Több millió ukrán maradhat külföldön a háború után is

Már mintegy 3,3 millióra teszi egy kijevi székhelyű kutatóintézet azoknak az ukránoknak a számát, akik úgy dönthetnek, hogy nem térnek haza a háború után sem. Ez az ország háború előtti lakosságának csaknem nyolc százalékát jelenti. Az agytröszt szerint a döntésnek több oka is lehet, a külföldön való beilleszkedés mellett például az is, hogy sokaknak egyszerűen nincs hova hazatérniük.

Medyka, 2022. február 26. Ukrajnából menekülõ emberek kelnek át a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz Fotó: Darek Delmanowicz

Körülbelül nyolcvanezer ukrán sorköteles férfi tűnhetett el Lengyelországban, ezeket az embereket mozgósítani lehetne, és növelni lehetne velük fegyveres erőink létszámát, így erősítve védelmünket és biztonságunkat – erről Fedir Veniszlavszkijt, az ukrán parlament (Verhovna Rada) nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja beszélt a minap. 

Az ukrán kormánypárt szerint ugyanis azok az ukrán állampolgárok, akik hamis katonai alkalmatlansági igazolással hagyták el Ukrajnát, és más országban kértek menedéket, kiadhatók Ukrajnának. 

Bár jelenleg a bűnüldöző szervek nem tudják elérni őket, a büntető törvénykönyv módosítása szerint Ukrajna most megerősítette a nemzetközi jogsegély irányát, ezzel pedig egyszerűbbé tette a nemzetközi jogi aktusok elvégzését. A kiadatásról szóló javaslat beterjesztője szerint így a világ bármelyik országában kérhetik a bűnüldöző szervektől a harcok elől illegálisan elmenekülő emberek kiadatását és behozatalát Ukrajnába, ahol „szembenézhetnek a megfelelő felelősségre vonással”. Ennek kapcsán ugyanakkor ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője lapunknak elmondta, hogy a fogadó országok, ahova a harcok elől menekültek az ukrán állampolgárok, mérlegelhetik, hogy kiadják-e Ukrajnának a menekülteket. A fogadó állam ugyanis dönthet úgy, hogy a menekült, oltalmazott vagy menedékes státusú személyt – tekintettel arra, hogy az illető életét reális veszély fenyegeti a hazájában – nem adja ki Ukrajnának.

Közben az erőszakos sorozások mellett, amikor sokakat egyszerűen az utcáról visznek el katonának, Kijev újabb szigorításokat jelentett be: október 1-jétől kötelező lesz az orvos, ápoló- és gyógyszerésznők katonai nyilvántartásba vétele. Az intézkedés minden olyan nőre érvényes, akik legfeljebb hatvanévesek és egészségügyi szempontból alkalmasak a katonaságra. Módosította Kijev továbbá azoknak a betegségeknek a listáját is, amelyek már nem nyújtanak mentességet a besorozás alól. A TSN ukrán hírcsatorna közlése szerint a listán többek között olyan betegségek szerepelnek, mint a klinikailag gyógyítható tuberkulózis, vírusos májgyulladás enyhe működési zavarral, tünetmentes HIV, vagy a mentális zavarok enyhe tünetekkel.

Borítókép: Ukrajnából menekülő emberek kelnek át a lengyel–ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 26-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz)