Heves vitákat vált ki Franciaországban a szekularizmus, az állam és az egyház szétválasztásának kérdése. Az országban élő muszlim közösség számának növekedésével új problémákkal kell szembenéznie a franciáknak, a viták központi helyszínei pedig az iskolák. A szekularizmus védelme mára egyértelműen szélmalomharc.
Egy közvélemény-kutatás rámutatott, hogy a francia tanulók rendszeresen vitáznak a vallási jelképek viselését tiltó törvényről.
Az Ifop kutatóintézet felmérése szerint ráadásul a tanárok majdnem fele (48 százalék) öncenzúrát kénytelen alkalmazni a szekularizmus, a kritikai gondolkodás vagy a szólásszabadság oktatásában, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket a diákokkal.
Mindeközben éppen Franciaországban láthatunk számos példát arra, hogy közpénzből támogatnak különböző muszlim csoportokat, közösségeket. Bretagne tartomány székhelyén, Rennes-ben egy négyezer fő befogadására alkalmas mecset építését támogatja az önkormányzat. Marseille-ben májusban adták át a város második mecsetét, és Strasbourgban épül Európa legnagyobb muszlim imahelye, amelyet a városvezetés két és fél millió eurós támogatással segít.
A Rennes-ben épülő mecset Fotó: Espoir Amal egyesület
Ezzel szemben a keresztény templomok fenntartására nincs pénz, egyre több ikonikus, a francia kulturális örökség részének tekinthető templom kerül lebontásközeli állapotba, sőt többet le is bontottak már. Komoly elégedetlenséget váltott ki az is, amikor egy Szent Mihály- és egy Szűz Mária-szobrot is eltávolítottak eredeti helyükről a szekularizmusra hivatkozva.
Láthatóan tehát míg a francia iskolákban mind a diákok, mind a tanárok helyzete egyre bonyolultabb, és szinte lehetetlen betartatni a vallási jelképek viselésére vonatkozó törvényt, addig – különösen a balliberális politikusok – szívesen támogatják a muszlim közösségeket, míg a hagyomány keresztény értékek lepusztulnak.
– Franciaországban él Nyugat-Európa legnagyobb muszlim közössége, számuk folyamatosan nő, jelenleg nagyjából hétmillióan vannak, és túlnyomó többségük francia állampolgár, tehát szavazó polgár vagy az lesz. Éppen ezért a szekularizmus Franciaországban több, mint az állam és a vallás kapcsolata, és több, mint demográfiai kérdés. Kulturális, ideológiai és politikai kérdés lett. A magát elfogadónak mondó balliberális politikai ideológia eltávolodik a tradicionális, keresztény, katolikus francia hagyományoktól, amit a jobboldali konzervatív politikai gondolkodás képvisel.
– Így a szekularizációt is áthatja a kulturális identitásharc, ami egyszerre támogató és kirekesztő
– fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund.
Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője
Mint mondta, a nyugat-európai elit és így a francia is, ha kell, akár kulturális forradalmat is vív a saját polgáraival szemben, csak ne mondjanak nemet a politikai korrektségre, a genderideológiára és az elfogadásra.
– Míg Európában a legsúlyosabb terrortámadásokat, bűncselekményeket Franciaországban követik el szélsőséges muszlim radikálisok, addig az integrációs társadalmi probléma felvetése már önmagában kimeríti a politikai korrektséget és azonnal kirekesztő, rasszista megbélyegzés követi.
– Tehát a szekularizációs törvény ellenére pozitív diszkrimináció és kettős mérce jellemezi a francia politikát a vallások tekintetében is
– emelte ki a szakértő. Kiss Rajmund megjegyezte, a bevándorló-hátterű muszlim választók a politikai baloldal szavazói táborát erősítik, így a reálpolitikai kompromisszumkeresés folyamatosan erősödni fog.
– A lakosság számának a növekedésével nő majd az öntudat és a politikai ambíció is, a mérsékelt muszlim szervezetek vezetőivel a politikának is számolnia kell, és a térnyeréssel párhuzamosan fognak megjelenni olyan törvények, amelyek új értelmet adnak a százéves francia szekularizációnak – összegzett a Magyar Nemzetnek a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Milliószor odakozmált szakértők győzködik arról a nagyérdeműt, hogy ő jár majd jól azzal, ha eltörlik a rezsicsökkentést és mindenki sokkal többet fizethet a gázért, a villanyért meg a vízért annál, mint amennyit most fizet.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
