„Az elrettentés hiányzik Brüsszel migrációs politikájából”

Noha a legtöbb migrációs útvonalon csökkent a forgalom, Olaszország partjait háromszor annyian érték el az idei év első felében, mint tavaly – derült ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adataiból. A Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt a tendencia hátteréről, az észak-afrikai országok határvédelmi szerepéről és a migránskvótáról.

2023. 06. 23. 4:50
Catania, 2023. április 12. Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó a szicíliai Catania kikötõjébe 2023. április 12-én. Az olasz belügyminisztérium szerint 2023-ban már több mint 28 ezer illegális bevándorló érte el Olaszország partjait. Ez több mint négyszerese az elõzõ év azonos idõszakában regisztrált mintegy 6900 menedékkérõnek. A növekvõ migrációs nyomás hatására az olasz kormány április 11-én hat hónapos országos szükségállapotot hirdetett ki. MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino Fotó: Orietta Scardino
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az olaszoknál hihetetlen emelkedést látunk, hároméves viszonylatban majdnem hatszoros emelkedésről van szó. A tavalyi évben a számok azt tükrözték – és továbbra is azt látjuk –, hogy nem nagyon látszik az alagút vége – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója annak kapcsán, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) az év első negyedévében mért adatai szerint háromszor annyi illegális migráns érkezett az olasz partokra, mint a tavalyi év azonos időszakában. A szakértő kiemelte, az érkezésszámok minden útvonalon csökkentek, beleértve a nyugat-balkánit is.

 

Marsai Viktor szerint a hirtelen emelkedés hátterében egyrészt az áll, hogy a nyugat-balkáni útvonal részben eltömődött, miután Szerbia uniós nyomásra több vízummentességi megállapodást felmondott.

Ezért szemben a korábbi gyakorlattal sokan, például Tunéziából vagy más észak-afrikai országból már nem repülnek be a Balkánra, egészen Belgrádig, hogy onnan induljanak el a horvát vagy a magyar határ felé, hanem maradt számukra a közép-mediterrán útvonal.

Szerbia tavaly októberben jelentette be például, hogy 57 év után megszünteti a tunéziaiak számára a vízummentes belépést. Az intézkedés értelmében november vége óta az arab ország állampolgárainak kérelmet kell benyújtaniuk, amely tartalmazza egyebek mellett az utazás okát, a szállodai foglalást és a hazaútra szóló repülőjegyet is. Ha pedig üzleti ügyben érkezne valaki a balkáni országba, hivatalos meghívólevelet is kell csatolni. Hasonló szabályok vonatkoznak a Burundiból Szerbiába utazókra is: a kelet-afrikai országból érkezők szintén kihasználták a vízummentes lehetőséget, hogy könnyen bejussanak Európába.

 

Kulcsszerepben az észak-afrikai országok

Az élvonalbeli uniós tagállamok, köztük Olaszország, valamint Brüsszel is igyekszik egyre jobban bevonni az észak-afrikai országokat az európai határvédelembe. Másfél héttel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európi Bizottság elnöke Tunézia fővárosában, Tuniszban jelentette be, hogy az Európai Unió 105 millió euróval támogatja az arab országot határvédelmének megerősítésében, valamint több mint egymilliárd euró (370 milliárd forint) gazdasági támogatás kiutalását is kilátásba helyezi. A Frontex szerint is fontos szempont, hogy Tunézia biztos lábakon álljon, ugyanis adataik szerint idén a tavalyi évhez képes 292 százalékkal nőtt az arab országból érkező migránsok száma. A Giorgia Meloni miniszterelnök vezette olasz kormány is abban bízik, hogy sikerül mérsékelni a bevándorlás mértékét a közép-mediterrán útvonalon.

A tunéziai instabil helyzet súlyos következményekkel járna Észak-Afrika stabilitására, és ezek a következmények elkerülhetetlenül minket is elérnek – figyelmeztetett korábban az olasz miniszterelnök.

Fekete-afrikai migránsok tábora a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tuniszi irodája elõtt  2023. március 3-án Fotó: Mohamed Meszara/MTI/EPA

Marsai Viktor ismertette, a szaknyelvben az olyan országokat, mint Tunézia, kapuőr államoknak hívják, ám hasonló szerepben van Törökország is, amellyel 2016. március 18-án Brüsszel kilencpontos nyilatkozatot írt alá a migrációs válság kezelése érdekében. A megállapodás egyik fő pontja az volt, hogy a 2016. március 20. után a Törökországból görög szigetekre illegálisan érkező szír migránsokat Ankarának vissza kell fogadnia, emellett a török vezetésnek annak megelőzésén kell dolgoznia, hogy ne nyíljanak újabb tengeri vagy szárazföldi migrációs útvonalak.

A Migrációkutató Intézet igazgatója kiemelte, ezek a megállapodások azért is fontosak, mert ha egyszer a migránsok útrakelnek és sikerül elérniük az Európai Unió területét, onnantól kezdve már nincs könnyű dolguk a tagállamoknak – hiába derül ki az érkezők többségéről, hogy nem jogosultak menekültstátusra.

„Akit lehet, meg kell állítani még az EU külső határainál. Tunézia most egy kulcspartner, az ország partőrsége az elmúlt években éves szinten több tízezer útrakelőt állított meg és küldött vissza” – tette hozzá. Marsai Viktor ugyanakkor arra figyelmeztetett, ha le is zárják az útvonalakat a migránsok előtt, új csatornákat fognak találni és az sem elhanyagolható szempont, hogy az afrikai országok mennyire lesznek hajlandók hosszú távon együttműködni az EU-val. Példaként megemlítette, korábban Líbiával is szorosan együttműködött Brüsszel, ám mióta az EU fókusza Tunéziára került, Líbia ismét nagyforgalmú tranzitországgá válhat.

 

Migránskvóta helyett elrettentés szükséges

A szakértőtől azt is kérdeztük, a migránskvóta bevezetése megoldást jelenthet-e a tömeges illegális bevándorlás kezelésére.

Biztosan nem, az ördög részletekben van elrejtve. A kötelező szolidaritás azt jelenti, hogy amely ország nem vállalja a ráeső részt, annak fizetnie kell, vagy segítheti a frontországokat mindenféle képességnövelő intézkedésekkel, például a határvédelem erősítésével – magyarázta Marsai Viktor.

„Csakhogy ezzel nagyon sok probléma van. Az egyik az, hogy aránytalanul nagyok azok az összegek, amiket azokra a tagállamokra próbálnak hárítani, amelyek nem akarnak átvenni menedékkérőket. A másik, hogy a bizottságnak egyébként lehetősége van rá a tervezet szerint, hogy amennyiben fokozódik a migrációs nyomás, emeljen a kvótán” – tette hozzá. A szakértő kiemelte azt is, nem 30 ezer illegális migránsról van szó, hanem éves szinten százezrekről: tavaly közel egymillió menedékkérelmet adtak be az uniós tagállamok valamelyikében.

Marsai Viktor szerint az uniós tervből az elrettentés, azaz a hatékony visszaküldés vagy a harmadik országban való elhelyezés hiányzik. Ugyanis önmagában a migránskvóta nem fogja eltántorítani azokat, akik 5-10 ezer eurót kifizettek az embercsempészeknek, hogy elérjék Európát – sőt, az embercsempészek könnyen kommunikálhatják ezt úgy, hogy íme, az EU sokakat be fog engedni – miközben nem fogja tudni hatékonyan lebonyolítani a visszatoloncolásokat.

Az Egyesült Királyság, valamint Dánia is próbálkozott hasonló tervvel: London megállapodást is kötött Ruandával, amelynek értelmében a kelet-afrikai országban folytatnák le az illegális bevándorlók menekültügyi eljárását.

Ebben van elrettentő faktor, mert ki fog azért fizetni önmagát menekültként bemutató gazdasági migránsként, hogy a végén Ruandában folytassák le az eljárást?

– tette fel a kérdést Marsai Viktor.

Az uniós elosztási terv miatt bírálatok sora érte az Európai Uniót, amellyel nemcsak hazánk nem ért egyet, de európai politikusok és kormányok sora is kifejezte nemtetszését. Lengyelországban már népszavazásra készül a kormány, amelyet legfrissebb hírek szerint 2-3 héten belül kiírhat Varsó. Németországban pedig vitát okozott a szövetségi kormányon belül a migránskvóta kérdése: Olaf Scholz kancellár a parlamentben csütörtökön elmondott beszédében történelmi jelentőségűnek nevezte az uniós tervet, korábban a Zöldek körében nagy felháborodást okozott a hír – több mint 700 párttag levélben kérvényezte a párt vezetőinél, valamint Annalena Baerbock német külügyminiszternél, hogy vétózzák meg a döntést.

Borítókép: Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó a szicíliai Catania kikötőjébe 2023. április 12-én (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.