„Nagy kérdés, ha válaszút elé kerülne Szerbia, Moszkvát vagy Brüsszelt választaná”

Hetek óta tömegtüntetések zajlanak Belgrádban. Az ellenzék azután kezdett a tiltakozássorozatba, hogy egymás után tömeggyilkosságok történtek az országban. A tüntetések később politikai színezetet is kaptak, a demonstráción többször követelték a kormány és az államfő távozását is. Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatóságának munkatársa a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: nagy az elégedetlenség a szerb társadalom egy részében, s a választások jelenthetik a megoldást a jelenlegi helyzetre.

Forrás: Forrás: Szerbia elnökének honlapja

– A szerb miniszterelnök szerda esti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy kész lemondani a posztjáról, a szerb elnök szerint pedig egyértelmű, hogy előre hozott választások jönnek. Mit mutatnak ezek a kijelentések?

– Az elmúlt években, amióta a Szerb Haladó Párt irányítja Szerbiát, megszokhattuk, hogy gyakoriak voltak az előre hozott választások. Sokszor meglépték azt, hogy rendkívüli választásokat írtak ki. Ez leginkább akkor történt meg, amikor a párt jól állt a közvélemény-kutatások terén. Most viszont jelenleg talán nem annyira népszerűek, mint korábban voltak, valószínűleg ezt ők is érzékelik. Azt is belebegtették, hogy még ebben az évben sor kerülhet a voksolásra, más konkrétum ugyanakkor nem hangzott el. Ana Brnabics miniszterelnök azt mondta, készen áll lemondani, de az elnök elégedettségének adott hangot a kormányfő munkájával kapcsolatban. Vucsics azt is elmondta, hogy amennyiben Brnabics mégis lemond, akkor nem lesz átmeneti kormány, mert ő ehhez nem fogja a jóváhagyását adni, nem fogja azt engedélyezni.

Ez nem fog megtörténni, így pedig mindenképpen választások lesznek. Kiemelték még azt is, hogy bíznak a párbeszédben, s abban, hogy az ellenzékkel is tudnak valamilyen módon kommunikálni.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

192.RS (@192_rs) által megosztott bejegyzés

– Több tízezer ember vonul minden hétvégén az utcákon Belgrádban. Jelenleg talán nem úgy látszik, hogy a párbeszéd felé haladna a történet.

– Több tízezer ember, vagy időnként százezres tömeg is vonul, s ezek a tüntetések rendszeressé váltak Belgrádban. Azért azt valószínűleg ők is érzékelik, hogy igen csak nagy az elégedetlenség. A társadalom egy része borzasztóan elégedetlen és a távozásukat szeretné. Azt azonban el kell mondani, hogy ahogyan bármelyik párt, így a Haladó Párt is ragaszkodik a hatalomhoz.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Aleksandar Vučić (@buducnostsrbijeav) által megosztott bejegyzés

– A sajtótájékoztatón több életminőség-javító intézkedést jelentettek be, így lesz bér- és nyugdíjemelés, valamint egyszeri támogatás az anyáknak. Ez tekinthető egyfajta osztogatásnak?

– A fizetések és a nyugdíjak emelése szükségszerű volt, hiszen Szerbiában is igen magas volt az infláció az elmúlt időszakban. Ha azt szeretnék, hogy valamilyen mértékben a fizetések reálértéke követni tudja az infláció mértékét, akkor ez mindenképpen szükséges volt, de abban nem vagyok biztos, hogy az véletlen, hogy éppen most jelentették ezt be, amikor például új választások kiírását fontolgatják. 

Vagy az sem véletlen, hogy épp most lesz Szerbiában minden idők legmagasabb nyugdíjemelése. Ez lehet már a jövőnek is szól, s lehet egy kicsit a kampány része is, hogy ezzel próbálják megnyugtatni a tömegeket és a maguk oldalára állítani az elégedetlenkedők legalább egy részét.

– Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?

– Ez nehéz kérdés, de a kiút nyilván a választások kiírása lenne. Az sok mindent megoldana. Ha azt látnánk, hogy a voksoláson ismét nyernek a haladók, akkor az ellenzéknek nem lenne mit keresnie az utcán, ha viszont a Szerb Haladó Párt elbukna az utcán, akkor az ellenzék követelései, s az általuk elmondottak igazolódnának be, s hatalomváltásra kerülne sor. Ekkor pedig ezért nyugodhatnának meg a kedélyek, de hogy mi fog történni, azt nehéz megmondani. Az tarthatatlan, hogy Belgrádban hetekig-hónapokig vonuljanak heti szinten a tömegek, s megbénítsák a fél várost. Ez hosszú távon nem lehet megoldás. Ha ez így megy tovább, akkor szükségszerű lesz a választások kiírása, akkor nem fogják tudni elkerülni azt.

– Szerbiával kapcsolatban a koszovói kérdés is napirenden van. Az ottani helyzet miként juthat nyugvópontra, s ez a krízis mennyiben befolyásolja az uniós csatlakozást?

– A Koszovóval folytatott párbeszéd sikeressége vagy sikertelensége döntően befolyásolja Szerbia uniós csatlakozását, hiszen a kétoldalú kapcsolatok rendezése feltétel Pristina és Belgrád felé is. Ha ez megtörténik, akkor gyorsulhat fel az integráció, vagy akkor érhet a végére.

Nagyban befolyásolja a koszovói helyzet, hogy mi fog történni Szerbia európai útján. Jelenleg azt látjuk, hogy valamelyest megnyugodtak a kedélyek, nincsenek összetűzések, összecsapások, de ugyanakkor a feszültség ott van.

Bármikor elég egy újabb szikra és ismét zavargások lehetnek, ismét pattanásig feszülhet a helyzet. Nagyon sok idő kell még ahhoz, hogy a szerb és a koszovói albán társadalom békés együttélést tudjon folytatni, hiszen ha történelmi léptékben nézzük, ez nagyon friss történet, sok a sérelem, folyamatosak a feszültségek. Ahhoz, hogy ez nyugvópontra jusson, még nagyon sok idő kell. Ahhoz viszont, hogy ezek a feszültségek ne újuljanak ki, az kellene, hogy a két fél ne provokálja egymást, habár mostanában inkább azt látjuk, hogy a koszovói albánok provokálják a szerbeket. Ha ez megtörténne, még akkor is nagyon sok idő kellene, hogy elteljen, hogy teljes megbékélés legyen.

– Szerbia eközben továbbra is egyensúlyozik Kelet és Nyugat között, hiszen Belgrád nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, de az állam vezetői azt hangsúlyozzák, hogy az ország az európai úton marad. Ezt miként látja?

– Igen, ez így van. Azt is tudni kell, hogy a szerb lakosság nagyobb része is úgy véli, hogy a külpolitikában Oroszországra kellene támaszkodni, nem pedig az EU-ra. Oroszország hagyományos szövetségese Szerbiának, sőt Szerbia egyfajta nagyobb testvérként tekint rá, vagy „Oroszország anyácskaként” szokták emlegetni a szerbek. Biztos, hagyományos partnerei egymásnak, s nem kívánnak szembe fordulni Oroszországgal. Régóta azt látjuk, hogy a Szerb Haladó Párt próbál egyfajta 

hintapolitikát végezni, vagy több-kevesebb sikerrel próbál egyensúlyozni Oroszország és a Nyugat között. Ezt eddig tudták tolerálni nekik, de többször jelezték feléjük, hogy választani kell. Ha egy valós válaszút elé állítják őket, akkor viszont nagy kérdés, hogy mit választanak. A Demostat ellenzéki közvélemény-kutató májusi megbízható felmérése szerint a szerb társadalom megosztott.

Ebből a kutatásból az látszik, hogy ha népszavazást írnának ki az EU-s csatlakozásról, akkor a lakosságnak csak a harmada támogatná azt, ugyanakkor a másik harmad nemmel szavazna, s a maradék harmad között vannak azok, akik nem tudják, hogy miként szavaznának, illetve részt sem vennének ezen a népszavazáson

 Ők vannak többen a maradék harmadon belül. Nem azt látjuk, hogy a szerb lakosságon belül túl nagy lenne az uniós csatlakozást támogatók aránya jelenleg. Ezt a vezetés és a kormányzat is érzékeli, ezért is kapaszkodnak Oroszországba, mint stratégiai partnerbe.

Borítókép: Szerb rendőrökkel fog kezet Alekszandar Vucsics szerb államfő Belgrádban (Fotó: Szerbia Elnöke, Dimitrije Goll)