Több millió ukrán maradhat külföldön a háború után is

Már mintegy 3,3 millióra teszi egy kijevi székhelyű kutatóintézet azoknak az ukránoknak a számát, akik úgy dönthetnek, hogy nem térnek haza a háború után sem. Ez az ország háború előtti lakosságának csaknem nyolc százalékát jelenti. Az agytröszt szerint a döntésnek több oka is lehet, a külföldön való beilleszkedés mellett például az is, hogy sokaknak egyszerűen nincs hova hazatérniük.

Medyka, 2022. február 26. Ukrajnából menekülõ emberek kelnek át a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz Fotó: Darek Delmanowicz

Minél tovább tart a háború, annál többen menekülnek el Ukrajnából. A kijevi székhelyű agytröszt, a Centre for Economic Strategy (CES) szerint már 6,7 millióan hagyhatták el hazájukat, főleg nők és gyerekek, és közülük a becsléseik szerint akár 3,3 millióan is dönthetnek úgy, hogy a háború után sem térnek vissza. Ez a szám december óta mintegy hatszázezerrel emelkedett, amit a hosszan elhúzódó konfliktusnak, az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadásoknak tulajdonítanak, és annak, hogy az elmenekült ukránok egyre inkább beilleszkednek külföldön – hívja fel rá a figyelmet a Bloomberg. 

Emellett egy másik ok is közrejátszik: a háborús övezetet elhagyó embereknek lehet, hogy nincs is hová visszatérniük. 

Visszatérésük tehát attól függ majd, hogy milyen gyorsan épül újjá a régió, ahol korábban éltek, vagy hogy támogatják-e őket abban, hogy Ukrajna más régióiba költözzenek

– írja a tanulmány.

Az, hogy több millióan nem tervezik a hazatérést, ugyanakkor komoly kockázatot jelent Ukrajna ambiciózus terveire nézve, amelyek a háború utáni újjáépítésről szólnak. A tanulmány szerint a potenciális népesség-elvándorlás, a gazdaság teljesítményét akár 6,9 százalékkal is csökkentheti, amelyet amúgy is megviselt a háború az export csökkenésével és az infrastruktúra megrongálódásával. 

Az ukrán gazdasági minisztérium szerint az országból – amelynek lakossága a háború előtt 43 millió fő volt – mintegy 4,5 millió fő hiányzik ahhoz, hogy 2032-re a duplájára növeljék a gazdaságot. 

A CES szerint egyébként a külföldre menekült ukránok több mint fele Németországban és Lengyelországban él.

Nem csak a háború utáni újjáépítés és Ukrajna demográfiai válsága miatt került most középpontba a tömeges elvándorlás. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elmúlt hetekben ellenőrzéseket végeztek a sorozóirodákban, amelyek során kiderült, hogy rengeteg ukrán kaphatott hamis katonai alkalmatlansági igazolást, és ezrek hagyhatták el illegálisan, több ezer dollárnyi kenőpénzért cserébe az országot. Kijev tavaly februárban vezetett be hadiállapotot, amelynek következtében megtiltotta a katonai szolgálatra kötelezhető, 18 és 60 év közötti férfiaknak, hogy elhagyják az országot, a harcok elől azonban sokan menekültek el. 

Körülbelül nyolcvanezer ukrán sorköteles férfi tűnhetett el Lengyelországban, ezeket az embereket mozgósítani lehetne, és növelni lehetne velük fegyveres erőink létszámát, így erősítve védelmünket és biztonságunkat – erről Fedir Veniszlavszkijt, az ukrán parlament (Verhovna Rada) nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja beszélt a minap. 

Az ukrán kormánypárt szerint ugyanis azok az ukrán állampolgárok, akik hamis katonai alkalmatlansági igazolással hagyták el Ukrajnát, és más országban kértek menedéket, kiadhatók Ukrajnának. 

Bár jelenleg a bűnüldöző szervek nem tudják elérni őket, a büntető törvénykönyv módosítása szerint Ukrajna most megerősítette a nemzetközi jogsegély irányát, ezzel pedig egyszerűbbé tette a nemzetközi jogi aktusok elvégzését. A kiadatásról szóló javaslat beterjesztője szerint így a világ bármelyik országában kérhetik a bűnüldöző szervektől a harcok elől illegálisan elmenekülő emberek kiadatását és behozatalát Ukrajnába, ahol „szembenézhetnek a megfelelő felelősségre vonással”. Ennek kapcsán ugyanakkor ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője lapunknak elmondta, hogy a fogadó országok, ahova a harcok elől menekültek az ukrán állampolgárok, mérlegelhetik, hogy kiadják-e Ukrajnának a menekülteket. A fogadó állam ugyanis dönthet úgy, hogy a menekült, oltalmazott vagy menedékes státusú személyt – tekintettel arra, hogy az illető életét reális veszély fenyegeti a hazájában – nem adja ki Ukrajnának.

Közben az erőszakos sorozások mellett, amikor sokakat egyszerűen az utcáról visznek el katonának, Kijev újabb szigorításokat jelentett be: október 1-jétől kötelező lesz az orvos, ápoló- és gyógyszerésznők katonai nyilvántartásba vétele. Az intézkedés minden olyan nőre érvényes, akik legfeljebb hatvanévesek és egészségügyi szempontból alkalmasak a katonaságra. Módosította Kijev továbbá azoknak a betegségeknek a listáját is, amelyek már nem nyújtanak mentességet a besorozás alól. A TSN ukrán hírcsatorna közlése szerint a listán többek között olyan betegségek szerepelnek, mint a klinikailag gyógyítható tuberkulózis, vírusos májgyulladás enyhe működési zavarral, tünetmentes HIV, vagy a mentális zavarok enyhe tünetekkel.

Borítókép: Ukrajnából menekülő emberek kelnek át a lengyel–ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 26-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz)