Az EU-tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek csütörtöki kihelyezett ülését követően nyilatkozva Várhelyi Olivér mindenekelőtt emlékeztetett: az Európai Tanács egy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy „európai perspektívát” kínál Ukrajnának, Moldovának és Georgiának. Az uniós tagállamok vezetői arról határoztak, hogy Ukrajnának és Moldovának tagjelölti státust biztosítanak, Georgia esetében pedig akkor készek megadni a tagjelölti jogállást, amint az ahhoz szükséges feltételek teljesülnek.
A magyar uniós biztos Ukrajnával kapcsolatban elmondta: az ország a meghatározott hét prioritásból már kettőt teljesített. Kijev sikeresen foglalkozott az igazságügy reformjával, valamint új, kulcsfontosságú médiajogszabályokat fogadott el, teljes összhangban az uniós audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvvel.
Közölte: a többi prioritás végrehajtása is megkezdődött, Ukrajna egyebek mellett előrehaladást ért el az alkotmánybíróság reformja terén. Most arra kell összpontosítania, hogy a törvénytervezet teljes összhangban legyen a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásaival – mondta. Kijelentette azt is, hogy Ukrajna némi előrelépést ért el a fennmaradó négy prioritás tekintetében, nevezetesen a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben, az oligarchák felszámolásában és a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása terén.
Ez utóbbival kapcsolatban Várhelyi Olivér kiemelte: Ukrajnának foglalkoznia kell a Velencei Bizottság nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló ukrán törvényről június 13-án közzétett véleményében megfogalmazott, különösen a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos ajánlásaival.
Az, hogy 2024. szeptember elsejéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy újragondolja a kisebbségi iskolarendszer kérdését, figyelembe véve a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait is, amelyek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozók esélyegyenlőségének biztosítása, valamint jogaik csorbításának elkerülése
– közölte. Kiemelte: a háború akadályt jelent Ukrajna számára a reformok végrehajtásában. Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a háború befejezésével a csatlakozási folyamat felgyorsulhat. „A háborúnak be kell fejeződnie, amilyen hamar csak lehetséges” – tette hozzá.
Moldova esetében elmondta, hogy az ország kilenc prioritás közül hármat teljesített eddig. Sikeresen foglalkozott az igazságszolgáltatási reformmal, a választási törvény reformjával kapcsolatban azonosított hiányosságokkal, a civil társadalom bevonásával a döntéshozatali folyamatokba, valamint az emberi jogok védelmének megerősítésével. Az uniós biztos szerint Moldova jól halad az igazságügyi reformot, az oligarchák felszámolását és az államháztartási gazdálkodás reformját érintő prioritások megvalósításával is. Szavai szerint a munka nagy részének a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint a közigazgatási reformokra kell összpontosítani.
Várhelyi Olivér Georgiával kapcsolatban elmondta: a tagjelölti státus megadásának feltételéül az unió 12 prioritást határozott meg, amelyek közül három – a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők elleni erőszak elleni küzdelem megerősítését, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteinek végrehajtását, valamint az ombudsman kinevezésének átláthatóságát biztosító jogszabályok meghozatalával – már teljesült.
A magyar biztos végezetül reményét fejezte ki, hogy a beszámoló pozitívan segíti és a folyamat folytatására sarkallja az érintett országokat a megkövetelt feltételek teljesítéséhez szükséges lépések végrehajtásában.
Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél az Európai Unió és az Egyesült Államok bel- és igazságügyi minisztereinek találkozója után tartott sajtótájékoztatón Stockholmban 2023. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Pontus Lundahl)
