Erdogan a nemzeti nagyság hirdetésével, a polarizációval és a populista gazdaságpolitikai ígéretekkel egyben tudta tartani szavazótáborát − értékelte a vasárnapi török elnökválasztás második fordulójának eredményeit lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója rámutatott, a török elnöknek jól sikerült mozgósítani egy megfelelő kampánnyal, amelyben ügyesen használta médiafölényét. Ennek köszönhetően nagyjából ugyanazt az eredményt sikerült hoznia, mint a 2018-as elnökválasztáson.
Jól látható, hogy az ellenzéknek az összefogás ellenére sem sikerült megbontania Erdogan szavazótáborát, nem tudtak érdemben szavazókat elvonzani a török elnöktől
− fogalmazott a szakértő.
A gazdaság helyreállítása az elsődleges cél
A vasárnapi második forduló eredményei szerint közel százszázalékos feldolgozottságnál Recep Tayyip Erdogan a szavazatok 52,14 százalékát kapta meg, ezzel maga mögé utasítva az összellenzéki jelöltet, Kemal Kilicdaroglut, akire a választópolgárok 47,86 százaléka adta le szavazatát. Ezzel a regnáló elnök nyerte meg az elnökválasztást, újabb öt évig irányíthatja Törökországot. Egeresi Zoltán elmondta, az elkövetkezendő időszakban Erdoganra és pártjára − a május 14-én rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot kapó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) − elsősorban gazdasági feladatok várnak.
A gazdasági stabilitás elérése és az infláció csökkentése az elsődleges cél
− mutatott rá a szakértő. Hozzátette, ez rendkívül nehéz feladat lesz, okosan kell menedzselni a költségvetést a béremelések és más népjóléti intézkedések kigazdálkodása mellett. − Magas gazdasági növekedés és alacsony infláció nehezen tartható alacsony alapkamattal, márpedig nem valószínű, hogy a jegybankelnök érdemben emelni fog ezen − vélekedett Egeresi Zoltán.
Fókuszban a Közel-Kelet
A szakértő véleménye szerint Erdogan külpolitikájában nem várható érdemi változás. Az ukrajnai háborúban továbbra is Kijevet fogja támogatni, ugyanakkor megmarad a pragmatikus együttműködés Oroszországgal.
Mivel szükséges az új pénzek és befektetők bevonása, így lehetséges, hogy várható egyfajta enyhülés a Nyugat felé
− magyarázta. Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban Egeresi Zoltán elmondta, további tárgyalásokra van szükség, nem várható gyors döntés Erdogan és az új kormány részéről.
Törökország inkább a Közel-Keletre fog nagyobb hangsúlyt fordítani, itt várható közeledés
− mutatott rá. A szakértő kiemelte, a török külpolitika az elmúlt 1-1,5 évben alapvetően békülékenyebb hangnemet ütött meg a régió államaival, főleg szomszédjaival. Az Öböl menti államokkal már elkezdődött a közeledés, az elkövetkezendő időszakban inkább Egyiptom és főként Szíria esetében lesz nagy feladat a kapcsolatok rendezése − vélte a szakértő.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédét hallgatják támogatói az ankarai elnöki palota előtt, miután a hivatalban lévő elnök megnyerte a török elnökválasztás második fordulóját 2023. május 28-án (Fotó: MTI/EPA/Necati Savas)
