, s az akkori események milyen következményekkel jártak az emberek egészségére.
Borítókép: Ukrán katona egy lövészárokban a donyecki régióban fekvő Nyú Jork település közelében 2023. április 24-én (Fotó: MTI/AP/Libkos)
Orosz–ukrán háború
