Szélmalomharcot vívnak a franciák

Heves vitákat vált ki Franciaországban a szekularizmus, az állam és az egyház szétválasztásának kérdése. Az országban élő muszlim közösség számának növekedésével új problémákkal kell szembenéznie a franciáknak, a viták központi helyszínei pedig az iskolák. A szekularizmus védelme mára egyértelműen szélmalomharc.

Iszlám, abaya, csador, hidzsáb, hidjab (Fotó: Pixabay)

Komoly társadalmi vitát váltott ki Franciaországban, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban egyre többször sérül a szekularizmus az iskolákban. Az erről szóló, 2004-ben elfogadott törvény értelmében a francia közoktatásban tilos a vallási hovatartozást nyíltan mutató szimbólumok vagy ruházat viselése, egyre több muszlim lány jár azonban olyan ruhában iskolába, amely egyértelműen mutatja vallási hovatartozását. Jelenleg ugyanis nincs arra központi szabályozás, hogy az úgynevezett abaya, a hossszú, kezet is eltakaró ruha vallásos öltözéknek számít-e. Tavaly novemberben egy miniszteri körlevél az oktatási intézményeknek adta a lehetőséget, hogy erről helyben döntsenek. 

A törvényi kereteket kihasználva ez a ruha lett a muszlim lányok legnépszerűbb viselete, ami további vitákat és feszültséget gerjeszt

– mondta el a Magyar Nemzetnek Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője.

Nemrég nagy port vert fel, amikor kiderült, hogy mindössze két Lyon környéki iskolában több mint százhetven olyan esetet jegyeztek fel, amikor diáklányok ilyen ruhában mentek iskolába, egy másik esetben pedig szinte egy időben több nizzai iskolában is imádkozni kezdtek muszlim diákok, és megemlékezést tartottak Mohamed prófétáról. 

Egy közvélemény-kutatás rámutatott, hogy a francia tanulók rendszeresen vitáznak a vallási jelképek viselését tiltó törvényről. 

Az Ifop kutatóintézet felmérése szerint ráadásul a tanárok majdnem fele (48 százalék) öncenzúrát kénytelen alkalmazni a szekularizmus, a kritikai gondolkodás vagy a szólásszabadság oktatásában, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket a diákokkal.

Mindeközben éppen Franciaországban láthatunk számos példát arra, hogy közpénzből támogatnak különböző muszlim csoportokat, közösségeket. Bretagne tartomány székhelyén, Rennes-ben egy négyezer fő befogadására alkalmas mecset építését támogatja az önkormányzat. Marseille-ben májusban adták át a város második mecsetét, és Strasbourgban épül Európa legnagyobb muszlim imahelye, amelyet a városvezetés két és fél millió eurós támogatással segít. 

A Rennes-ben épülő mecset Fotó: Espoir Amal egyesület

Ezzel szemben a keresztény templomok fenntartására nincs pénz, egyre több ikonikus, a francia kulturális örökség részének tekinthető templom kerül lebontásközeli állapotba, sőt többet le is bontottak már. Komoly elégedetlenséget váltott ki az is, amikor egy Szent Mihály- és egy Szűz Mária-szobrot is eltávolítottak eredeti helyükről a szekularizmusra hivatkozva.   

Láthatóan tehát míg a francia iskolákban mind a diákok, mind a tanárok helyzete egyre bonyolultabb, és szinte lehetetlen betartatni a vallási jelképek viselésére vonatkozó törvényt, addig – különösen a balliberális politikusok – szívesen támogatják a muszlim közösségeket, míg a hagyomány keresztény értékek lepusztulnak.  

– Franciaországban él Nyugat-Európa legnagyobb muszlim közössége, számuk folyamatosan nő, jelenleg nagyjából hétmillióan vannak, és túlnyomó többségük francia állampolgár, tehát szavazó polgár vagy az lesz. Éppen ezért a szekularizmus Franciaországban több, mint az állam és a vallás kapcsolata, és több, mint demográfiai kérdés. Kulturális, ideológiai és politikai kérdés lett. A magát elfogadónak mondó balliberális politikai ideológia eltávolodik a tradicionális, keresztény, katolikus francia hagyományoktól, amit a jobboldali konzervatív politikai gondolkodás képvisel. 

– Így a szekularizációt is áthatja a kulturális identitásharc, ami egyszerre támogató és kirekesztő

– fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund. 

Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője

Mint mondta, a nyugat-európai elit és így a francia is, ha kell, akár kulturális forradalmat is vív a saját polgáraival szemben, csak ne mondjanak nemet a politikai korrektségre, a genderideológiára és az elfogadásra. 

– Míg Európában a legsúlyosabb terrortámadásokat, bűncselekményeket Franciaországban követik el szélsőséges muszlim radikálisok, addig az integrációs társadalmi probléma felvetése már önmagában kimeríti a politikai korrektséget és azonnal kirekesztő, rasszista megbélyegzés követi. 

– Tehát a szekularizációs törvény ellenére pozitív diszkrimináció és kettős mérce jellemezi a francia politikát a vallások tekintetében is

– emelte ki a szakértő. Kiss Rajmund megjegyezte, a bevándorló-hátterű muszlim választók a politikai baloldal szavazói táborát erősítik, így a reálpolitikai kompromisszumkeresés folyamatosan erősödni fog. 

– A lakosság számának a növekedésével nő majd az öntudat és a politikai ambíció is, a mérsékelt muszlim szervezetek vezetőivel a politikának is számolnia kell, és a térnyeréssel párhuzamosan fognak megjelenni olyan törvények, amelyek új értelmet adnak a százéves francia szekularizációnak – összegzett a Magyar Nemzetnek a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)