Franciaországban a nők aránya a szegénységben élők között folyamatosan emelkedik, amiben számos tényező, így például a válások megugrása, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek és a menekültek érkezése is szerepet játszott. Sokan lemondanak akár a megfelelő táplálkozásról is, hogy a gyermekeiknek fűtött szobát biztosítsanak és befizethessék őket az iskolai kirándulásokra – számolt be a Világgazdaság a Secours Catholique jótékonysági szervezet jelentésére hivatkozva.
Egyre emelkedik a nők aránya a szegénységben élők között
Az ellátottak között felülreprezentáltak voltak az egyedülálló háztartások (75 százalék), miközben a Secours Catholique szerint a nők aránya a szegénységben élők között lassan, de folyamatosan emelkedik, 2022-ben már 57,5 százalékot tett ki, szemben az ezredfordulón mért 52 százalékkal.
Jean Merckaert, a jótékonysági szervezet vezetője több tényezőre is rámutatott a szomorú folyamat hátterében, kezdve a szakítások, és a házasságok felbomlásának növekedésével, amelyekért általában a nők fizetik a legmagasabb árat.
Tízből kilenc esetben, amikor szegénységben élő egyszülős háztartásokról beszélünk, olyan anyákról van szó, akiknek a csekély jövedelme nem elegendő a gyermekgondozási költségek fedezésére
– magyarázta Merckaert.
Tartós az egyenlőtlenség a francia munkaerőpiacon
Egy másik tényező a nemek közötti tartós egyenlőtlenség a munkaerőpiacon, amely a nőket mind a pályafutásuk során, mind a nyugdíjba vonulásuk után hátrányosan érinti.
A nők gyakrabban dolgoznak alacsony jövedelmű munkahelyeken, és nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben is. A gyermekekre és a háztartási munkákra fordított idő sok nőt akadályoz a karrierépítésben, és amikor a párok szétválnak, kevés jövedelem marad a túléléshez
– tette hozzá.
A munkahelyi egyenlőtlenségek aztán persze alacsonyabb nyugdíjakat eredményeznek, ami jelentősen növeli azoknak az idősebb nőknek a számát, akik a hónap végén a megélhetésért küzdenek.
Tavaly az ukrán menekültek háromnegyede nő volt
Merckaert egy másik fontos tényezőként említette a nők arányának enyhe növekedését a franciaországi bevándorlók körében.
Ez különösen tavaly volt így, mivel az ukrán menekültek háromnegyede nő volt, köztük sokan gyermekkel érkeztek
– magyarázta. Emellett a háború következményei súlyosan érintették Franciaország legszegényebb háztartásait, inflációs válságot előidézve.
A Secours Catholique 49 250 kitöltött űrlap adatai alapján kiszámította, hogy 2022-ben a segélyezettek havi átlagjövedelme 538 euró volt, ami az élelmiszer- és energiaárakat érintő inflációt figyelembe véve 7,6 százalékos reáljövedelem-csökkenést jelent.
Másfelől ez az összeg az 1211 eurós szegénységi küszöb kevesebb mint felét teszi ki. Ezeknek az embereknek napi 18 euróból kellene fedezniük háztartásuk összes szükségletét.
Havi 538 euróból pedig nem lehet megélni, különösen akkor nem, ha lakbért, ruhát, élelmiszert és a gyerekek iskoláját is fizetni kell. Ezért fordulnak egyre többen az olyan jótékonysági szervezetekhez, mint a miénk
– tette hozzá az aktivista.
