– A NATO-t daganatos megbetegedésben szenvedő polgárok, illetve a bombázásoknál használt szegényített urán hatása miatt elhunytak családtagjai perelték be. Ezek az emberek közvetlenül ki voltak téve az 1999-es szerbiai NATO-bombázás során használt szegényített urán hatásának – mondta.
A szegényített urán veszélyeire hívta fel a figyelmet korábban a szerb egészségügyi miniszter is.
Danica Grujicsics azt mondta, a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások alkalmával nukleáris és vegyi háború zajlott. Kiemelte: a bombázást követően jelentősen nőtt a daganatos megbetegedések száma, a betegségek egyre agresszívabbak lettek.
– Szerbiában a NATO-bombázásokat követően hét évvel állapították meg, hogy nőtt a leukémiás és limfómás betegek száma, majd 10-15 évvel később a daganatok számában és agresszivitásában vált észlelhetővé jelentős mértékű emelkedés – idézte fel a miniszter, aki szerint jelenleg sokkal jobbak a gyógyítás feltételei az országban, mint néhány évtizeddel korábban, több a felszerelés és a gyógyszer is, ugyanakkor Szerbia továbbra is a listavezetők között van a rákos megbetegedések és elhalálozások számáában Európában. A miniszter hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a nemzetközi közösség is kivizsgálja, pontosan mi történt, s az akkori események milyen következményekkel jártak az emberek egészségére.
Borítókép: Ukrán katona egy lövészárokban a donyecki régióban fekvő Nyú Jork település közelében 2023. április 24-én (Fotó: MTI/AP/Libkos)
Orosz–ukrán háború
