Hadihajókat küld Berlin az indo–csendes-óceáni térségbe

Németország a Peking és Washington közti feszültsége közepette készül kiterjeszteni a katonai jelenlétét.

2023. 06. 04. 12:09
Christening of the corvette "Emden
Christening of the corvette "Emden 04 May 2023, Hamburg: The corvette F266 "Emden", second of a total of five new ships for the Navy, lies on the quay at the Blohm+Voss shipyard in the harbor. Around six years after the construction order was placed, the second of five new naval vessels is christened. The German Navy corvette is officially named "Emden." All five new corvettes will be built at several northern German shipyards under the lead management of the NVL Group. Photo: Marcus Brandt/dpa (Photo by MARCUS BRANDT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: Europress/AFP/Marcus Brandt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két hadihajót küld Németország az indo–csendes-óceáni térségbe 2024-ben – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter, miközben egyre éleződik a feszültség Peking és Washington közt. Ahogyan lapunk is megírta, a két nagyhatalom közötti viszály legutóbb azért mérgesedett el, mert egy kínai hadihajó kis híján nekiment egy amerikai rombolónak.

A Shangri-la Párbeszéd nevű szingapúri védelmi fórumon Boris Pistorius arra szólította fel a részt vevő országokat, hogy álljanak ki a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a főbb tengeri átjárók védelme mellett. – Ennek érdekében a német szövetségi kormány egy fregattot küldött a térségbe 2021-ben, és 2024-ben újabb tengeri eszközöket, egy fregatott és egy ellátóhajót küldünk – magyarázta a védelmi miniszter.

2021-ben közel húsz év után jelent meg először német hadihajó a Dél-kínai-tengeren, a lépéssel Németország a nyugati szövetségeseihez csatlakozott, amelyek kiterjesztették katonai jelenlétüket a térségben. Mindez pedig egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki Kínából, amely úgy véli, szándékosan közelítenek a területéhez.

Berlin vékony jégen táncol, hiszen Kína az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Európa külkereskedelmének mintegy negyven százaléka ráadásul a Dél-kínai-tengeren keresztül bonyolódik.

Nem ez az első Peking ellen irányuló lépése a szövetségi kormánynak, amely már a beiktatása előtt kilátásba helyezte, hogy keményebben lép majd fel az olyan tekintélyelvű államok ellen, mint Kína. A kormánykoalíció célja, hogy ne folytassanak önálló Kína-politikát a gazdasági érdekek mentén, ahogyan azt a múltban tették, hanem fogjanak össze nyugati szövetségeseikkel a versenytársukkal szemben.

Boris Pistorius bejelentése egyébként azok után is meglepő, hogy az ukrajnai szállítások miatt Németország fegyverkészletei kezdenek kimerülni.

A német hadsereg, Bundeswehr állományát jelentősen csökkentették az Ukrajnába küldött harckocsik, ráadásul a jobb állapotban lévő járműveket szállították el a háborús országba. 2018-ban vadászgépeik fele és hat tengeralattjárójuk közül egy sem volt harcra készen. 2022-ben pedig a német parancsnokok panaszkodtak, hogy Puma gyalogsági harcjárműveiket meghibásodások sújtják.

Az ukrajnai háború kitörésekor Olaf Scholz kancellár arra tett ígéretet, hogy a védelmi kiadások a bruttó haza termék (GDP) legalább két százalékát alkotják majd. Ez a vállalkozás pedig nem kevés kihívás elé állítja az új védelmi miniszert, miután 2020-ban ez az arány a GDP összesen 1,4 százaléka volt.

 

Borítókép: Német hadihajót (Fotó: Europress/AFP/Marcus Brandt)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.