„A nukleáris leszerelés istenien hangzik, azonban a valóságban sohasem tudták végrehajtani”

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint az atomháború kirobbanásának veszélye továbbra is rendkívül nagy.

A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna – írta az MTI azzal kapcsolatban, hogy augusztus 6-án emlékeztek meg a hirosimai atomtámadás 78. évfordulójáról.

Nógrádi György elmondta, hogy a második világháború előtt minden ország sajátos stratégiai dilemmákkal küzdött, így Japán is, amely szerint hogyha az Egyesült Államok veszélyezteti japán nyersanyagellátását, abban a pillanatban Japánnak nem marad más lehetősége, csak a támadás. 

A háború előtt volt egy rendkívül komoly összecsapás, amire a világ nem figyelt, Mongólia területén a Halhín-goli csatában, 1939 augusztusában, ahol az akkori szovjet hadsereg Zsukov vezetésével a japán erőket szétverte. Itt próbálták ki először a történelemben a levegő-levegő rakétákat

– jegyezte meg a történelmi kitekintésében Nógrádi György, aki elmondta, hogy ugyan a második világháború során Japán stratégiai győzelmeket tudott aratni, de az amerikai erők mégis jóval erősebbnek bizonyultak. 

Azonban a szakértő szerint az atombomba ledobásának tárgyalása során fontos megjegyezni, hogy az amerikaiak számára 1945-re nyilvánvalóvá vált, hogy a japán hadsereg az utolsó emberig, az utolsó katonáig harcolni fog. Így a számítások szerint a négy nagy japán sziget elfoglalása hozzávetőlegesen egymillió amerikai katona életébe került volna. Többek között ezért is döntött az amerikai vezetés úgy, hogy egy másfajta fegyver bevetésével fogják kapitulációra kényszeríteni Japánt. 

Egészen addig a történelemben mindössze egy atombombát robbantottak föl Los Alamosban, az amerikaiak kísérleti telepén. Japánban pedig nem sokkal később kettőt is bevetnek augusztus 6-án és 9-én. Azt fontos látni, hogy az atombomba elképesztő pusztítást okozott, és ez a mérhetetlen pusztítás hozzájárult ahhoz, hogy a második atombomba után Japán bejelentette kapitulációját

– jegyezte meg Nógrádi, aki elmondta, hogy a Japán hadsereg valójában még a második atombomba ledobása után sem akart kapitulálni, hanem a császár volt az, aki a hatalma egy részének megtartásáért cserébe hajlandó volt bejelenteni a kapitulációt.

A szakértő szerint az amerikaiak számára a másik fontos szempont az volt, hogy a Japánokkal való béketárgyalás során a szovjetek ne legyenek jelen győztes félként, azonban ez nem sikerült, ugyanis augusztus 8-án a szovjet hadsereg órák alatt szétvert egy kétmilliós japán hadseregcsoportot Kínában.

A nukleáris fegyverek leszerelésével és a Japán miniszterelnök erre vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban Nógrádi György elmondta, hogy Japánban a miniszterelnök minden évben kiad egy nyilatkozatot arról, hogy legyen vége a nukleáris korszaknak, és valósuljon meg a sokak által szorgalmazott nukleáris leszerelés. 

Ez istenien hangzik, a valóságban azonban sohanem tudták végrehajtani, most sem. Japán jelenleg a katonai kiadásait drasztikusan emeli, és abból indul ki, hogy egy amerikai, brit, japán, dél-koreai, ausztrál, új-zélandi, tajvani szövetség keretében megpróbálja föltartóztatni Kínát. Jelenleg a világpolitika súlya a Távol-Keleten van, és már réges-régen nem az orosz–ukrán háborún van a hangsúly, csak erről soha nem beszélünk

– mondta el Nógrádi, aki szerint a fenti állítását az is alátámasztja, hogy néhány nappal ezelőtt az amerikai elnök azt kérte a kongresszustól, hogy az Ukrajna számára elkülönített összegből Tajvan felfegyverzését támogassa.

Az atomháborúval, illetve az atomfegyverek problémájával kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére a biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy jelenleg minden atomfegyverekkel rendelkező hatalom kockázatot jelent. 

A fő probléma az, hogy Egyesült Államok és Oroszország kezében van körülbelül fele-fele arányban a világ atomfegyver-készletének durván 90 százaléka. A maradék pedig Kína, Pakisztán, Izrael, Nagy Britannia, Franciaország, és a többi ország kezében van. A maradék is számottevő, de meg sem közelíti sem az orosz, sem az amerikai potenciált. 

– tette hozzá Nógrádi, aki szerint azonban vannak olyan országok, amelyek esetében létfontosságú, hogy rendelkezzenek atomfegyverrel. Ilyen Észak-Korea, amely politikájának alapját képezi, hogy a nukleáris fegyverek létezésének köszönhetően extra biztonsági garanciákkal rendelkezik. 

A szakértő szerint ugyanakkor az atomveszély jelenleg is nagy, az orosz–ukrán háború esetében is megvan annak a kockázata, hogy az oroszok atomfegyvert fognak bevetni. A nyugati szakértők Nógrádi szerint azt jósolják, hogy Oroszország akkor vethet be taktikai atomfegyvert, ha az ukránok a Krím félsziget felé betörnek. Erről azonban jelenleg szó sincs.

Nógrádi György elmondta, hogy egy ilyen taktikai atomfegyver bevetésének a centrumától számított körülbelül húsz négyzetkilométeren belül megsemmisülne minden élet. 

Borítókép: Amerikai nukleáris teszt Nevadában (Fotó: National Nuclear Security Administration/Nevada Field Office)