Megkezdődött a koszovói rendőrség kivonása a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzati épületekből. Ezt megelőzően a pristinai kormány bejelentette, hogy a főtárgyalójuk, Besnik Bislimi és Miroslav Lajcák uniós különmegbízott megállapodott abban, hogy haladéktalanul csökkentik a rendőrség jelenlétét Zvecsánban, Leposzavityban és Zubin Potokban. A rendőri alakulatok 25 százalékát vonják ki a területről, illetve az albán fél abba is belement, hogy rendkívüli választásokat tartanak a nyár után a négy északi településen.
A Szerbiai Rádió és Televízió szerint a koszovói kabinet készen áll arra is, hogy ezen lépések mellett szükség esetén a koszovói rendőrség az EULEX-szel és a KFOR-ral együtt felméri a biztonsági helyzetet, és mérlegeli a rendőri jelenlét további csökkentésének lehetőségét az önkormányzati épületekben és azok környékén. A pristinai kormány közleménye hozzáteszi, hogy Brüsszel a következő napokban összehívja ismét a szerb és a koszovói főtárgyalót, hogy a két fél közti normalizációról egyeztessenek.
A helyzet eszkalálódásáért egyébként Koszovóban is a saját miniszterelnöküket hibáztatják.
A helyzet odáig fajult, hogy verekedés tört ki csütörtökön a koszovói parlamentben a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között, miután egy ellenzéki politikus vízzel öntötte le Albin Kurtit.
A parlamenti képviselők vizespalackokkal és ököllel ütötték egymást, egyikük a kormányfő nyakát is megragadta. Végül Albin Kurti testőrei is közbeléptek, a tömegverekedés pedig azzal ért véget, hogy kimenekítették a miniszterelnököt a teremből. Az ellenzék azért dühös a kormányfőre, mert árulásnak és meghátrálásnak tartja, hogy Albin Kurti bejelentette, csökkenti a rendőrségi jelenlétet a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzatokban, és előre hozott választásokat ír ki az érintett településeken.
A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt képviselője a csütörtöki ülésen bírálta a kormányt, mert nem tartja megfelelőnek, ahogyan az az észak-koszovói helyzetet kezeli.
Mint mondta, a miniszterelnöknek választ kell adnia arra, miért nem hallgatta meg az Egyesült Államok megoldási javaslatait, miért hozta Koszovót olyan helyzetbe, hogy szankciókat vezettek be Pristina ellen, miért veszélyeztette a koszovói rendőrök életét, és miért okozott szenvedést az állampolgároknak.