– Az Európai Bizottság csütörtökön megszavazta Magyarország számára a közel egymilliárd eurós támogatást, amelyet a REPowerEU program keretén belül kapja meg hazánk. Mi ennek a pénzügyi eszköznek a célja?
– A REPowerEU jelentősége az orosz energiától való függetlenedésben határozódott meg – éppen ezt hivatott elősegíteni. A célja, hogy a leválást anyagilag támogassa.
Ebben a megközelítésben az a csomag, amit a magyar kormány összerakott, hogy hogyan szeretne leválni az orosz fosszilis importról, nagyon sok innovatív és energiahatékonyságot növelő beruházást tartalmaz.
A bizottság ezzel a jóváhagyással azt fejezte ki, hogy a magyarországi infrastrukturális beruházás, amit ebből a pénzből szeretne megvalósítani, az megfelel az EU céljainak, elősegíti az orosz energiahordozókról való leválást.
– Hogy lehet, hogy bár a brüsszeli álláspont szerint nem felelünk meg az elvárásaiknak, most az előfinanszírozást mégis jóváhagyták?
A helyreállítási terv jóváhagyása teljesen másik feltételrendszertől függ, mint a kohéziós pénzek kifizetése.
Ahhoz, hogy a tervet jóváhagyja a bizottság, gyakorlatilag két feltételnek kell megfelelni. Az első az, hogy az összerakott csomag valóban segítse az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást. A magyar kormány ezt a kérdést fejlesztési irányból közelítette meg, így váltak a terv részévé olyan intézkedések, mint az energiaközösségek, energiatárolás, hidrogén, biogáz, szélesebb körű hasznosítása. A második pedig az európai szemeszter jelentés feltételrendszere. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel szemben támasztott elvárás ugyanis, hogy hatékonyan kezeljék a szemeszter országspecifikus ajánlásaiban azonosított kihívásokat. A bizottsági döntés értelmében Magyarország mindkettő feltételnek eleget tett. Ezen kívül a klasszikus jogállamisági vita továbbra is fennáll, amit az úgynevezett 27 szupermérföldkő foglal össze.
– A pénzek kiutalására csak azt követően kerülhet sor, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyja azt. Számíthatunk arra, hogy a tárcavezetők is zöld lámpát adnak?
– Én nem gondolnám, hogy ez az ügy ott még akadályba ütközne. Az Európai Bizottság ilyen tekintetben szigorúbb szokott lenni, mint a tanács. Azt gondolom, hogy miután született egy olyan bizottsági javaslat, hogy a tervet hagyja jóvá a tanács, lehetővé téve az előleg lehívását, nincs reális alapja a tanácsnak arra, hogy másként foglaljon állást.
– Lát arra esélyt, hogy a további pénzek kifizetéséhez Brüsszel újabb feltételeket szabjon?
– Ha egy objektív tárgyalás zajlana az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről – akinek egyébként erre hatásköre sincs, de mégis mindenbe beleszól –, akkor sokkal könnyebben boldogulnánk a feltételek teljesítésének vonatkozásában.
Az a magyar vita éppen a héten zajlott a parlament kezdeményezésére, ami azt tárgyalta ki, hogy Magyarország hogy halad a mérföldkövek teljesítésével. Ebben a vitában rengeteg súlyos csúsztatás és tévedés hangzott el az európai baloldal részéről. Azt gondolom, az, hogy ennek ellenére a bizottság a helyreállítási tervet jóváhagyta, egy jó jel, mert legalább itt ebben a kérdésben ellenállt az Európai Parlament nyomásgyakorlásának.
A baloldali többségű Európai Parlament nyomásgyakorlása nélkül én azt gondolom, hogy lényegesen könnyebb lenne tárgyilagos alapon megállapodást kötni a bizottsággal.
Borítókép: Petri Bernadett uniós szakértő, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője (Fotó: Magyar Fejlesztésösztönző Iroda )
