Két hadihajót küld Németország az indo–csendes-óceáni térségbe 2024-ben – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter, miközben egyre éleződik a feszültség Peking és Washington közt. Ahogyan lapunk is megírta, a két nagyhatalom közötti viszály legutóbb azért mérgesedett el, mert egy kínai hadihajó kis híján nekiment egy amerikai rombolónak.
A Shangri-la Párbeszéd nevű szingapúri védelmi fórumon Boris Pistorius arra szólította fel a részt vevő országokat, hogy álljanak ki a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a főbb tengeri átjárók védelme mellett. – Ennek érdekében a német szövetségi kormány egy fregattot küldött a térségbe 2021-ben, és 2024-ben újabb tengeri eszközöket, egy fregatott és egy ellátóhajót küldünk – magyarázta a védelmi miniszter.
2021-ben közel húsz év után jelent meg először német hadihajó a Dél-kínai-tengeren, a lépéssel Németország a nyugati szövetségeseihez csatlakozott, amelyek kiterjesztették katonai jelenlétüket a térségben. Mindez pedig egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki Kínából, amely úgy véli, szándékosan közelítenek a területéhez.
Berlin vékony jégen táncol, hiszen Kína az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Európa külkereskedelmének mintegy negyven százaléka ráadásul a Dél-kínai-tengeren keresztül bonyolódik.
Nem ez az első Peking ellen irányuló lépése a szövetségi kormánynak, amely már a beiktatása előtt kilátásba helyezte, hogy keményebben lép majd fel az olyan tekintélyelvű államok ellen, mint Kína. A kormánykoalíció célja, hogy ne folytassanak önálló Kína-politikát a gazdasági érdekek mentén, ahogyan azt a múltban tették, hanem fogjanak össze nyugati szövetségeseikkel a versenytársukkal szemben.
Boris Pistorius bejelentése egyébként azok után is meglepő, hogy az ukrajnai szállítások miatt Németország fegyverkészletei kezdenek kimerülni.
A német hadsereg, Bundeswehr állományát jelentősen csökkentették az Ukrajnába küldött harckocsik, ráadásul a jobb állapotban lévő járműveket szállították el a háborús országba. 2018-ban vadászgépeik fele és hat tengeralattjárójuk közül egy sem volt harcra készen. 2022-ben pedig a német parancsnokok panaszkodtak, hogy Puma gyalogsági harcjárműveiket meghibásodások sújtják.
Az ukrajnai háború kitörésekor Olaf Scholz kancellár arra tett ígéretet, hogy a védelmi kiadások a bruttó haza termék (GDP) legalább két százalékát alkotják majd. Ez a vállalkozás pedig nem kevés kihívás elé állítja az új védelmi miniszert, miután 2020-ban ez az arány a GDP összesen 1,4 százaléka volt.
