Megkezdődött a koszovói rendőrség kivonása a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzati épületekből. Ezt megelőzően a pristinai kormány bejelentette, hogy a főtárgyalójuk, Besnik Bislimi és Miroslav Lajcák uniós különmegbízott megállapodott abban, hogy haladéktalanul csökkentik a rendőrség jelenlétét Zvecsánban, Leposzavityban és Zubin Potokban. A rendőri alakulatok 25 százalékát vonják ki a területről, illetve az albán fél abba is belement, hogy rendkívüli választásokat tartanak a nyár után a négy északi településen.
A Szerbiai Rádió és Televízió szerint a koszovói kabinet készen áll arra is, hogy ezen lépések mellett szükség esetén a koszovói rendőrség az EULEX-szel és a KFOR-ral együtt felméri a biztonsági helyzetet, és mérlegeli a rendőri jelenlét további csökkentésének lehetőségét az önkormányzati épületekben és azok környékén. A pristinai kormány közleménye hozzáteszi, hogy Brüsszel a következő napokban összehívja ismét a szerb és a koszovói főtárgyalót, hogy a két fél közti normalizációról egyeztessenek.
A helyzet eszkalálódásáért egyébként Koszovóban is a saját miniszterelnöküket hibáztatják.
A helyzet odáig fajult, hogy verekedés tört ki csütörtökön a koszovói parlamentben a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között, miután egy ellenzéki politikus vízzel öntötte le Albin Kurtit.
A parlamenti képviselők vizespalackokkal és ököllel ütötték egymást, egyikük a kormányfő nyakát is megragadta. Végül Albin Kurti testőrei is közbeléptek, a tömegverekedés pedig azzal ért véget, hogy kimenekítették a miniszterelnököt a teremből. Az ellenzék azért dühös a kormányfőre, mert árulásnak és meghátrálásnak tartja, hogy Albin Kurti bejelentette, csökkenti a rendőrségi jelenlétet a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzatokban, és előre hozott választásokat ír ki az érintett településeken.
A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt képviselője a csütörtöki ülésen bírálta a kormányt, mert nem tartja megfelelőnek, ahogyan az az észak-koszovói helyzetet kezeli.
Mint mondta, a miniszterelnöknek választ kell adnia arra, miért nem hallgatta meg az Egyesült Államok megoldási javaslatait, miért hozta Koszovót olyan helyzetbe, hogy szankciókat vezettek be Pristina ellen, miért veszélyeztette a koszovói rendőrök életét, és miért okozott szenvedést az állampolgároknak.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának, és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.
Lumir Abdixhiku, a Koszovói Demokratikus Szövetség elnöke is csatlakozott a bírálók sorához. Korábban azzal vádolta meg Albin Kurti kormányfőt, hogy destabilizálta az északi országrészt.
Kurti hibás döntései miatt destabilizálódott észak. Sok újságírót megvertek, a KFOR-katonákat megtámadták, a szövetségeseink pedig büntetőintézkedéseket vezettek be Koszovó ellen. Most visszajutunk a kiindulópontra. Északon újra választások lesznek, a szerb polgármesterek visszatérhetnek az önkormányzatokba.
– mondta Abdixhiku.
A politikus hozzátette: attól tart, hogy egy év múlva már nem is lesz szó a Szerb Önkormányzatok Közösségéről, hanem már egyfajta területi autonómia lesz helyette. Erre utal ugyanis a Koszovó és Szerbia viszonya normalizálásáról szóló szerződés hetes pontja – emlékeztetett az elnök.
– A hetes pont a szerb közösség önrendelkezéséről szól. Az önrendelkezés pedig sokkal több, mint egy társulás. Félek, hogy olyan helyzetbe kerültünk jelenleg északon, amely kedvez a szerbek területi autonómiájának – mondta Lumir Abdixhiku.
Nol Nushi, a koszovói Szociáldemokrata Párt titkára szerint a pristinai kormány a kedélyek lecsillapításásáról szóló megállapodással megadta magát és kapitulált – írja a Kosovo Online helyi hírportál.
A megegyezés gyakorlatilag Kurti politikai kapitulációját jelenti. Most visszajutottunk oda, ahol másfél hónappal ezelőtt voltunk.
Az albán politikus hozzátette: eközben Koszovó ellen szankciókat vezettek be a nyugati szövetségesei, s egyes nemzetközi körökben gyakorlatilag teljesen elszigetelődött az ország.
Eközben a következő napokban várhatóan egy asztalhoz ül a szerb köztársasági elnök és a NATO főtitkára.
Alekszandar Vucsics kérte a találkozót Jens Stoltenbergtől – tudósít a Danas szerb napilap. A szerb államfő újabb trükkökre számít a Nyugat részéről Koszovóval kapcsolatban.
– Majd meglátják egyes nyugatiak trükközéseit. Ez arról fog szólni, hogy itt van, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz és beszélgessenek normálisan, miközben őrizetbe vettek 40 szerbet, kicsit megfenyegették őket, hogy folytatjuk a letartóztatásukat, de az már deeszkaláció, ha visszavonják mintegy 25 százalékát – tette hozzá Vucsics. Az elnök kiemelte: azt senki nem tudja, hogy ez az intézkedés mit jelent, de keresik a módját annak, hogy Szerbiát lehessen a helyzetért hibáztatni. A szerb államfő csütörtökön a belgrádi orosz nagykövettel is egyeztetett Koszovóval kapcsolatban.
Alekszandar Vucsics tájékoztatta Alekszandar Bocan-Harcsenko orosz nagykövetet arról, hogy Pristina milyen politikai, jogi és fizikai erőszakot alkalmaz a szerbek ellen Koszovóban, és elmondta azt is, hogy Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van.
Pontosan ezért kéri majd a Szerb Köztársaság az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését, hogy tájékoztassa az egész világ közvéleményét a nyugat-balkáni békét és stabilitást fenyegető kísérletekről
– írta Vucsics az Instagramon.
Borítókép: Albin Kurti koszovói kormányfő (Forrás: Facebook/Albin Kurti hivatalos oldala)
