Benjamin Netanjahu a lemondás lehetőségét fontolgatja – jelentette az Asark al-Avszat szaúdi lap névtelen forrásokra hivatkozva. A cikk szerint az izraeli kormányfő csak azután hagyná ott a miniszterelnöki pozíciót, miután Joe Biden amerikai elnökkel együtt kidolgozott egy átfogó regionális béketervet.
Netanjahu egy olyan béketervet akar elérni, amelynek egyik legfontosabb pontja, hogy a Hamász többé ne jelentsen veszélyt Izraelre
– magyarázta lapunk megkeresésére Tárik Meszár. Az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető szakértője szerint a kormányfő egészen addig biztosan nem fog távozni pozíciójából, amíg ezt a célt el nem érik.
Zuhanó népszerűség
Még akkor sem, hogyha a közvélemény-kutatások ellene beszélnek, márpedig jelen helyzetbe ez látszik. A Maariv izraeli lap által végzett friss felmérés szerint Netanjahu Likud pártja mindösze 18 képviselői helyet szerezne a knesszetben, amennyiben most tartanák a választásokat. Ez jelentős csökkenés a tavaly novemberben megnyert harminckét mandátumhoz képest. Ezzel szemben Beni Ganc korábbi védelmi miniszter által vezetett Nemzeti Egység párt népszerűsége folyamatosan növekszik – a tömörülésnek jelenleg 12 mandátuma van, ha most tartanák a voksolást negyvenhármat szerezne.
A felmérésben résztvevő választópolgárok mintegy 52 százaléka emellett úgy gondolja, hogy Ganc alkalmasabb lenne az ország vezetésére, mint Netanjahu.
Hogy mennyiben terheli felelősség az izraeli miniszterelnököt a kialakult helyzet miatt, arról megoszlanak a vélemények. Ebből a szempontból két narratíva áll egymással szemben: Netanjahu foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy az október 7-i támadásról sem az izraeli politikai vezetés, sem a biztonsági szolgálatok nem tudtak. Amennyiben ez így van, úgy kisebb mértékben ugyan, de jogosan merül fel a miniszterelnök felelőssége – mutatott rá a szakértő. A másik verzió szerint Egyiptom a Hamász támadását megelőzően figyelmeztette Izraelt, a zsidó állam vezetése ugyanakkor ezt nem vette komolyan, és a Gázai övezet helyett Ciszjordániával volt elfoglalva.
A kormány felelőssége mindkét esetben felmerül, a politikai ellenfelek pedig nem győzik ezt hangsúlyozni
− emelte ki a szakértő. Hozzátette, az izraeliek döntő többsége is így gondolja, ez pedig jól látszik a közvélemény-kutatások eredményein is.
Ciszjordánia és a Gázai övezet egyesülése
Az átfogó regionális béketervvel kapcsolatban fontos megvizsgálni Joe Biden nemrégiben tett kijelentését, miszerint az amerikai elnök egyesítené Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Mivel Netanjahu a források szerint az Egyesült Államok bevonásával dolgozná ki a megállapodást, így nem elképzelhetetlen – sőt logikus –, hogy ez is belekerülhet a végső tervezetbe.
Az Egyesült Államok és egyébként az összes nemzetközi szereplő, beleértve Oroszországot és Kínát is, a kétállami megoldást támogatja
– húzta alá Tárik Meszár. A szakértő hozzátette: az egész helyzetet fontos abból a perspektívából vizsgálni, hogy Netanjahu már politikai karrierjének végét járja.
Mindenképpen megoldást kell találnia a problémára, hogy úgy emlékezzenek róla, mint aki pontot tett a konfliktus végére
– vélekedett a szakértő. Netanjahu irodája tagadta a lehetséges lemondásáról szóló értesüléseket.
Borítókép: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök helyzetjelentésre érkezik a szálemi helyõrségbe, a palesztinok lakta Ciszjordánia határkerítésénél 2023. július 4-én (Fotó: MTI/EPA/Sir Torem)
