Oroszország az elmúlt pár napban győzedelmeskedett a globális olajpiacok feletti befolyásért vívott harcban, miután a szankciós céllal bevezetett árplafon felett adta el a kőolajat, derül ki a The Wall Street Journal (WSJ) cikkéből.
Az amerikai lap az Argus Media adatszolgáltató cég adataira hivatkozva azt írja, hogy ez volt az első alkalom, hogy az Urals olajtípus ára átlépte a 60 dolláros hordónkénti árplafont azóta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tavaly decemberben bevezették az új szankciós politikát.
Ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy az orosz vezetésnek, ha csak részben is, de sikerült alkalmazkodnia a megszorításokhoz.
Az orosz olajra kivetett ársapka a nyugati gazdasági nyomásgyakorlás része, amely Oroszország legfontosabb bevételi forrását célozza annak érdekében, hogy elapassza az orosz vezetés háborúra fordítandó forrásait, mindeközben pedig arra ösztönzi az orosz olajtermelőket, hogy továbbra is lássák el kőolajjal a piacot, hogy ne nőjön az infláció világszerte.
A magasabb árak ugyanis növelik Oroszország olajexport-bevételeit, amelyek a múlt hónapban a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az egy évvel ezelőtti szintnek alig több mint a felére estek vissza. Az ársapka, az orosz olajra Európa által elrendelt embargó és a kivitel közelmúltbeli visszaesése mind hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen Oroszország nyersolajból származó idei adóbevétele.
Az orosz nyersolaj áremelkedéséhez hozzájárult a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által végrehajtott termeléscsökkentés is, amelyhez Moszkva is csatlakozott, az Urals típusú orosz nyersolaj pedig további lökést kapott azáltal, hogy megnövekedett az ázsiai kereslet, miután az orosz olajtermelők kiszorítják a szaúdi olajat.
Amint arról a Bloomberg korábban beszámolt, annak dacára, hogy Ukrajna lerohanása után a világ legnagyobb olajkereskedői megtagadták az együttműködést Oroszországgal, Moszkva továbbra is sikeresen exportál olajat a világpiacokra.
A tavalyi év utolsó négy hetére vonatkozó statisztikák szerint hat teljesen új, azelőtt ismeretlen olajkereskedő vállalat egyik napról a másikra vált a globális nyersanyagpiac kiemelkedő szereplőjévé. A szóban forgó hat hongkongi és dubaji székhelyű cég együttesen naponta 1,4 millió hordónyi orosz nyersolajjal kereskedett, ez akkora mennyiség, ami fedezi az Egyesült Királyság vagy Olaszország teljes szükségletét és több, mint amennyit az olyan gigacégek, mint a Trafigura Group vagy a Vitol Group a háború kitörése előtt kezeltek.
A WSJ kiemeli, hogy a nyugati szankciók Oroszországnak az európai hajózástól való hosszú távú függőségét igyekeznek kihasználni, hogy korlátozzák a nyersolajból származó moszkvai bevételeket.
Szergej Vakulenko, a Carnegie Russia Eurasia Center elemzője ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az emelkedő olajárak azt bizonyítják, hogy Oroszország azon törekvése, hogy olyan alternatív tartályhajó-hálózatot építsen ki, amelyre a szankciók nem vonatkoznak, csökkenti a nyugati befolyást az orosz olajexport felett.
A szakértő szerint ez egy hosszú folyamat volt, aminek most látszik az eredménye, Vakulenko elmondása alapján az orosz olajtársaságok sok erőfeszítést tettek azért, hogy az üzletben maradjanak és pénzt keressenek. A szakember szerint bebizonyították, hogy alkalmasak erre.
A WSJ mindazonáltal kiemeli, hogy az orosz olajcégeknek minden bizonnyal még egy ideig szükségük lesz nyugati hajókra annak érdekében, hogy a tengerentúlra szállíthassák azt a több mint hétmillió hordó kőolajat, amit naponta eladnak. Egyes elemzők szerint ez, bár csökkenő, de még mindig jelentős befolyást biztosít az Egyesült Államoknak és Európának és az ársapka további csökkentésével fokozhatnák a Moszkvára gyakorolt pénzügyi nyomást.
A célunk az, hogy tovább növeljük Oroszország költségeit annak érdekében, hogy kevesebb pénzük maradjon az ukrajnai illegális háborújukra
– mondta ezzel kapcsolatban Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes.
A WSJ ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az Oroszországra kivetett szankciók okán új logisztikai hálózat kiépítésére volt szükség, amit Oroszország és a vele üzletelő vállalatok hoztak létre olyan hajókból, amelyek nem a nyugati hatalmak alá tartoznak.
A használt tartályhajók eladásai felduzzasztották az árnyékflottát, ennek következtében 2022 második negyedévében ötször annyi tartályhajó dolgozott szankciókkal sújtott termelőknek, mint 2021 végén, derül ki a Vortexa hajókövető adataiból.
A szóban forgó hajók túlnyomó része, közel 80 százaléka az orosz piacot szolgálta ki.
Borítókép: Olajszállító hajó a tengeren (Fotó: AFP/ANP)
