Migránsokkal zsúfolt pályaudvarok, vasútállomások, összecsapások a magyar−szerb határon, terrortámadások Európa-szerte − noha ezek az események már közel egy évtizede történtek, mindannyiunkban élénken élnek a 2015-ös migrációs válság és az Európai Unió arra adott elhibázott válaszának következményei. A nyugati tagállamok – az Angela Merkel által vezette Németországgal az élen – akkor a határok megnyitása mellett döntöttek, meghívót küldve ezzel a több millió, Európába vágyó afrikai és közel-keleti migránsnak. Nyolc évvel később mintha mi sem változott volna: a nemrégiben az uniós tagállamok belügyminisztereinek többsége által megszavazott új migrációs paktum kötelező − bár nevében önkéntes − migránskvótát ír elő, azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem akarják befogadni a menedékkérőket, migránsonként 22 ezer eurónyi (mintegy nyolcmillió forint) büntetéssel sújtja.
Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból
− fogalmazott ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő. Ennek veszélye pedig reális, hiszen az elmúlt időszakban óriási migrációs nyomás helyeződik Európára, melynek szintje már-már a 2015-ös helyzettel vetekszik.
Cikkünkben a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze a 2015-ös migrációs válság legemlékezetesebb és egyben legtragikusabb eseményeit.
Migránsokkal tömött pályaudvar
2015 augusztusában több ezer migráns lepte el Budapest forgalmasabb csomópontjait, azon belül is a Keleti pályaudvart.
A Baross téri aluljáróban sátrakat vertek fel, a tömegtől szinte lépni sem lehetett, teljességgel megbénították a budapestiek mindennapi életét.
A kaotikus állapotnak végül a 2015 szeptemberében a magyar−szerb határon felhúzott határkerítés vetett véget.
Összecsapások a magyar−szerb határon
A feszültség ugyanakkor nem csillapodott a magyar−szerb határon, a Röszke-Horgos átkelőhelynél.
2015 szeptemberének közepén a Magyarországra bejutni akaró migránsok rátámadtak a határt biztosító rendőrökre, kődarabokkal, botokkal, betondarabokkal és a segélyszervezetek által odavitt vizespalackokkal dobálták őket.
A rendőrség könnygázt, valamint vízágyút használt, míg a támadók autógumikat gyújtottak fel, és a közeli melléképületek tetejéről dobálták őket.
Terrortámadások Európa-szerte
A 2015-ös párizsi terrortámadások az elmúlt évek legtragikusabb merényleteiként vonultak be a történelem könyvekbe. 2015. november 13-án este három különálló robbantást, valamint hat lövöldözést követtek el a francia főváros különböző pontjain, melyek legalább 130 emberéletet követeltek.
Az elkövetők nagy része bevándorló hátterű francia vagy belga állampolgár volt, azonban akadtak olyanok is, akik a 2015-ös migrációs válság közepette érkeztek Európába.
A támadást az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.
Hasonlóan megrázó terrortámadás történt 2016-ban Berlinben. December 19-én Anis Amri tunéziai bevándorló egy elrabolt kamionnal nagy sebességgel behajtott a német főváros egyik karácsonyi vásárának helyszínére, a vásárosok, az árusok és a vásárlók közé.
A merényletben tizenketten életüket vesztették, több tucat ember pedig megsérült.
A mindennapok részévé vált a migránsbűnözés
A tragikus események mellett Európában − főként a nyugati és északi országokban − a mindennapok részévé vált a migránsbűnözés, a bevándorlók rettegésben tartják az európai embereket. A legutóbbi felkavaró eset csütörtökön történt − éppen az új migrációs paktum megszavazásának napján − Franciaországban, amikor egy szíriai származású, bevándorló hátterű férfi fényes nappal megkéselt hat embert, köztük négy gyermeket, többeknek életveszélyes sérüléseket okozva. Emellett Olaszországból, Svédországból, Németországból szinte nap mint nap hallunk ilyen és ehhez hasonló incidensekről.
Borítókép: A szerb−magyar határt megrohamozó migráns 2015-ben (Fotó: Kurucz Árpád)
