Katar szerepe az izraeli–palesztin ellentétben nem ma kezdődött, hosszú múltra tekint vissza. Noha Izrael államiságát formálisan nem ismeri el, 1996-ban Dohában megnyitott az úgynevezett izraeli kereskedelmi iroda – kvázi nagykövetség –, melyet 2008-ban zártak be. Ezzel szemben Katarban működik a Hamász bürokráciájának túlnyomó része, valamint a terrorszervezet több vezetője is itt húzza meg magát. Doha emellett folyamatosan jelentős mennyiségű segéllyel támogatja a palesztinokat.
Ebből kifolyólag kézenfekvő volt, hogy az október 7-én kirobbant konfliktusban békéltetőként lépjen fel. Tárik Meszár szerint párhuzamot lehet vonni Törökországgal ebben a helyzetben, hiszen a törökök is sokszor törekszenek egyfajta mediátori szerepre.
A szakértő elmondta, hogy Katar soft-power diplomáciát épített ki az elmúlt években, melynek részeként nagyobb volumenű tragédiák, konfliktusok esetén rögtön segítséget nyújt, békéltetőként lép fel.
Ez azért is alakulhatott így, mert „Katar tanult Kuvait hibájából, nem akart elszigetelődni, és fokozatosan fontos szereplőjévé vált a Közel-Keletnek” − tette hozzá.
Tárik Meszár elmondta, hogy Katar sok mindent ellesett Törökországtól, hogy kell a soft-power diplomáciát jól csinálni, hiszen a törökök az orosz–ukrán háborúban próbálnak mind a két féllel jó viszonyt ápolni, ami kifejezetten nehéz. Katar ugyanígy jár el az Izrael és a Hamász háborújában.
Ez egy kötéltánc, aminek a végén még megütheti a bokáját, de egyelőre nagyon jól lavírozik a két fél között
− mondta el a szakértő. Jelenleg úgy látszik, hogy a teljes béke elérésében egyelőre nem tud segíteni Katar, ugyanakkor az biztos, hogy a további túszok kiszabadításában még fontos szerepe lehet az Öböl-menti államnak – zárta szavait Tárik Meszár.
Borítókép: Izraeli légitámadás a Gázai övezet északi részén Dél-Izraelből nézve 2023. november 22-én (Fotó: MTI/AP/Leo Correa)
