Régóta várt találkozó helyszíne lesz szerdán San Francisco, ahol Joe Biden amerikai elnök fogadja Hszi Csin-ping kínai államfőt. A két vezető szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt tárgyalt utoljára, akkor az indonéziai Bali szigetén megrendezett G20-csúcstalálkozón egyeztettek a felek. Washington és Peking viszonya akkor sem volt fényes, azóta azonban számtalan olyan esemény történt, amely tovább rontotta a két nagyhatalom kapcsolatait, noha az utóbbi időszakban – ennek kicsúcsosodása a mostani találkozó is – egyfajta közeledés volt megfigyelhető a felek közt. Emellett a nemzetközi biztonsági helyzet sem lett jobb egy évvel ezelőtthöz képest, sőt. Az ukrajnai háború mellett most már a Gázai övezetben is harcok dúlnak, mindezek pedig kiemelten fontossá teszik, hogy a világ két vezető hatalma ne eszkalálja tovább a feszültségeket.
Biden és Hszi tűzoltása
– Feszült hangulatú találkozóra készülhetünk, a feleknek rengeteg a vitás kérdésük, és homlokegyenest más prioritásaik vannak – összegezte a helyzetet lapunk megkeresésére Buzna Viktor. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint
az egyeztetést mindkét fél a saját belpolitikai problémái megoldására, valamint belpolitikai helyzetének megszilárdítására használhatja fel.
Ez Biden esetében az ukrajnai háború és Kijev pénzügyi és katonai támogatását, valamint Washington Izrael melletti elköteleződését jelenti, Hszi szempontjából pedig a koronavírus-járvány által megtépázott kínai gazdaság talpra állítását jelenti. – Ez nyomasztja a kínai vezetést, az Egyesült Államok pedig erre erőteljesen rá is játszik – húzta alá a szakértő. A CNN amerikai hírcsatorna által megszólaltatott elemzők szerint emellett a tárgyalásokon elő fog kerülni Oroszország és Észak-Korea egyre szorosabbá váló kapcsolata is, amely szúrja Washington szemét, s melyre nagy ráhatása van Pekingnek.
Gazdasági nagyágyúk
Biden és Hszi az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozójának részeként fog találkozni San Franciscóban. A szervezet 21 tagállama adja a világ gazdasági teljesítményének mintegy hatvan százalékát és a globális kereskedelem felét. Olyan államokról van szó – Kína és az Egyesült Államok mellett –, mint Oroszország (Vlagyimir Putyin orosz elnök nem lesz jelen a találkozón), Ausztrália, Japán, Dél-Korea vagy éppen Szingapúr. A találkozón az állam- és kormányfők mellett több száz magas rangú tisztviselő és üzletember is részt vesz.
Pozitív kimenetel?
Fontos kérdés, hogy mi számít pozitív kimenetelnek az egyik, illetve a másik fél számára.
Az Egyesült Államoknak az a legfontosabb, hogy stabilizálja a helyzetet az indo–csendes-óceáni térségben
– mutatott rá Buzna Viktor. Mint mondta, a régióban – jelentős részben az amerikai katonai, gazdasági és diplomáciai jelenlétnek köszönhetően – kézzelfogható a feszültség, Washington pedig már nem tud több fronton helytállni. Éppen ezért Bidenék számára kulcsfontosságú, hogy valamiféle időszakos biztonság felé tudják terelni a kínai külpolitikát Tajvan kérdésében. – Kína szempontjából a gazdasági problémák következtében az lenne a legkifizetődőbb, ha Washington enyhítene a Pekinget sújtó szankciókon – vélekedett a szakértő.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő (Fotó: AFP/Saul Loeb)
