Drónok harca – Ukrajnában zajlik a világ első drónháborúja

Kijev havonta tízezer drónt veszít el a harcokban, míg Moszkva veszteségei is a havi többezres kategóriába tartoznak.

Az amerikai gyártmányú Golden Eagle drónt a hadsereg fejlesztette ki, alkalmas csapatbiztosításra, terület- és határvédelemre, de tüzérségi támadást is tud biztosítani a hadsereg számára. (Forrás: DroneShare / Twitter)

A méret a lényeg

Méreteikben a drónok a néhány centiméteres minieszközöktől a többtonnás, vadászrepülő méretű óriás drónokig terjednek. A nagy méretűek közül a legismertebb a Tu–141 Sztrizs, az ötvenéves, hat tonna tömegű konstrukció még a szovjet időkből – amiből az 1991-es nagy osztozkodáskor, a Szovjetunió széthullásakor Ukrajnának is jutott jó pár darab. Hátránya a nehézkes irányítás, előnyei a nagy méret, terhelhetőség és a hatótávolság. Annak idején – megzavarva a NATO légvédelmi rendszerét – Románia, Magyarország felett is elrepült egy ilyen, feltehetően Ukrajnából elszabadult masina, amely aztán Horvátországban, Zágráb egyik külvárosában csapódott be. Robbanótöltet nem lehetett rajta, noha a nagy tömegű, nagy sebességű (egy sugárhajtású polgári utasszállító gép sebességével repült) légijármű becsapódása robbanásszerű energiafelszabadítással járt.

Rokonságban állnak a drónok az önállóan manőverező robotrepülőgépekkel, hétköznapibb nevükön cirkálórakétákkal. A különbség: a drónok sokkal sokoldalúbbak, hírszerző-felderítő-megfigyelő (Intelligence, Surveillance Reconnaissance – ISR), továbbá égi jeltovábbító-átjátszó tevékenységet is ellátnak, amellett, hogy felfegyverezve csapást is mérhetnek az ellenfélre. Ukrajna a negyedik ország a világon (az USA, Izrael és Nagy-Britannia mellett), amely drónokkal célszemélyek célzott likvidálását is megkísérelte, ám ehhez hiányzik a megfelelő drón és az egyéb infrastruktúra.

Az ukránok, vélhetően hathatós nyugati specialistatámogatással, kidolgozták a drónok műholdas irányítása, adattovábbítása, célra vezetése gyakorlati módszereit. Ezek nagy része hétpecsétes katonai titkok. Az amerikai Elon Musk biztosította a kommunikációs hátteret, az ukránok rendelkezésére bocsátva a StarLink kommunikációs műholdrendszerét. Amikor tavaly Ukrajna nagyszabású hadműveletet szervezett a Krím visszafoglalására, Elon Musk mérnökeivel lekapcsoltatta azokat a műholdakat az ukrán rendszerről, amelyek a Krím félsziget térségében működtek. Ezzel meghiúsította a támadást – amelyre csak néhány napja derült fény a The New York Times jóvoltából, amely megjelenés előtt hozzájutott a Musk életéről Walter Isaacson által írt könyvhöz. A kijevi vezetés dühöngött,

Musk a túl nagy kockázattal, egy Washington–Moszkva nukleáris világháború veszélyével indokolta a döntést. 

Előtte beszélt Anatolij Antonov washingtoni oroszországi nagykövettel (aki figyelmeztette a Krím elleni támadás kockázataira), továbbá Mark Milley tábornokkal, amerikai csúcsvezérkari vezetővel (a legmagasabb beosztású katonával az USA hadseregében) és Jake Sullivan amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.

Dróndömping

Ugyanakkor a drónok roppant sebezhetők. Két oldalról is: fizikailag, tűz-, kézifegyverekkel, gránátokkal, légvédelmi rakétákkal és elektronikusan, amikor egy nagyobb erejű elektromágneses impulzussal a drón elektronikai rendszerét bénítják meg, vagy irányítását veszik át a megtámadottak – ha megtalálják az irányító-adatközlő rádió frekvenciáját. Ukrajna a drónhadviselést illetően még egy kihívással néz szembe: 

az oroszok az olcsó drónok tömeges támadásaival kimerítik az ukránok légvédelmi rakéta-, fegyverkészletét.

Ukrajnának, minthogy segélyben kapja a drága fegyvereket, rakétákat, például kevésbé fáj, ha egy „filléres” drónt egy nagyon drága, félmillió eurónál is többe kerülő IRIS-T rakétával lőnek le – áll a Világgazdaság (vg.hu) elemzésében.

Ahogyan lapunk is megírta: az ukránok egyébként vasárnap is összehangolt dróntámadásokat mértek orosz területekre, köztük a Krím félszigetre, Moszkvára és az Orjoli területre. A 2014-ben elcsatolt szigetet összesen hat drónnal célozták különböző irányokból, ám az itteni támadást és a főváros elleni csapást is kivédték az oroszok. A délnyugat-oroszországi területen egy olajraktár gyulladt ki a sikeres dróntalálat következtében. 

Borítókép: Az amerikai gyártmányú Golden Eagle drónt a hadsereg fejlesztette ki, alkalmas csapatbiztosításra, terület- és határvédelemre, de tüzérségi támadást is tud biztosítani a hadsereg számára (Forrás: Twitter/DroneShare)