A svéd NATO-csatlakozás érdekében Recep Tayyip Erdogan török elnöktől elsősorban a terrorizmus támogatása megakadályozásának igényét, a terrorizmussal vádolt személyek kiadatását és a Korán-égetések befejezésének követelését lehetett hallani, ugyanakkor a több mint egy éve tartó ellenállás valójában nem bilaterális kérdésekről szólt.
Eddig is sejteni lehetett, hogy fókuszban az amerikai F–16-os vadászgépek megszerzése volt, de a hét elején ez már teljesen nyilvánvalóvá vált.
Bár a csatlakozási kérelem beadása előtti években a komoly hadiiparral rendelkező svédek is felfüggesztették a fegyverek értékesítését Ankarának, a harcirepülőket nem Svédországtól, hanem természetesen az Egyesült Államoktól akarta Ankara, amit a NATO-bővítés kapcsán a szervezetre helyezett nyomással el is ért. Hétfőn a Pentagon bejelentette, nem gördít akadályt az F–16-os beszerzése elé, majd az is kiderült, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök megállapodott Erdogannal, így megnyílhat az út a svéd ratifikáció előtt.
Régóta várt rendszerek
Törökország a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik, ugyanakkor igencsak rászorul a nyugati fegyverekre, amelyek az utóbbi években nem érkeztek. A konfliktus évekkel ezelőtt kezdődött az USA-val, közvetlen előzménye a 2016-os törökországi puccskísérlet volt. Ennek során a törökök úgy érezték, hogy a Nyugat, és elsősorban Washington cserben hagyta a kormányt.
Ez az esemény vezetett közvetlen ahhoz, hogy 2017-ben Törökország Sz–400-as légvédelmi rendszerek beszerzéséről kötött szerződést Oroszországgal, ami Ankara legnagyobb NATO-n kívüli fegyverbeszerzése volt.
2019-ben, első európai országként az USA legmodernebb vadászgépét, az F–35-ös szerették volna megkaparintani, mégpedig száz darabot, de mivel az Egyesült Államok az orosz rakétabeszerzést, illetve azok tesztelését közvetlen fenyegetésnek vette, így a korábbi együttműködéstől egyoldalúan elállt. Törökországnak kapóra jött a svédek és a finnek tavaly májusi csatlakozási kérelme a védelmi szövetséghez. Erdogan elnök taktikusan addig várt, míg a két ország formálisan is benyújtotta igényét, és csak utána közölte, hogy nem tudják támogatni tagságukat, elsősorban azért, mert a két ország támogatja a terrorizmust.
Háttéralkuk a vilniusi csúcs előtt
Finnországgal szemben hamar megenyhült Törökország, így a svéd kérelem jóváhagyása nélkül, a finneket idén tavasszal beengedték a védelmi szövetségbe. Stockholm teljesítményével Ankara elégedetlen volt, annak ellenére, hogy a legfőbb török követelés teljesítése érdekében felgyorsították a terrorellenes törvény megalkotását, ami június elsejével életbe is lépett. De nem csak jogszabálycsomag nem volt elég szigorú a török álláspont szerint, hanem a rendszeres stockholmi Korán-égetés is alapot szolgáltatott Erdogannak arra, hogy határozottan elutasítsa a ratifikációt. Bő egy héttel ezelőtt még azt nyilatkozta az elnök, hogy amíg ennek nem szab gátat Stockholm, nem számíthat a támogatásukra.
Ennek ellenére Kristersson optimistán nyilatkozott július elején, úgy vélte, a vilniusi NATO csúcsig lesz megállapodás, sőt egy hete Washingtonba is elutazott, hogy erről Joe Biden amerikai elnökkel egyeztessen.
A jelek szerint valóban fontos az Egyesül Államoknak a kétszáz éve független kis skandináv állam tagsága: a háttéralkuk megköttettek, hétfőn pedig Kristersson és Erdogan aláírt egy hét pontból álló (újabb) egyezséget, ami alapján a török ígéret szerint Erdogan a parlament elé terjeszti a csatlakozási kérelmet. Ebben a terrorizmus elleni harc mellett új elemként szerepel, hogy Stockholm segítse elő Ankara uniós csatlakozási folyamatát, illetve a törökök szabad uniós mozgását és a vámuniót, valamint hogy nem alkalmazhatnak a felek szankciókat egymással szemben és a kétoldalú kereskedelmet is erősíteni kívánják.
Októberig még várnak
A memorandumból egy dolog maradt ki, mégpedig a konkrét határidők.
Nem kellett sokáig várni, a vilniusi csúcs lezárásakor, szerdán Erdogan közölte, október előtt a török országgyűlés nem fogja tárgyalni a svéd csatlakozás kérdését, és azt is nyilvánvalóvá tette, figyelni fogják, Stockholm erőfeszítéseit a megállapodás minél teljesebb körű teljesítése érdekében, mint ahogy azt is, lesz-e még Korán-égetés Svédországban. Erdogan elnök elégedetten térhetett vissza Törökországba: az amerikai vadászgépeket bebiztosította, a svédeket pedig továbbra is sakkban tudja tartani.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök (b) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (j) találkozója Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (k) jelenlétében a másnap kezdõdõ NATO-csúcstalálkozó elõtt Vilniusban 2023. július 10-én (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman)
