– Az unió költségvetési javaslatában szereplő felvetések komolytalanok és azok a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hoznák Magyarországot – erről Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a Pestisrácok.hu oldalon tegnap megjelent videóinterjúban beszélt. Kifejtette: „Az igazságtalanságot most már tizenegy éve élvezzük”, kipécéznek egy-egy országot mindenféle objektív alap nélkül. Hozzátette, szisztematikus visszaélésnek vagyunk elszenvedői, 2015, a migrációs válság kezdete óta Magyarország 600 milliárd forintnál is többet költött határvédelemre, és „egy kanyi vasat nem adtak arra”, hogy nemcsak a saját, hanem Európa határait is védjük.
Kovács Zoltán rámutatott: most, az állam- és kormányfők tanácsának korábbi döntését megkerülve egy olyan javaslatot tettek az asztalra, ami a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hozza Magyarországot a kötelező kvótákkal és a regisztrációs kötelezettség előírásával. Eközben pedig visszatartanak olyan forrásokat, amelyek az országnak járnának – húzta alá, hozzátéve: ez nem ajándék, vagy valamiféle donáció, hanem kompenzáció az európai államok közös piacán.
Komolytalannak tartják a felvetést – mondta, rámutatva: Brüsszel nem számolt el az eddig elköltött forrásokkal, azzal, hogy pontosan mire fordították ezt az összeget, és azzal sem, ami Magyarországnak járna. Hol van a pénz? – tette fel a kérdést Kovács Zoltán, aki szerint mivel nagy tételeben kérnek újabb pénzt, erősödik a gyanú, hogy ez a forrás már nincs meg, már elköltötték.
Még több pénzt Ukrajnának! De honnan?
Az államtitkár annak kapcsán beszélt az uniós pénzekről, hogy az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön kezdődik Brüsszelben, és minden bizonnyal az Ukrajnának nyújtandó támogatásokról is szó lesz. Hazánk békepárti álláspontjával ellentétben ugyanis Brüsszel tovább pénzelné a háborút, noha még az sem derült ki, hogy az Ukrajnának szánt uniós pénzeket honnan vonják el. Amíg a Magyarországnak és Lengyelországnak a korábbi közös hitelfelvételből járó pénzeket visszatartják, Brüsszel az eddigi 72 milliárd eurós támogatáson túl újabb összegekkel kívánja segíteni Kijevet.
Legutóbb egy 50 milliárd eurós támogatásról volt szó, ám ennek megvalósításához az Európai Unió újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, és ezek segítségével növelje az Európai Bizottság tagjainak fizetését.