Mi lesz veled, „Francia Afrika”?

A visszaszorulás ismét belpolitikai vitatéma lett Párizsban, a politikai elit elkezdte komoly problémaként értékelni a helyzetet, amelyről korábban azt remélték, hogy elkerülhető – fogalmazott lapunk megkeresésére Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértőt a nigeri puccs margóján a térségben tapasztalható francia befolyásvesztés okairól és következményeiről kérdeztük.

Niamey, 2023. augusztus 10. Árusok teáznak a niameyi repülõtér bejárata elõtt 2023. augusztus 8-án. Augusztus 10-én a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) a nigériai fõvárosban, Abujában tanácskozást kezdett a nigeri válság további kezelésérõl, miután a nigeri katonai junta ellenszegült a közösség által adott ultimátumnak, és nem helyezte vissza a hatalomba a megválasztott elnököt. MTI/AP/Sam Mednick Fotó: Sam Mednick

Egyre csökkenő befolyás

Az elmúlt három évben Nyugat-Afrikában és a Száhel-övezetben több sikeres puccskísérletet is láthattunk, ezek mind volt francia gyarmatokban történtek, ahol az államok függetlenségének kikiáltását követően is fennmaradt az erőteljes francia befolyás. Guinea, Burkina Faso és Mali után Nigerben is eltávolították a demokratikusan megválasztott vezetőket, ez pedig több szempontból is komoly fejtörést okoz a nyugati országoknak. 

Niger különösen fájó pont az elmúlt évek eseményeit tekintve, ugyanis ide egészen eddig például vissza lehetett vonni a térség többi államából kiszorult, de a franciák és Európa számára fontos terrorellenes és biztonsági operációkat végző egységeket – véli Soós Eszter Petronella. 

Puccsok Afrikában

Kétségtelen tehát, hogy Franciaország rohamosan veszít befolyásából a térségben. Ezt jól mutatja Emmanuel Macron francia elnök márciusi nyilatkozata is.

A Francia Afrika kora elmúlt, Franciaország immár semleges tárgyalópartner a kontinensen

– fogalmazott gaboni látogatása alkalmával. A hatalmakra ugyanakkor nem jellemző, hogy bármiféle indok nélkül feladják befolyásukat a világ bármely pontján, így felmerül a kérdés: mi állhat Párizs kiszorulásának hátterében?

A francia intézkedések, illetve azok eredményei nem voltak képesek tartani a lépést a közösségi média szerepével, illetve a rivális nagyhatalmak, így például Oroszország információs műveleteivel, amelyek nagyon hatékonyan játszottak rá az egyébként is létező gyarmatosításellenes érzelmekre, különösen a fiatalok körében

− magyarázta lapunknak a szakértő. Emellett megjelent még egy nagy játékos, igazi geopolitikai játéktérré téve Afrikát, ez pedig nem más, mint Kína. Peking és a kontinens országai közötti kereskedelem 2022-ben elérte a 282 milliárd dollárt, ez 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Hogy a tendenciát hogyan tudja megfordítani Franciaország illetve a Nyugat, az egyelőre kérdéses, ugyanakkor a visszaszorulás ismét belpolitikai vitatéma lett Párizsban, a politikai elit elkezdte komoly problémaként értékelni a helyzetet, amelyről korábban azt remélték, hogy elkerülhető – magyarázta Soós Eszter Petronella.

Mi következhet?

Az megállapítható, hogy ez a trendvonal nem kedvez a francia befolyásnak

− húzta alá a szakértő. Hogy ez megváltozik-e, az részben attól is függ, hogy a kontinensen játszó többi nagyhatalom mit tud ajánlani a térség államainak, illetve az ígéretekből mit tud felmutatni. – A Nyugat többet tud nyújtani a Száhel-övezetnek, mint Oroszország – fogalmazott még márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Blinken a térségben egyre nagyobb befolyást szerző orosz zsoldoshadseregnek, a Wagner-csoportnak is odaszólt, mondván: ahova beteszik a lábukat, csak bajt hoznak az ottaniakra. Az amerikai külügyér szavai azonban úgy tűnik, nem hatják meg a helyi vezetőket, a nyugati erők kivonásával a Wagner-csoport felel Mali biztonságáért a szélsőséges dzsihadisták elleni harcban, valamint a nigeri puccsisták is Jevgenyij Prigozsinékhoz fordultak biztonságuk szavatolásának érdekében.

Vélhetően mindenki ígér valamit, de még nyitott kérdés, hogy a végén ki mit szállít

− vélte Soós Eszter Petronella. Hozzátette: a helyi közvélemény erejét ugyanakkor egyik politikai elit sem hagyhatja figyelmen kívül, e tekintetben pedig Franciaország szénája kétségtelenül nem áll jól. 

Borítókép: Árusok teáznak a niameyi repülőtér bejárata előtt 2023. augusztus 8-án (Fotó: MTI/AP/Sam Mednick)