A természetes környezet, illetve a természetes élőhelyek helyreállításáról szóló törvény értelmében az Európai Parlament azt követeli meg a tagállamoktól, hogy azok az eredeti állapotukba állítsák vissza az erdő- és mezőgazdasági területeket. Ez azt jelenti, hogy a földeket nem lehet majd megművelni, és az államnak kártérítést kell fizetnie a gazdáknak, illetve a földtulajdonosoknak.
A svéd gazdálkodókat tömörítő Lantbrukarnas Riksförbund (LRF) most tiltakozott a döntés ellen, rámutatva arra, hogy annak végrehajtása milyen negatív hatásokkal jár.
A számítások ugyanis azt mutatják, hogy a svéd mezőgazdasági és erdészeti területek mintegy 16 százalékát nem lehet majd a jelenlegi módon használni, ha a javaslat elfogadásra kerül. A javaslat következményei különösen jelentősek lesznek Svédország számára, mivel az ország az EU többi tagállamától eltérő módon számítja az élőhelytípusok méretét, ugyanis az iparosodás előtti időkből indulnak ki, nem pedig az EU-hoz való csatlakozás időpontjától.
Emiatt az LRF szerint az EU jogalkotási javaslata erősen negatív hatással lesz Svédország hazai élelmiszer-termelésre való képességére is.
Ezt az is jól mutatja, hogy a mezőgazdasági földterületek rekultivációjára vonatkozó követelmény értelmében Svédországban akár 375 ezer hektár termőföldet is kivonhatnak a művelés alól. A madár- és beporzópopulációkra vonatkozó szigorúbb szabályozások miatt emellett további 250 ezer hektár termőföldet kellene kivonni az élelmiszer-termelésből. Összességében pedig ezek a földek a svédországi mezőgazdasági területek 20,8 százalékának felelnek meg.
Johan Nissinen, a svéd demokraták, az SD európai parlamenti képviselője szerint
a jogszabály azt akarja elérni, hogy a mezőgazdaságban egyszerre legyen alacsonyabb a hektáronkénti terméshozam és kevesebb hektár termőterület. Egyszerre! Ez nemcsak Svédországban, hanem egész Európában kevesebb élelmiszer-termeléshez fog vezetni, ami még inkább felhajtja az élelmiszerárakat és növeli az alacsonyabb környezetvédelmi normákkal rendelkező országokból származó élelmiszerimportot.
Az erdőgazdálkodást illetően szintén komoly következményekkel járhat a program bevezetése. Az LRF elemzése szerint mintegy 11 500 munkahely szűnne meg. Ezenkívül Svédországnak nagy területeket kellene az eredeti állapotukban helyreállítania, ami hatalmas költségekkel járna.
De a következmények még ennél is komolyabbak lehetnek, ugyanis a javaslat szerint nem romolhat a már természetvédelmi kategóriába sorolt erdőterületek állapota. Az LRF elemzése szerint ez azt jelenti, hogy körülbelül egymillió hektárnyi erdőt kell kivonni a termelésből és hivatalos védelem alá helyezni, például természetvédelmi területként.
Johan Nissinen a Twitteren a józan ész hiányának nevezte a javaslatot, és rámutatott a hazai élelmiszer-termelésre jelentett kockázatára.
Megjegyezte azt is, hogy
az EU folyamatosan akadályokat gördít a mezőgazdaság útjába. Buborékban élnek, és a jó oldalon akarnak állni. Úgy tűnik, nem veszik észre, hogy minden politikai döntésnek következményei vannak.
Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése a testület strasbourgi üléstermében (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
