Akik most Ukrajnába öntik a fegyvereket, Jemen esetében még vonakodtak

Az ukrajnai háború árnyékában más konfliktusokra kisebb figyelem irányul. Mostanában kevesebb szó esik például a jemeni harcokról, melyeket a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága súlyosbít. Jemenben kilenc évvel ezelőtt a demokratikusan megválasztott vezetés ellen lázadtak fel a síita húszik, ám a nemzetközi közösség nem sietett az ország szuverenitásának megvédésére. Sőt akkor még azzal érveltek, hogy a fegyverszállítmányok a konfliktuszónába csak kiszélesítenék a háborút. Az ukrajnai háború hatásairól, a nyugati kettős mércéről, a béke esélyeiről és a magyarok szerepéről a nemrégiben Budapestre látogató Ahmad Avad bin Mubarak jemeni külügyminisztert kérdeztük.

20230721 budapest Ahmad Avad bin Mubarak Minister of Foreign Affairs of Yemen havran zoltan magyar nemzet

– Jemenre milyen hatással van az ukrajnai háború?

– Komoly következményei vannak ránk nézve is. Jemen rengeteget szenvedett már a koronavírus-járvány miatt is, hiszen a harcok nagyon megviselték az egészségügyi rendszerünket, gazdaságunk pedig már a háború előtt is súlyos kihívásokkal nézett szembe. 

Erre jött az élelmiszer-ellátási láncok megszakadása, ugyanis a gabona 65 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezik hozzánk.

 Ráadásul az ENSZ Világélelmezési Programja felére csökkentette a nekünk szánt forrásokat, előbb az afganisztáni, majd az ukrajnai és szudáni konfliktusok miatt. Ennek a tetejébe jött az, hogy miközben bevételeink 90 százaléka az olajból származik, múlt év augusztusa óta egyetlen cseppet sem tudtunk eladni, mert a húszik folyamatos támadás alatt tartják a létesítményeinket. De erről bezzeg senki sem beszél!

Pelyvától tisztít meg gabonát egy férfi a jemeni fõváros, Szanaa egyik piacán 2023. július 19-én.
Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab

– Mi Jemen álláspontja az ukrajnai háborút illetően?

– Mi egyik felet sem támogatjuk, a nemzetközi jog oldalán állunk. Tiszteletben tartjuk minden ország területi szuverenitását, sürgetjük a mielőbbi békét, és támogatjuk, hogy a tárgyalóasztalnál találjanak megoldást a nézeteltérésekre.

– Az Institute for Economics and Peace nemrégiben kiadott jelentése szerint tavaly 63 százalékkal csökkent a jemeni háború áldozatainak száma. Jelenthet ez reményt a békére?

– Reménykedésre mindig van ok, bizonyos derűlátásra mindig szükség van. Mi soha nem is zárkóztunk el a párbeszéd vagy a kompromisszumok elől. Többször neki is futottunk a tárgyalásoknak, legutóbb tavaly áprilisban. Úgy is tűnt, hogy sikerül tartósabb tűzszünetet kötni, de sajnos hat hónap viszonylag nyugodtabb időszak után a húszik többször súlyosan megsértették a megállapodásokat. Aztán októberben az ENSZ újabb tűzszüneti egyezménnyel állt elő, melyet mi azonnal elfogadtunk, a húszik azóta is adósak a válasszal. Szóval most amolyan „úriemberek megállapodása” van érvényben. 

De jól látjuk, hogy a húszik erőt gyűjtenek, összevonják csapataikat, így a háború bármikor kiújulhat, a nyugalom nagyon törékeny. 

Az áldozatok számának csökkenése mindenesetre ennek köszönhető. Ez viszont csak a közvetlen fegyveres harcokra vonatkozik. Nem számítanak bele azok, akik az éhezés, az évek óta tartó ostrom, az infrastruktúra elleni támadások, vagy az aknamezők miatt halnak meg. Az ő számuk még növekedett is.

Fotó: Europress/AFP/ Saleh Al-Obeidi

– Javíthat a helyzeten, hogy Szaúd-Arábia és Irán elkezdték rendezni diplomáciai kapcsolataikat?

– Nézze, mi is rendezett kapcsolatokat szeretnénk Iránnal. Nem tekintünk rájuk ellenségként. De ez csak akkor működhet, ha nem próbálják meg ráerőltetni saját rendszerüket más országokra. Egyetlen feltételünk van, hogy tartsák tiszteletben szuverenitásunkat. Természetesen örömmel üdvözöljük, ha Szaúd-Arábia és Irán rendezik viszonyukat. Reménykedünk benne, hogy ez a jemeni békéhez is hozzájárul. Hogy ezáltal az irániak majd nem küldenek több fegyvert a húsziknak. De sajnos egyelőre ennek semmi nyoma. Nem látjuk, hogy akár Irán, akár a húszik bármit is változtak volna.

– Háború, járványok, éhínség, gazdasági helyzet – Jemen is számos kihívással küzd, Európa kapuit mégsem ostromolják jemeni menekültek milliói. Miért van ez így?

– A magyarázat az, hogy a menekültek problémáját megoldottuk Jemenen belül. Ami azt illeti, nálunk nincsenek menekültek, csak az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (IDP, magyar szóhasználatban gyakran belső menekült). A nemzetközi szervezetek hamis narratívája, hogy a jemeni lakosság 70 százaléka a húszik által ellenőrzött területeken él. De ez legfeljebb a háború előtti időszakra volt igaz. Napjainkban milliók menekültek át az ország más részeire. Mi pedig mindent megteszünk azért, hogy ott is maradjanak. Minden jemeni úgy kel fel minden áldott reggel, hogy holnap talán jobb lesz. Akik mégis távoztak, nem táborokban élnek. Több millióan élnek Szaúd-Arábiában, de mindannyian dolgoznak. Százezrek költöztek Egyiptomba, ahol sokan befutott üzletemberek, értelmiségiek. 

Az európai kollégáimnak is mindig elmondom, hogy nem becsülik meg eléggé erőfeszítéseinket. Pedig még azelőtt kellene foglalkozniuk a problémával, mielőtt az ő határaikon kopogtat.

– Ön az első jemeni külügyminiszter Magyarországon. Mi volt látogatásának célja?

– Annak ellenére, hogy majdnem 64 éves az országaink közötti kapcsolat, valóban én vagyok az első jemeni külügyminiszter itt. 

Nem is gondolná viszont, hogy Magyarország mennyi nyomot hagyott Jemenben! 

A jemeni és a magyar külügyminiszter Budapesten. Fotó: Hegedüs Róbert

A 60-as évektől kezdve ugyanis számos magyar egészségügyi és mezőgazdasági projekt valósult meg hazámban, több tízezer jemeni tanult a magyar egyetemeken, különösen az orvosin. A kapcsolat azóta is jó, nagyra értékeljük, hogy Magyarország minden nemzetközi fórumon támogatja a legitim jemeni kormányt. Mostani utamon három egyezményt írtam alá, továbbá megvitattuk a jövőbeni együttműködés lehetőségeit. Szóba került például a magyar szakértelem kamatoztatása az aknamentesítés során, illetve a háború utáni újjáépítés. Hiszen a békeidőkben is azokra számítunk majd leginkább, akik a bajban is mellettünk álltak. A kereskedelmi kapcsolatok már tavaly is 140 százalékkal bővültek, és reményeink szerint Magyarország lehet a legnagyobb gyógyszerszállítónk.

Borítókép: Ahmad Avad bin Mubarak jemeni külügyminiszter. (Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)