„Nagy kérdés, ha válaszút elé kerülne Szerbia, Moszkvát vagy Brüsszelt választaná”

Hetek óta tömegtüntetések zajlanak Belgrádban. Az ellenzék azután kezdett a tiltakozássorozatba, hogy egymás után tömeggyilkosságok történtek az országban. A tüntetések később politikai színezetet is kaptak, a demonstráción többször követelték a kormány és az államfő távozását is. Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatóságának munkatársa a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: nagy az elégedetlenség a szerb társadalom egy részében, s a választások jelenthetik a megoldást a jelenlegi helyzetre.

Forrás: Forrás: Szerbia elnökének honlapja

– Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?

– Ez nehéz kérdés, de a kiút nyilván a választások kiírása lenne. Az sok mindent megoldana. Ha azt látnánk, hogy a voksoláson ismét nyernek a haladók, akkor az ellenzéknek nem lenne mit keresnie az utcán, ha viszont a Szerb Haladó Párt elbukna az utcán, akkor az ellenzék követelései, s az általuk elmondottak igazolódnának be, s hatalomváltásra kerülne sor. Ekkor pedig ezért nyugodhatnának meg a kedélyek, de hogy mi fog történni, azt nehéz megmondani. Az tarthatatlan, hogy Belgrádban hetekig-hónapokig vonuljanak heti szinten a tömegek, s megbénítsák a fél várost. Ez hosszú távon nem lehet megoldás. Ha ez így megy tovább, akkor szükségszerű lesz a választások kiírása, akkor nem fogják tudni elkerülni azt.

– Szerbiával kapcsolatban a koszovói kérdés is napirenden van. Az ottani helyzet miként juthat nyugvópontra, s ez a krízis mennyiben befolyásolja az uniós csatlakozást?

– A Koszovóval folytatott párbeszéd sikeressége vagy sikertelensége döntően befolyásolja Szerbia uniós csatlakozását, hiszen a kétoldalú kapcsolatok rendezése feltétel Pristina és Belgrád felé is. Ha ez megtörténik, akkor gyorsulhat fel az integráció, vagy akkor érhet a végére.

Nagyban befolyásolja a koszovói helyzet, hogy mi fog történni Szerbia európai útján. Jelenleg azt látjuk, hogy valamelyest megnyugodtak a kedélyek, nincsenek összetűzések, összecsapások, de ugyanakkor a feszültség ott van.

Bármikor elég egy újabb szikra és ismét zavargások lehetnek, ismét pattanásig feszülhet a helyzet. Nagyon sok idő kell még ahhoz, hogy a szerb és a koszovói albán társadalom békés együttélést tudjon folytatni, hiszen ha történelmi léptékben nézzük, ez nagyon friss történet, sok a sérelem, folyamatosak a feszültségek. Ahhoz, hogy ez nyugvópontra jusson, még nagyon sok idő kell. Ahhoz viszont, hogy ezek a feszültségek ne újuljanak ki, az kellene, hogy a két fél ne provokálja egymást, habár mostanában inkább azt látjuk, hogy a koszovói albánok provokálják a szerbeket. Ha ez megtörténne, még akkor is nagyon sok idő kellene, hogy elteljen, hogy teljes megbékélés legyen.

– Szerbia eközben továbbra is egyensúlyozik Kelet és Nyugat között, hiszen Belgrád nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, de az állam vezetői azt hangsúlyozzák, hogy az ország az európai úton marad. Ezt miként látja?

– Igen, ez így van. Azt is tudni kell, hogy a szerb lakosság nagyobb része is úgy véli, hogy a külpolitikában Oroszországra kellene támaszkodni, nem pedig az EU-ra. Oroszország hagyományos szövetségese Szerbiának, sőt Szerbia egyfajta nagyobb testvérként tekint rá, vagy „Oroszország anyácskaként” szokták emlegetni a szerbek. Biztos, hagyományos partnerei egymásnak, s nem kívánnak szembe fordulni Oroszországgal. Régóta azt látjuk, hogy a Szerb Haladó Párt próbál egyfajta 

hintapolitikát végezni, vagy több-kevesebb sikerrel próbál egyensúlyozni Oroszország és a Nyugat között. Ezt eddig tudták tolerálni nekik, de többször jelezték feléjük, hogy választani kell. Ha egy valós válaszút elé állítják őket, akkor viszont nagy kérdés, hogy mit választanak. A Demostat ellenzéki közvélemény-kutató májusi megbízható felmérése szerint a szerb társadalom megosztott.

Ebből a kutatásból az látszik, hogy ha népszavazást írnának ki az EU-s csatlakozásról, akkor a lakosságnak csak a harmada támogatná azt, ugyanakkor a másik harmad nemmel szavazna, s a maradék harmad között vannak azok, akik nem tudják, hogy miként szavaznának, illetve részt sem vennének ezen a népszavazáson

 Ők vannak többen a maradék harmadon belül. Nem azt látjuk, hogy a szerb lakosságon belül túl nagy lenne az uniós csatlakozást támogatók aránya jelenleg. Ezt a vezetés és a kormányzat is érzékeli, ezért is kapaszkodnak Oroszországba, mint stratégiai partnerbe.

Borítókép: Szerb rendőrökkel fog kezet Alekszandar Vucsics szerb államfő Belgrádban (Fotó: Szerbia Elnöke, Dimitrije Goll)