Amerika és Kína között zajlik az új űrverseny

Aggodalommal figyelik Amerikában a kínai űrprogram nagy eredményeit. Néhányan egyenesen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok lemaradt az új űrversenyben. Amíg a hidegháborúban a holdra szállás, most a Marsra jutás, a Hold bányászata, a katonai képesség és az infokommunikáció fejlesztése az igazi cél.

Világûr, 2022. november 21. A NASA TV adásáról készített képen az Orion amerikai ûrhajó a Holdhoz közelít, a háttérben a Föld látható 2022. november 21-én. A NASA Artemis-programjának ez az elsõ próbarepülése, az ûrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábu utazik, a rajtuk elhelyezett érzékelõk mérik majd a sugárzást és a keletkezõ rezgéseket a Hold-utazás alatt. MTI/AP/NASA Fotó: -

Az infokommunikáció fontosságát jelenleg az orosz–ukrán háború is szemlélteti. „Az invázió egyértelművé tette, hogy az űr mennyire létfontosságú a biztonságban” – írta véleménycikkében Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára a Financial Times brit napilap hasábjain.

Műholdképeket használnak az ellenség helyzetének megállapítására, műholdkapcsolatot a kommunikációra és GPS-navigációt a rakéták célba juttatására

– sorolta, majd rámutatott, Washington és Peking is jelentősen növelte az ilyen jellegű képességeit az elmúlt években. A kínai GPS, a BeiDou legújabb frissítése – egyes vélemények szerint – például mintegy húsz centiméterrel pontosabb, mint az amerikai vetélytársa, ami a hadászat terén kulcsfontosságú lehet.

Új típusú műholdrendszereket is tesztelnek, az amerikai SpaceX magáncég már több mint 2300 Starlink műholdat állított orbitális pályára – amelyhez az ukrán hadsereg is hozzáférhet. Az új típusú, decentralizált műholdrendszer akár százszorosára is felgyorsíthatja a drónok és vadászrepülők adatátvitelét. 

Peking ezek működését megzavarhatja vagy rakétákkal meg is semmisítheti, de mivel a Starlink negyvenkétezres rendszer kiépítésén dolgozik, Kína számára a leghatékonyabb egy rivális hálózat kiépítése lehet.

 Ezt Peking a StarNet részeként már 2020-ban bejelentette, tízezer műhold kiépítése a céljuk.

A verseny segíti az innovációt

 – fogalmazott Neil deGrasse Tyson asztrofizikus a két nagyhatalom vetélkedéséről. Tyson szerint az ötven év után újjáéledő űrverseny innovációinak számtalan pozitív eredménye lehet az egész emberiség számára.

Persze mindennek borsos az ára, az Egyesült Államok hozzávetőlegesen 93 milliárd dollárt (negyvenezermilliárd forintot) költ arra, hogy az évtized közepére újra embert juttasson a Holdra, feltételezések szerint Kína még ennél is többet.

Borítókép: A NASA TV adásáról készített képen az Orion amerikai űrhajó a Holdhoz közelít, a háttérben a Föld látható 2022. november 21-én. A NASA Artemis-programjának ez az első próbarepülése, az űrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábu utazik, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt (Forrás: MTI/AP/NASA)