Lassan döcög a jogalkotás, tovább dübörög az erőszakos bűnözés Svédországban

Tavaly hatvanketten haltak meg szervezett bűnözői csoportok lövöldözései miatt Svédországban, ami hatszor annyi áldozat, mint a szomszédos három skandináv országban összesen. A helyzet idén sem jobb, minden hétre jut egy halálos kimenetelű leszámolás. A rendőrség számításai szerint körülbelül harmincezer személy tagja a svédországi bűnbandáknak, és bár többségük svéd állampolgár, gyakorlatilag kivétel nélkül bevándorló-hátterű bűnözők. Az ősszel hivatalba lépett jobbközép-liberális kormány folyamatosan napirenden tartja a migrációval és a bandabűnözéssel kapcsolatos változtatás igényét, látható elmozdulás azonban még nincs, amiről a választóknak is megvan a véleménye.

Stockholm, 2015. szeptember 12. Egy rendõr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkezõ illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fõvárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer) Fotó: Jonas Ektsromer

A tendencia megfordítására ismételten – ahogy a kampányban, majd a tavaly szeptemberi kormányalakítás óta számtalanszor – a svéd kormánypártok döntő változásokat ígérnek. Többek között több forrást biztosítanának a bűnözés elleni küzdelemhez, a büntetések megszigorítását akarják, például a felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények esetében a tételek megduplázásával, illetve a hamis tanúzás és egyéb igazságszolgáltatással összefüggő visszaélések elleni szigorú fellépését ígérik. A kormány azt is szeretné, hogy ha szigorítanának az őrizetbevételi szabályokon, eddig ugyanis elég liberális volt az: a letartóztatás küszöbe a minimum két évvel büntethető bűncselekmények esetében volt csak elrendelhető.

A szigorú fellépés egyre elodázhatatlanabb, a bandák térnyerése és a többségi társadalom fenyegetettsége egyre nagyobb.

Bár a svédek általánosságban elég diszkrétek akkor, mikor kritikát kell megfogalmazni, egy, a héten publikált reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek mindössze ötöde gondolja úgy, hogy a kormány jó munkát végez az erőszakos bűnözés visszaszorításában, 56 százalékuk pedig egyértelműen rossznak véli azt.

Ennél még szembetűnőbb, hogy a jobboldali kormánypártok, illetve a Svéd Demokraták szavazóinak kevesebb mint a fele elégedett a kormány bandaháborúk, illetve lövöldözések mérséklése tekintetében kifejtett munkájával, derül ki a Novus közvélemény-kutatásából, de még a legnagyobb kormánypárt, a Mérsékeltek támogatóinak minden harmadik tagja is elégedetlen a kormány politikájával.

Egyértelműen többségben vannak azok, akik úgy érzik, hogy addig, amíg a lövöldözések száma nem csökken, nem beszélhetünk kormányzati eredményekről

– mondta el Thorbjörn Sjöström, a Novus kutatási vezetője a Svenska Dagbladet politikai napilapnak.

Bár reálisan szemlélve egyértelmű, hogy a tömeges bevándorlás és az erőszakos bűnözés eszkalációja között ok-okozati kapcsolat van, a politika mellett a legtöbb svéd is sokáig teljes tagadásban volt. Szembetűnő, hogy egyre többen adnak hangot annak, hogy a Svédország-szerte elharapózó bandaháborúknak a migráció az oka.

A Svéd Demokraták szavazóinak 81 százaléka véli úgy, hogy a bevándorlás az elsődleges oka a csoportos bűnözésnek, ugyanez 49 százalék mérsékeltek szavazóinak körében, de a összes megkérdezettet nézve is közel negyvenszázalékos ez az arány.

Bár a tavaly ősz óta kormányzó jobboldali-liberális kabinet azonnali változást ígért a bűnözés megfékezése érdekében, a törvényjavaslatok megalkotása és azok megszavazása lassan halad, miközben a szervezett bűnözés strukturális fejlettsége lassan az olaszországi maffiák szintjére kerül, a leszámolások mennyisége és kegyetlensége pedig egyes dél-amerikai országokéira emlékeztet.

Borítókép: Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én (Fotó: MTI/EPA/Jonas Ektsromer)