Bidentől érkezhetett a megerősítés Erdogan számára?
A svéd NATO-csatlakozás erősen belpolitikai ügy volt Törökországban, Erdogan számára fontos volt, hogy valamilyen győzelmet felmutathasson − mondta el a Magyar Nemzetnek Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója. Ahogyan lapunk is írt róla, Recep Tayyip Erdogan török elnök egyévnyi ellenállás után végül beleegyezett abba, hogy támogassa Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Mindez azért fontos, mert a NATO-bővítés a szövetség minden tagállamának jóváhagyását igényli.
− Elég sok mindent teljesítettek is a svédek, abból, amit a törökök kértek. Újraindult a katonai együttműködés, másrészt pedig a terror elleni harcot megkönnyítik − tette hozzá a szakértő. Törökország elsősorban a laza terrorellenes törvények miatt akadályozta Svédország NATO-csatlakozását, ami után Stockholm szigorította a jogszabályokat.
Úgy tűnik, hogy Erdogannak sikerült összekapcsolnia a svéd NATO-csatlakozást az amerikaiktól beszerezhető F-16-os vadászgépek ügyével is. Ez fontos kérdés volt, hiszen
Jó pár éve napirenden van már ez a téma, de úgy tűnik, hogy a svédkérdéssel sikerült a török elnöknek olyan nyomást gyakorolni, amivel sikeresen elérték ezt a célt. Ez pedig egy még nagyobb politikai siker számára. Elmondhatja otthon, hogy még az USA sem tudja megkerülni Törökországot
− mondta el Egeresi.
A török hadsereg modernizálásáról és Svédország NATO-csatlakozásáról Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és török kollégája, Yasar Güler egyeztetett telefonon − jelentette be a Pentagon helyi idő szerint hétfőn. Törökország 2021 októberében közölte: húszmilliárd dollár értékben vásárolna F-16-os repülőgépeket az amerikai Lockheed Martin fegyvergyártótól, valamint mintegy nyolcvan, a már meglévő harci gépekhez való modernizációs csomagra is bejelentette igényét − írta meg az MTI.
Az igazi áttörést az amerikai katonai ügy és fegyverfejlesztés hozhatta el. Ugyan sok mindent nem tudhatunk róla, de nagyon valószínű, hogy Bidentől érkezhetett a megerősítés Erdogan számára
− tette hozzá a szakértő. Elmondta, a török parlament még ülésezik, így a következő egy-két hétben sikerülhet ratifikálni a csatlakozási kérelmet, ha pedig valamilyen okból kifolyólag a következő hetekben mégsem fogadják el, akkor októberre csúszhat a véleményezés.
Az uniós csatlakozás nem volt reális cél
Ez volt az első alkalom, hogy Erdogan összekapcsolta országának az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvését Svédország NATO-tagsági erőfeszítéseivel.
− Törökország több mint ötven éve vár az Európai Unió kapujában, és majdnem minden NATO-tagország most már az Európai Unió tagja − mondta Erdogan újságíróknak Isztambulban. − Ezt a felhívást teszem ezekhez az országokhoz, amelyek több mint ötven éve tartják Törökországot az Európai Unió kapuinál: gyertek és nyissátok meg az utat Törökország számára az európai uniós tagságához. Amikor ezt megteszitek, mi megnyitjuk az utat Svédország számára, ahogy tettük azt Finnország esetében is − fűzte hozzá.
Tekintve, hogy hol tart a folyamat, a török EU-s csatlakozás előrelépésének most nem volt reális esélye, de egy szép gesztust tudott ezzel felmutatni Erdogan
− mondta el Egeresi Zoltán.
Nemzetközi vélemények. – Erdogan és a törökök régóta támogatják a NATO bővítését. Támogatták Ukrajnát és Grúziát korábban, jóváhagyták Finnországot az elmúlt évben, és szívesen látnák Svédországot is, feltéve, hogy a hírhedten laza svéd terrorizmus elleni törvényeket, amelyeket most módosítottak, teljes körűen alkalmazni fognak. Törökországnak szüksége van egy erős NATO-ra, mert a NATO szerkezete és alapszabályai alapján Erdogannak vétójoga van a világ legerősebb biztonsági szervezetében – ahogy minden tagállamnak is – írta Rich Outzen, az Atlantic Council agytröszt Törökország-kutatója. – Svédország csatlakozása valós katonai képességeket hoz a szövetségbe, megerősíti transzatlanti kilátásait, és mindenekelőtt egy olyan új tagot hoz a szövetség soraiba, amely elkötelezett a katonai felelősségek teljesítése mellett. Svédország tagsága befejezi az Északi-tenger átalakítását a „NATO-tóvá”, ezzel megerősítve Észak-Közép-Európa biztonságát és katonai stabilitását – fogalmazott Ian Brzezinski, korábbi amerikai helyettes védelmi államtitkár.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök (b) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (j) Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (k) jelenlétében kezet fog a másnap kezdődő NATO-csúcstalálkozót megelőző megbeszélésük előtt Vilniusban 2023. július 10-én. (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery)
