Megtartották vasárnap Görögországban a parlamenti választások második fordulóját, miután májusban nyert ugyan a Kiriákosz Micotákisz vezette jobboldali Új Demokrácia (ND) nevű párt, kormányalakításra mégsem került sor: a pártnak nem sikerült abszolút többséget szereznie és a görög politikus elutasította a kormánykoalíció gondolatát. Magyar idő szerint este kilenc órakor a voksok több mint 95 százalékát dolgozták fel. A legfrissebb eredmények szerint az előrejelzéseknek megfelelően ismét tarolt a jobboldal.
Az Új Demokrácia a voksok 40,55 százalékát szerezte meg, jóval maga mögött hagyva az Alekszisz Ciprasz előző kormányfő vezette baloldali Sziriza pártot, mely a szavazatok csupán 17,84 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyet a baloldali Mozgalom a Változásért (PASOK) foglalja el a voksok 11,88 százalékának a megszerzésével. A görög törvények értelmében ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, a szavazatok legalább három százalékát kell magáénak tudnia, ennek értelmében bekerült a parlamentbe Görögország Kommunista Pártja (7,6 százalék), a jobboldali Görög Megoldás (4,5 százalék), a jobboldali Spártaiak, a szintén jobboldali Demokratikus Hazafias Mozgalom – Győzelem, és feltehetően bekerül a baloldali Szabadság Útiránya is.
Kiriákosz Micotákisz vasárnap este bejelentette pártja győzelmét, beszédében azt mondta, a választóktól felhatalmazást kapott a szükséges reformok megvalósítására.
Micotákisz egyebek között erős gazdasági növekedést ígért, amely lehetővé tenné a fizetések emelését és az egészségügyi rendszer reformját. A választói részvétel mintegy 52 százalék volt.
Korábban arról szóltak a hírek, amennyiben az Új Demokrácia valóban tarol, Micotákisz számára már jóval könnyebb lesz a kormányalakítás, mint az első forduló idején, májusban. A görög választási rendszert ugyanis nemrégiben módosították, eszerint az eredményektől függően 25, de legfeljebb 50 bónuszmandátumot kap a választást megnyerő párt. A 300 fős athéni törvényhozásban 158 helyre számíthat a mostani kormány vezető pártja.
Micotákisz kampányában azt ígérte, nagyobb figyelmet fordít az oktatási rendszerre, valamint az egészségügyre – utóbbi hiányosságaira a Covid-világjárvány világított rá.
A görög politikusnak nem ez lenne egyébként az első miniszterelnöksége, előző kormányát 2019-ben kezdte, akkor számos támogatót sikerült maga köré gyűjtenie intézkedéseivel: enyhítette a Görögországot sújtó pénzügyi válságot, fokozta a gazdasági növekedést és csökkentette a munkanélküliséget.
