Mint arról beszámoltunk, több mint ötszáz napja raboskodik Iránban egy svéd állampolgárságú EU-diplomata, de ezt Svédország és az EU is titokban tartotta, amíg a The New York Times hétfőn le nem hozta a történetet. Az amerikai lap szerint Johan Floderus kémkedési vádakkal való elfogása és bebörtönzése az iráni „túszdiplomácia” újabb megnyilvánulása, amelynek során az ázsiai ország kettős állampolgárokat és külföldieket tartóztat le hamis vádakkal, hogy aztán elengedésükért cserébe engedményeket csikarjon ki a nyugati államokból.
A múlt hónapban például az Egyesült Államok hatmilliárd dollárnyi iráni olajjövedelmet szabadított fel és több iráni foglyot is elengedett öt állampolgárának szabadon bocsátásáért cserébe.
Floderust, aki előbb Ylva Johansson biztos mellett, majd az EU Külügyi Szolgálatánál dolgozott, egy baráti nyaralásból hazafelé tartva a teheráni reptéren tartóztatták le tavaly áprilisban.
Svédország és a külügyminisztérium felel a kiszabadításáért. De az EU-nak is van munkáltatói felelőssége, és képes nyomást gyakorolni
− nyilatkozta Johansson a svéd köztévének (SVT) kedden, hozzátéve, hogy Josep Borrell uniós külügyi főképviselővel is beszélt Floderus ügyében.
Johansson, aki másfél évig volt Floderus főnöke, már tavaly tavasz óta tudott a történtekről. „Rendkívül megijedtem, szomorú voltam, és még mindig aggódom. Senki sem gondolta, hogy ilyesmi megtörténhet. Hatalmas meglepetés volt” – idézi Johanssont a Politico hírportál.
A New York Times cikke után kedden Borrell is megerősítette, hogy egy 33 éves EU-diplomata több mint ötszáz napja az iráni Evin börtönben raboskodik. A bizottság eddigi hallgatását több európai parlamenti képviselő is bírálta.
A svéd közmédia kiderítette, hogy Irán kezdeményezett fogolycserét, Floderus szabadon engedéséért cserébe a Svédországban az iráni politikai foglyok tömeges kivégzésében való részvételéért életfogytiglanra ítélt Hamid Nouri elengedését szerették volna elérni. Az alku ellen ezért fellebbezést nyújtottak be.
