A világtörténelem első, jellemzően drónháborúja – Ukrajna. A brit RUSI think-tank becslése szerint Kijev havonta tízezer drónt veszít el a harcokban. Feltételezhetően Moszkva drónveszteségei is a havi többezres kategóriába tartoznak. Ám csupán drónokkal háborút nyerni nem lehet. Kiváltképpen az ukrajnai háborúban alkalmazott, nagyrészt kereskedelmi célú, Kínában gyártott drónok nem alkalmasak komolyabb csapás mérésére.
Néhány kilogrammos fegyver-, robbanóanyag-terhelhetőségükkel még egy páncélossal sem könnyen birkóznak meg. Sem Ukrajna, sem pedig az oroszok nem alkalmaznak olyan nagy csapásmérő gépeket, mint amilyeneket az USA, Izrael vagy Nagy-Britannia bevet. Justin Bronk, a RUSI kutatója szerint a – Moszkvát célzó – drónokkal
az ukránok komoly lélektani hatást gyakorolnak az orosz vezetésre és valószínűleg a lakosságra is.
Ugyanakkor az orosz fővárost ért dróntámadások katonai eredménye gyakorlatilag elhanyagolható és az anyagi veszteség is minimális – többnyire csak az ablakok törnek be. Több sikerrel jártak a vidéki repülőtereken álló katonai gépeket támadó drónok. Ellenük a repülőgépek köré kifeszített drótkötél-hálóval, a gépekre rakott használtautógumi-külsőkkel védekeznek.
Búvárdrónok
Nemcsak a levegőben, hanem a víz felszínén, vagy a víz alatt úszó ember nélküli harceszközök jelentősége is nagy. A hosszúságban akár a tíz métert is elérő – állítólag ukrán gyártású-tervezésű – csónak-drónok, mint amilyeneket az ukránok a Krím híd, oroszországi hadihajók, egy olajszállító tanker ellen bevetettek, jóval több robbanóanyagot vihetnek, mint a legnagyobb légi drónok. Orosz elemzők feltételezik, hogy az ukrán csónak-drón támadás idején a krími térségben repülő nyugati elektronikus zavaró-repülőgépek (például a világ legjobbjának tartott, a két hajtóműves F/A–18-as alapján épített EA–18G Growlerek) „megvakították” az orosz radarokat, amelyek nem vették észre a drónokat. Emiatt most uszályok és pontonhídelemek lánca védi a hídpilléreket. Amikor tavaly Moszkva megtámadta Kijevet, az amerikai légierő átvezényelt a nyugat-németországi spangdahlemi légi támaszpontra egyszázadnyi (hat gép) Growlert. Ezek légi utántöltéssel Spangdahlemből indulva simán működhetnek a Krím térségében.
A méret a lényeg
Méreteikben a drónok a néhány centiméteres minieszközöktől a többtonnás, vadászrepülő méretű óriás drónokig terjednek. A nagy méretűek közül a legismertebb a Tu–141 Sztrizs, az ötvenéves, hat tonna tömegű konstrukció még a szovjet időkből – amiből az 1991-es nagy osztozkodáskor, a Szovjetunió széthullásakor Ukrajnának is jutott jó pár darab. Hátránya a nehézkes irányítás, előnyei a nagy méret, terhelhetőség és a hatótávolság. Annak idején – megzavarva a NATO légvédelmi rendszerét – Románia, Magyarország felett is elrepült egy ilyen, feltehetően Ukrajnából elszabadult masina, amely aztán Horvátországban, Zágráb egyik külvárosában csapódott be. Robbanótöltet nem lehetett rajta, noha a nagy tömegű, nagy sebességű (egy sugárhajtású polgári utasszállító gép sebességével repült) légijármű becsapódása robbanásszerű energiafelszabadítással járt.
Rokonságban állnak a drónok az önállóan manőverező robotrepülőgépekkel, hétköznapibb nevükön cirkálórakétákkal. A különbség: a drónok sokkal sokoldalúbbak, hírszerző-felderítő-megfigyelő (Intelligence, Surveillance Reconnaissance – ISR), továbbá égi jeltovábbító-átjátszó tevékenységet is ellátnak, amellett, hogy felfegyverezve csapást is mérhetnek az ellenfélre. Ukrajna a negyedik ország a világon (az USA, Izrael és Nagy-Britannia mellett), amely drónokkal célszemélyek célzott likvidálását is megkísérelte, ám ehhez hiányzik a megfelelő drón és az egyéb infrastruktúra.
Az ukránok, vélhetően hathatós nyugati specialistatámogatással, kidolgozták a drónok műholdas irányítása, adattovábbítása, célra vezetése gyakorlati módszereit. Ezek nagy része hétpecsétes katonai titkok. Az amerikai Elon Musk biztosította a kommunikációs hátteret, az ukránok rendelkezésére bocsátva a StarLink kommunikációs műholdrendszerét. Amikor tavaly Ukrajna nagyszabású hadműveletet szervezett a Krím visszafoglalására, Elon Musk mérnökeivel lekapcsoltatta azokat a műholdakat az ukrán rendszerről, amelyek a Krím félsziget térségében működtek. Ezzel meghiúsította a támadást – amelyre csak néhány napja derült fény a The New York Times jóvoltából, amely megjelenés előtt hozzájutott a Musk életéről Walter Isaacson által írt könyvhöz. A kijevi vezetés dühöngött,
Musk a túl nagy kockázattal, egy Washington–Moszkva nukleáris világháború veszélyével indokolta a döntést.
Előtte beszélt Anatolij Antonov washingtoni oroszországi nagykövettel (aki figyelmeztette a Krím elleni támadás kockázataira), továbbá Mark Milley tábornokkal, amerikai csúcsvezérkari vezetővel (a legmagasabb beosztású katonával az USA hadseregében) és Jake Sullivan amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.
Dróndömping
Ugyanakkor a drónok roppant sebezhetők. Két oldalról is: fizikailag, tűz-, kézifegyverekkel, gránátokkal, légvédelmi rakétákkal és elektronikusan, amikor egy nagyobb erejű elektromágneses impulzussal a drón elektronikai rendszerét bénítják meg, vagy irányítását veszik át a megtámadottak – ha megtalálják az irányító-adatközlő rádió frekvenciáját. Ukrajna a drónhadviselést illetően még egy kihívással néz szembe:
az oroszok az olcsó drónok tömeges támadásaival kimerítik az ukránok légvédelmi rakéta-, fegyverkészletét.
Ukrajnának, minthogy segélyben kapja a drága fegyvereket, rakétákat, például kevésbé fáj, ha egy „filléres” drónt egy nagyon drága, félmillió eurónál is többe kerülő IRIS-T rakétával lőnek le – áll a Világgazdaság (vg.hu) elemzésében.
Ahogyan lapunk is megírta: az ukránok egyébként vasárnap is összehangolt dróntámadásokat mértek orosz területekre, köztük a Krím félszigetre, Moszkvára és az Orjoli területre. A 2014-ben elcsatolt szigetet összesen hat drónnal célozták különböző irányokból, ám az itteni támadást és a főváros elleni csapást is kivédték az oroszok. A délnyugat-oroszországi területen egy olajraktár gyulladt ki a sikeres dróntalálat következtében.
