A krími események megismétlődésétől tartanak Koszovóban + videó

A következő hetek nemzetközi ülései sorsdöntők lehetnek a nyugat-balkáni térség stabilitása kapcsán.

A szeptember 24-i, koszovói összecsapások pontos felderítésén dolgozik Szerbia és Koszovó. Az, hogy a világ végül melyik fél álláspontját fogadja el, nagyban befolyásolja majd a térség jövőjét – vélik egyes szakértők. A koszovói Banjszka településen történt tűzpárbajban egy albán rendőr és több szerb állampolgár halt meg. 

Másfél héttel a banjszkai események után továbbra sem nyugodtak meg teljesen a kedélyek Koszovó északi, szerbek által lakott vidékén.

Bár a Koszovó és Szerbia közötti átkelők közül egyet már megnyitottak, Jarinje településnél továbbra is zárva a szerbek által adminisztratív pontnak nevezett határátkelő.

A lövöldözés körülményeinek feltárása azóta is tart. Milovan Drecun, a szerbiai köztársasági parlament Koszovó-ügyi bizottságának elnöke a szerb közmédiának nyilatkozva azt mondta, kulcskérdés, hogy a nemzetközi közösség hogyan tekint majd a történtekre. 

Ha elfogadják a nyomozásunk eredményét, az a helyzet csillapodásához fog vezetni

– fogalmazott a bizottsági elnök. Hozzátette: Pristina igyekszik Belgrád ellen használni a kialakult helyzetet, és elvonni a figyelmet a kötelezettségeiről, például a Szerb Községek Közösségének megalakításáról.

A szerb hatóságok tényfeltáró munkájának köszönhetően a héten letartóztatták Milan Radoicsicsot. A férfit lőfegyver és robbanóanyag illegális előállításával, birtoklásával, viselésével és kereskedelmével, valamint a közbiztonság elleni súlyos bűncselekmények elkövetése céljából való bűnszövetséggel gyanúsítják. Radoicsics tagadta az ellene felhozott vádakat. A férfit nem tartják előzetes letartóztatásban, de nem hagyhatja el Szerbiát, valamint nem léphet be Koszovó területére. A nyomozás során arra is fény derült, hogy a koszovói településen talált fegyverek eredetileg nem Szerbiából, hanem Bosznia-Hercegovinából származnak.

Belgrád nyomozása rámutat arra, hogy a fegyverek Szerbián kívülről származnak, és illegális útvonalakon, fegyverkereskedők által jutottak célállomásukra

 – nyilatkozta a politikus, aki szerint fontos lépést jelent majd, ha széles körben is elfogadják az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a szerb államnak nincs szerepe a koszovói lövöldözésben. Hozzátette azonban: Pristina is végzi a maga nyomozását, melyben már Amerika keze is benne van.

A nyomozás eredménye határozza meg a brüsszeli párbeszéd, valamint a Nyugat és Belgrád közötti viszony nyomvonalát

 – jelentette ki Drecun.

Nem azzal kell törődni, milyen benyomást kelt Szerbia a Nyugat vagy a Kelet szemében, a tények feltárása az elsődleges feladat – véli Milos Vucsevics szerb védelmi miniszter. A tárcavezető a közmédia műsorában hangsúlyozta, Szerbia egy szuverén és független állam, mely az alkotmányával és a törvényeivel összhangban hoz lépéseket, és nem azért, hogy valakinek a kedvére tegyen. Mint mondta, az ügyben folytatott nyomozás, valamint Radoicsics kihallgatása is ezt támasztja alá.

О најзначајнијим друштвено политичким темама разговарао сам вечерас са Зораном Станојевићем у емисији “Таковска 10” на РТС-у. #milosvucevic #rts #takovska10 pic.twitter.com/BuvAgbIpoZ

— Милош Вучевић (@milos_vucevic) October 3, 2023

Pristina is végzi a maga nyomozását az ügyben. Álláspontjuk szerint Milan Radoicsics csak „végrehajtó”, a koszovói támadás hátterében a szerb állam és az elnök, Alekszandar Vucsics áll. Mindezt készek bizonyítani is – jelentette be Vjosa Osmani. A koszovói elnök azt mondta, 

most gyáva módon Radoicsics mögé bújnak, de napokon belül olyan bizonyítékokat hozunk napvilágra, melyek rámutatnak, hogy az utasítások egyenesen Vucsicstól származnak.

A politikus hangsúlyozta: Koszovó minden pillanatban példátlan biztonsági kockázattal néz szembe. A szeptember 24-ei eseményeket a szerbiai döntéshozók által elrendelt egyértelmű agressziónak nevezte, melyet terroristák és félkatonai csoportok hajtottak végre. 

Ezt az agresszív cselekményt jól megtervezték, felépítették és előkészítették azzal a céllal, hogy a Krím félszigethez hasonló módon elcsatolják északot

– jelentette ki Osmani. 

Mint fogalmazott, a szerbek folytatni akarják a helyzet eszkalációját és a nyugat-balkáni destabilizációt, és ezáltal lehetővé akarják tenni Putyin számára, hogy új frontot nyisson a Nyugat-Balkánon. A koszovói elnök szerint a Nyugatnak szankciókat kell bevezetnie Szerbiával szemben, ellenkező esetben arra ösztönzik őket, hogy folytassák az erőszakot nemcsak Koszovóval, hanem az egész térséggel szemben.

Serbia's act of aggression was carried out by terrorist & paramilitary groups for the sole purpose of a Crimea-style annexation of the north of 🇽🇰.

They want to help Putin to open a new front against the West. We will continue to work with our allies not to allow that. pic.twitter.com/uIecz2B6N4

— Vjosa Osmani (@VjosaOsmaniPRKS) October 3, 2023

Két héten belül három olyan nemzetközi esemény is várható, mely meghatározza Szerbia megítélését a nemzetközi közösségek részéről – írja elemző cikkében a belgrádi Blic napilap. Ezek az események az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülésén Granadában, tíz nappal később a pekingi Egy övezet – Egy út fórum, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának október 18-ai ülése, melyen a féléves koszovói jelentés is szerepel. 

Szretykó Gyukics korábbi diplomata a szerb lapnak, a Blicnek nyilatkozva azt mondta, a granadai csúcson minden bizonnyal szóba kerül majd a koszovói kérdés, melynek kapcsán azt kell elsődlegesen tisztázni, újraindítható-e a párbeszéd, és ha igen, milyen áron. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy előkerül egy újabb megoldási javaslat, emellett arról is dönteni kell, hogy az EU a szankciók vagy a párbeszéd megmentése mellett köteleződik-e el. Radoszlav Raseta, az Új Harmadik Út nevű szervezet képviselője azonban úgy gondolja, még nem időszerű a Szerbia ellen esetlegesen bevezetendő szankciókról beszélni, mindenek előtt ugyanis le kell zárni a banjszkai eseményekkel kapcsolatos nyomozást. Raseta szerint az a valószínűbb, hogy az uniós vezetők békére és a dialógus folytatására szólítanak fel.

Az Egy övezet – Egy út fórum kapcsán Szretykó Gyukics azt mondta, az esemény remek alkalom lesz Szerbiának arra, hogy megvilágítsa álláspontját hagyományos barátai, vagyis Oroszország és Kína előtt. Hozzátette: nincs kétsége afelől, hogy Szerbia megértést és támogatást fog kapni Nyugat-ellenes politikájához. A látogatás után azonban továbbra is az lesz a probléma, hogy Szerbiának döntenie kell, nyugat- vagy keletpárti politikát akar-e folytatni – véli a korábbi diplomata.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése kapcsán Gyukics mindenképp számol azzal, hogy szóba kerül a koszovói lövöldözés, egységes állásfoglalásra azonban nem számít. Rasetának azonban óvatosabb elvárásai vannak.

Meglátjuk, mi lesz addig Koszovóban. De azt várom a nagyhatalmaktól, hogy továbbra is óvatosak legyenek, és ne vonjanak le idő előtti következtetéseket és ne tegyenek fenyegetéseket

 – zárta szavait Raseta.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Александар Вучић (@avucic) által megosztott bejegyzés

A szerb elnök az országa előtt álló nehéz időszak előtt az Instagramon üzent a lakosoknak. Azt mondta: 

Azt üzenem Szerbia polgárainak, hogy fel a fejjel. Küzdjünk, harcoljunk Szerbiánkért még keményebben. Dolgozzunk többet, mindenhol meg kell védeni és óvni a hazánkat

 – mondta Vucsics.

Borítókép: Koszovói rendőrök vonulnak (Forrás: Vjosa Osmani hivatalos Facebook-oldala)