Mindenki sorra kerül – új mozgósítási törvénnyel készül Kijev

A háború sújtotta országban rohamosan fogynak a férfiak. Aki még nem menekült el, az tervezi, aki pedig a bujkálást választotta, az retteg. A kijevi kormánypárt eközben eltörölné a másoddiplomás felsőoktatási képzésen tanulók, illetve a mozgássérült hozzátartozójukat egyedül ápoló férfiak frontszolgálat alóli felmentését.

Szumi régió, 2023. november 25. Ukrán határõrök pihenõidejüket töltik egységük szálláshelyén az Oroszországgal határos északkeleti Szumi régióban lévõ 2023. november 24-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Az ukrán és az orosz állásokat körülbelül három kilométer választja el egymástól. Az orosz csapatok 2022 tavaszán kivonultak Szumi régióból, de a szemben álló felek naponta támadják egymást. MTI/AP/Hanna Arhirova Fotó: Hanna Arhirova

Könyörtelenül seper végig a halál Ukrajnán. Szürreális látvány a fiatal férfiak nélküli utca, bolt, étterem és kocsma. Amennyiben mégis hadköteles korúak lennének ezeken a helyeken, akkor azok vagy beletörődtek a sorsukba, vagy törvényileg védettek – tanárok, egyetemisták, nagycsaládosok, belügyesek. Mindenki más elmenekült, bujkál, vagy rosszabb esetben már besorozták. Lassan a nyugati pénzügyi lélegeztetőgépen lévő ország gazdaságát sem lesz kinek fenntartani, a képzett férfi munkaerőhiány ugyanis hatalmas méreteket öltött. Ráadásul már Nyugaton is kendőzetlenül beszélnek az Ukrajnában még mindig tilosnak számító kolosszális háborús veszteségekről, és nyíltan kimondják: eddig több mint félmillió ukrán katona veszett oda az orosz–ukrán háborúban. 

Béke helyett további mozgósítás

A vérontás leállítása és békekötés lehetősége azonban fel sem merül a jelenlegi kijevi döntéshozók fejében. Sőt, ehelyett engedélyt adnak a szadista hadkiegészítőknek az embervadászatra az ukrán falvak és nagyvárosok utcáin. 

David Arahamia, a Nép Szolgája nevű ukrán kormánypárt amerikai állampolgárságú frakcióvezetője – aki arról ismert, hogy az oroszországi Szocsiban született, majd családjával 1992-ben a háború elől menekült Abháziából Ukrajnába – bejelentette, 

hogy december végéig új mozgósítási törvényt fog elfogadni az ukrán parlament. 

Ugyanarról az Arahamiáról van szó egyébként, aki a napokban nyilatkozta egy interjúban, hogy Boris Johnson volt brit kormányfő kérésére döntöttek úgy másfél éve, hogy nem kötnek békét az oroszokkal, hanem folytatják a háborút. Nos, úgy látszik, hogy az ámokfutás tovább folytatódik, ugyanis a frakcióvezető arról is beszámolt, hogy hamarosan tíz új mobilizációs törvénytervezetet gyúrnak egybe a parlament illetékes bizottságában, amit első olvasatban december közepéig, másodikban pedig év végéig el is fogadnának. Az új jogszabály fontosságát elsősorban azzal magyarázzák, hogy le kell váltani azokat a férfiakat, akik már másfél éve szolgálatot teljesítenek. 

Amennyiben rotációt csinálunk, úgy az országban az emberek felét még mozgósítani kell. Ha nem csinálunk, akkor azt a hadsereg szenvedi meg

– magyarázta Arahamia. 

A Forbes ukrán változata pedig már tudni véli azt is, hogy az új mozgósítási jogszabály értelmében csak 36 hónapnyi, 

azaz háromévnyi szolgálat után lehetne leszerelni a katonákat. 

Vagyis, akiket 2022-ben soroztak be a seregbe, azok leghamarabb 2025-ben térhetnének haza. Ebből az időintervallumból pedig nyilvánvalóvá válik, hogy nem a frontszolgálatot teljesítők miatti mély aggodalomról van szó a jogalkotók részéről, hanem az iszonyatos veszteségek mielőbbi pótlásáról, a mobilizálás felerősítése által. Az újság szerint a törvény a következő szigorításokat is magában foglalná: 

1. Komolyabb szerepet kapnának a megyei katonai adminisztrációk, valamint a nemzeti rendőrség a mozgósítási folyamatban. A cél, hogy minél többen vegyék át a behívójukat. 
2. A helyi hatalomnak felügyelnie kell ezentúl, hogy a mozgósított személy valóban eljusson az illetékes hadkiegészítő központba. 
3. Lehetőséget biztosítanának arra, hogy a sorozók szabadon igazoltathassák a férfiakat és leellenőrizhessék a személyi igazolványukat, illetve a katonakönyvüket. Jelenleg erre csak rendőr jelenlétében van törvényileg lehetőség. 
4. Eltörölnék a „korlátozottan alkalmas” meghatározást, ezután valaki vagy alkalmas lenne a szolgálatra, vagy nem. 
5. Eltörölnék a másod- és harmaddiplomás képzéseken részt vevők törvényi felmentését és védettségét, ők ezentúl bármikor hadra foghatók lennének. Ezt azzal magyarázzák, hogy a felmentés végett háromszor többen iratkoztak be a hadiállapot idején a felsőoktatási intézményekbe, ami a törvényalkotók szerint nem tisztességes. 
6. Elképzelhető, hogy a harmadik kategóriába tartozó, mozgássérült rokont ápoló férfiaktól is megvonnák a védettséget.

Óriási veszteségek

A Legitimnij nevű, rendkívül népszerű, ukrajnai Telegram-csatorna azt írja, hogy veszteségek már meghaladják az újonnan mozgósítottak számát, ami nagyon rossz előjel: 

Forrásunk szerint, a több mint 600 napja tartó háború alatt, 2023 októbere lett az első legmínuszosabb/veszteségesebb hónap az ukrán hadseregbe történő mozgósítás szempontjából. Októberben jóval kevesebb embert soroztak be, mint amekkora az ukrán erők vesztesége volt. A forrásunk adatai értelmében ez 43 százalékkal kevesebb volt (például, ha volt 10 ezer halott/sebesült/leírt/megvizsgált ember, akkor ebből csak 5700-at hívtak be). Ha nyáron a mozgósítás még le tudta fedni a veszteségeket, úgy októberre ez már kegyetlenül kevéssé vált. A tendencia rossz, hiszen novemberben szintén deficit lesz mobilizáltakból. A sereg veszteségei azonban nőnek, mert spórolnak a lőszeren és a nehéztechnikán is. Nos, ezért is igyekeznek szigorítani a mozgósítást, és ráerőltetni mindenkire az egyenruhát. 

Borítókép: Ukrán határőrök pihenőidejüket töltik egységük szálláshelyén az Oroszországgal határos északkeleti Szumi régióban lévő 2023. november 24-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/AP/Hanna Arhirova)