Békepárti álláspontért fog harcolni Orbán Viktor Brüsszelben

Ismét összeülnek az Európai Unió tagállamainak vezetői Brüsszelben: a belga fővárosban csütörtökön kezdődik ugyanis az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. A napirendi pontokat tekintve meglehetősen színes tárgyalássorozatról lesz szó, szóba kerül többek közt az illegális migráció, ám minden bizonnyal a megbeszélések legforróbb témája az uniós pénzek lesznek. Hazánktól továbbra is visszatartja Brüsszel a forrásokat, miközben újabb tagállami hozzájárulásokat kérnek Ukrajna támogatásához és az Európai Bizottság tagjainak fizetésemelésére.

2023. 06. 29. 5:04
ORBÁN Viktor
Brüsszel, 2023. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2023. március 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az unió költségvetési javaslatában szereplő felvetések komolytalanok és azok a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hoznák Magyarországot – erről Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a Pestisrácok.hu oldalon tegnap megjelent videóinterjúban beszélt. Kifejtette: „Az igazságtalanságot most már tizenegy éve élvezzük”, kipécéznek egy-egy országot mindenféle objektív alap nélkül. Hozzátette, szisztematikus visszaélésnek vagyunk elszenvedői, 2015, a migrációs válság kezdete óta Magyarország 600 milliárd forintnál is többet költött határvédelemre, és „egy kanyi vasat nem adtak arra”, hogy nemcsak a saját, hanem Európa határait is védjük.

Kovács Zoltán rámutatott: most, az állam- és kormányfők tanácsának korábbi döntését megkerülve egy olyan javaslatot tettek az asztalra, ami a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hozza Magyarországot a kötelező kvótákkal és a regisztrációs kötelezettség előírásával. Eközben pedig visszatartanak olyan forrásokat, amelyek az országnak járnának – húzta alá, hozzátéve: ez nem ajándék, vagy valamiféle donáció, hanem kompenzáció az európai államok közös piacán.

Komolytalannak tartják a felvetést – mondta, rámutatva: Brüsszel nem számolt el az eddig elköltött forrásokkal, azzal, hogy pontosan mire fordították ezt az összeget, és azzal sem, ami Magyarországnak járna. Hol van a pénz? – tette fel a kérdést Kovács Zoltán, aki szerint mivel nagy tételeben kérnek újabb pénzt, erősödik a gyanú, hogy ez a forrás már nincs meg, már elköltötték.

 

Még több pénzt Ukrajnának! De honnan?

Az államtitkár annak kapcsán beszélt az uniós pénzekről, hogy az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön kezdődik Brüsszelben, és minden bizonnyal az Ukrajnának nyújtandó támogatásokról is szó lesz. Hazánk békepárti álláspontjával ellentétben ugyanis Brüsszel tovább pénzelné a háborút, noha még az sem derült ki, hogy az Ukrajnának szánt uniós pénzeket honnan vonják el. Amíg a Magyarországnak és Lengyelországnak a korábbi közös hitelfelvételből járó pénzeket visszatartják, Brüsszel az eddigi 72 milliárd eurós támogatáson túl újabb összegekkel kívánja segíteni Kijevet.

Legutóbb egy 50 milliárd eurós támogatásról volt szó, ám ennek megvalósításához az Európai Unió újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, és ezek segítségével növelje az Európai Bizottság tagjainak fizetését.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőzően kedden tárgyalt Charles Michellel, valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd kormányfőkkel. A megbeszélésen a magyar miniszterelnök rámutatott:

az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan.

Hozzátette: a javaslat egyúttal a brüsszeli bürokrácia növelését is segítené. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rámutatott: ahelyett, hogy Európa csatlakozna a világ többi része által is szorgalmazott békepárti állásponthoz, az uniós országok versenyeznek az Egyesült Államokkal a Kijevnek nyújtott fegyverszállításokban.

 

Irányváltást sürgetnek a tagállamok a migrációs politikában

A tömeges illegális migrációról is szó lesz Brüsszelben, az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat kedden készítették elő a tagországok általános ügyekért felelős miniszterei luxembourgi ülésükön. Karoline Edtstadler európai uniós ügyekért felelős osztrák miniszter azt hangsúlyozta sajtótájékoztatóján:

ahhoz, hogy Európai Unióként működhessünk, irányváltásra van szükség a migrációs politikában.

Az osztrák miniszter szerint a migráció a következő években és évtizedekben nagy kihívás lesz az unió számára – ennek egyik jele a görögországi hajóbaleset: két héttel ezelőtt hetvenkilenc bevándorló megfulladt, több százan pedig eltűntek, miután hajójuk felborult és elsüllyedt Görögország délnyugati partjainál. Beszédében Edstadler az EU bővítésére is kitért: álláspontja szerint tájékoztatni kell Ukrajnát arról, hogyan haladnak a csatlakozási tárgyalások, ám bírálta Brüsszelt, amiért a nyugat-balkáni államok egyenlőtlen bánásmódban részesülnek.

A nyugat-balkáni országok is megérdemlik, hogy naprakész tájékoztatást kapjanak az Európai Unió felé vezető útjukról

– szögezte le a tárcavezető.

Magyarország és a visegrádi négyek álláspontja is világos a kérdésben. Orbán Viktor a V4-ek hétfői pozsonyi találkozóján leszögezte: ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.

A miniszterelnök ugyanakkor úgy látja, amellett, hogy Brüsszel nem hajlandó ilyen intézkedést hozni, a migráció elleni küzdelemre is csupán nevetséges összeget szándékozik fordítani. Az illegális bevándorlás elleni fellépés mindazonáltal sürgető kérdés, különösen Olaszország számára, amelynek partjait az idei év első három hónapjában 305 százalékkal többen érték el, mint tavaly. De elég csak visszagondolni a szerb–magyar határon kialakult helyzetre: a migránsok között folyamatosak a különböző, alkalmanként erőszakig fajuló atrocitások, és a határ menti települések lakosai sem érzik magukat biztonságban.

Borítókép: Orbán Viktor kormányfő érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2023. március 24-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.