Forrong Európa a migránskvóta bevezetése miatt

Sorra utasítják el az Európai Unió területén a migránsok kötelező szétosztásának mechanizmusát, melynek értelmében a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken. Európa forrong, a hétvégén folyamatosan, egyre hevesebben bírálták Brüsszelt a migránskvóta bevezetése miatt. A reakcióra számítani lehetett: az elmúlt években jelentősen befolyásolta a biztonsági helyzetet a migránsok tömeges beáramlása, akik gyakran kerültek címlapokra terrortámadások, gyilkosságok és más erőszakos bűncselekmények miatt.

2023. 06. 11. 15:53
null
Catania, 2023. április 12. Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó a szicíliai Catania kikötõjébe 2023. április 12-én. Az olasz belügyminisztérium szerint 2023-ban már több mint 28 ezer illegális bevándorló érte el Olaszország partjait. Ez több mint négyszerese az elõzõ év azonos idõszakában regisztrált mintegy 6900 menedékkérõnek. A növekvõ migrációs nyomás hatására az olasz kormány április 11-én hat hónapos országos szükségállapotot hirdetett ki. MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino Fotó: Orietta Scardino
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A német kormány hibáit a németeknek kell megfizetniük, nem a lengyeleknek – szögezte le Izabela Kloc, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) lengyel párt európai parlamenti képviselője annak kapcsán, hogy az Európai Unió a héten a migránskvóta bevezetése mellett döntött. A politikus beszédében az Angela Merkel német szövetségi kancellár alatt uralkodó Willkommenskulturra utalt, Berlin ugyanis akkoriban tárt karokkal várta az illegális bevándorlókat.

Ennek a politikának ma jól láthatók a hatásai a nyugat-európai országokban. Az emberek belefáradtak a káoszba és hajlandók azokra a pártokra szavazni, melyek határozottan ellenzik a bevándorlók korlátlan beáramlását

– tette hozzá Izabela Kloc.

Illegális bevándorlók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote szigetén fekvő Arrecife kikötőjébe 2023. június 5-én Fotó: Adriel Perdomo / MTI/EPA-EFE

Európában 2015 óta súlyos problémákat okoz a tömeges illegális bevándorlás, abban az évben ugyanis több mint egymillióan érkeztek a kontinensre, többségük a szíriai háború elől menekült el. A kontinenst azonban nem csak azok érték el, akiknek nem volt más választásuk, mint hátrahagyni hazájukat, hanem a terroristák is beáramlottak Európába: az elmúlt években sorra járták be a világsajtót a temérdek emberáldozatot követelő terrortámadások hírei. 2015-ben Franciaországban több merényletet is végrehajtottak, ezek közül az egyik legsúlyosabbra november 13-án, a Bataclan színházban és annak környékén került sor: aznap az Iszlám Állam terroristái három helyszínen robbantottak, 130 ember életét kioltva és további 416 ártatlant megsebesítve. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen utasítják el a migránskvóta bevezetését.

Az új intézkedés részleteit Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: az elfogadott dokumentum, amely általános megközelítést tartalmaz, a menekültügyekben azt vetíti elő, hogy egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd.

A lengyelek mellett az Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vezette ANO ellenzéki párt sem örül a migránskvóta bevezetésének, szombaton rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek. A párt tagjai hevesen bírálták Vít Rakusan cseh miniszterelnök-helyettest, belügyminisztert; a kritikus hangokhoz Babis is csatlakozott, aki szerint az uniós cseh képviselők nem országuk érdekeit védik. A Tomio Okamura vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nyíltan bevándorlásellenes párt pedig azt vetette a tárcavezető szemére, hogy ilyen döntést nem hozhatott volna meg egyedül, mert ahhoz a parlament jóváhagyása is szükséges.

Ám a nyugat-európai országokban is egyre hangosabbak az új migrációs paktumot elutasítók.

A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) biztonsági kérdésekben illetékes szóvivője, Hannes Amesbauer azt mondta az osztrák belügyminiszterről, Gerhard Karnerről, hogy „hátba szúrta az osztrákokat”, miután nem mondott nemet a migránskvótára. 

Noha Berlin évekkel ezelőtt még a migránsok befogadását pártolta és Olaf Scholz német szövetségi kancellár is kiáll az új uniós intézkedés mellett, a német kormánykoalíció tagjai nem értenek egyet. Különösen a Zöldek körében okozott nagy felháborodást a hír: több mint 700 párttag levélben kezdeményezte a párt vezetőinél, valamint Annalena Baerbock német külügyminiszternél, hogy vétózzák meg a döntést. Az új migrációs paktumot éppen aznap fogadták el egyébként, amikor Franciaországban egy szíriai bevándorló kisgyermekekre támadt egy parkban.

Annak ellenére, hogy Berlin is a migránskvóta mellett szavazott, Nancy Faeser német belügyminiszter is érzi, hogy nagy a baj Európában: a politikus azt javasolta, tiltsák be a késeket a vonatokon és a buszokon. Németországban ugyanis fél évvel ezelőtt egy 33 éves palesztin férfi konyhakéssel ölt meg egy 17 éves lányt és annak 19 éves barátját egy vonaton, a Hamburghoz közeli Brokstedt környékén.

RUTTE, Mark; VON DER LEYEN, Ursula; SZAÍD, Kaisz; MELONI, Giorgia
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b2), Mark Rutte holland (b) és Giorgia Meloni olasz kormányfő (j)  Kaisz Szaíd tunéziai elnök társaságában Tuniszban 2023. június 11-én Fotó: Filippo Attili/MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája

Mindeközben Olaszország abban bízik, hogy az Európai Unió déli határaként az új szabályrendszerrel nem válik a migránsok befogadóközpontjává. Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter elmondta, most már egyértelműen látszik, szükség van a harmadik országokkal való megállapodásokra a migránsok feltartóztatásához. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap Giorgia Meloni olasz és Mark Rutte holland miniszterelnökök társaságában érkezett Tunéziába hivatalos látogatásra, melynek keretében Kaísz Szaíd tunéziai elnökkel is tárgyalóasztalhoz ültek. Von der Leyen az egyeztetéseket követően ismertette, az Európai Unió több mint egymilliárd eurós segélyt fontolgat az arab ország számára, mellyel enyhíteni kíván Brüsszel a Tunéziát sújtó gazdasági válságon, emellett abban bízik, hogy az uniós erőfeszítések következtében az észak-afrikai ország hatékonyabban fog tudni fellépni a migrációs válság kezelésében.

Borítókép: Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó a szicíliai Catania kikötőjébe 2023. április 12-én (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.