A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának, és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.
Lumir Abdixhiku, a Koszovói Demokratikus Szövetség elnöke is csatlakozott a bírálók sorához. Korábban azzal vádolta meg Albin Kurti kormányfőt, hogy destabilizálta az északi országrészt.
Kurti hibás döntései miatt destabilizálódott észak. Sok újságírót megvertek, a KFOR-katonákat megtámadták, a szövetségeseink pedig büntetőintézkedéseket vezettek be Koszovó ellen. Most visszajutunk a kiindulópontra. Északon újra választások lesznek, a szerb polgármesterek visszatérhetnek az önkormányzatokba.
– mondta Abdixhiku.
A politikus hozzátette: attól tart, hogy egy év múlva már nem is lesz szó a Szerb Önkormányzatok Közösségéről, hanem már egyfajta területi autonómia lesz helyette. Erre utal ugyanis a Koszovó és Szerbia viszonya normalizálásáról szóló szerződés hetes pontja – emlékeztetett az elnök.
– A hetes pont a szerb közösség önrendelkezéséről szól. Az önrendelkezés pedig sokkal több, mint egy társulás. Félek, hogy olyan helyzetbe kerültünk jelenleg északon, amely kedvez a szerbek területi autonómiájának – mondta Lumir Abdixhiku.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!