Az Origó arról cikkezett, hogy az ukrán gazdaság fejlesztéséről és az újjáépítésről is beszélt az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal az amerikai spekuláns, Soros György fia, Alex Soros.
A hivatalos közlemény szerint a találkozón részt vett még az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Laura Silber, a Nyílt Társadalom Alapítványok érdekérvényesítésért és kommunikációért felelős alelnöke, valamint Olekszandr Susko, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány ügyvezető igazgatója.
A Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány Sorosék Nyílt Társadalom Alapítványok Hálózatának ukrajnai szervezete, amely 1990 óta jelen van az országban.
Soros természetesen szorosan figyelemmel kíséri az ukrán fejleményeket, nemcsak helyi alapítványán keresztül, hanem személyesen is. Tavaly egyenesen Zelenszkij feleségével találkozott, aki igen aktív politikai szerepet vállal.
Soros és fia többször buzdított a háború folytatására. Alex már tavaly nyáron kifejtette, hogy szerinte a nyugati országoknak nagyobb támogatásban kéne részesíteniük Ukrajnát, és jelentősebb szerepet kéne játszaniuk a háborúban.
Alex azt is kifejtette, hogy háborúba sodorná Európát; Soros úgy vélte, hogy Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak már rég háborúznia kellene Oroszországgal.
Soros ukrajnai helytartója, Olekszandr Susko is nemrég megerősítette, hogy nem mennek sehova. A Soros-alapítvány 2014 óta felhasznált 250 millió dollárja „fontos szerepet játszott Kijev ellenálló képességében”. Ez nem csoda, hiszen Sorosnak komoly érdekeltségei vannak Ukrajnában, mint kiderült,
Soros György embere az egyik legnagyobb földbirtokos Ukrajnában, egy másik embere pedig katonai kötvényekkel nyerészkedik az orosz–ukrán háborún. Maga Soros pedig olyan energiacégekben érdekelt, amik a háborúból és szankciókból is komoly hasznot húznak.
Az is kiderült, hogy a 2022-es források jelentős részét lőszerek, drónok tették ki, amit a frontra küldtek, majd hozzátették, hogy az általuk nyújtott támogatás nagy részét valójában a háború végéig nem fogják nyilvánosságra hozni.
Azonban érdemes itt idézni egy tavalyi bejegyzésüket, amiből kiderült, hogy valójában a források legnagyobb részét a katonai hozzájárulás teszi ki. A háború kirobbanása utáni forrásokról szóló bejegyzés alapján az alapítvány pénzeinek 30 százaléka ment a katonák által kért felszerelésekre, míg humanitárius célokra mindössze 10 százalék felett költöttek. A beszámolóból az is kiderül, hogy az alapítvány segítette a katonai toborzást és a harci műveletekre használandó drónkezelő kiképzést is.
Arra is fény derült, hogy az oroszok elleni szankciók kiterjesztéséért is komoly lobbit folytattak, különös hangsúlyt helyeztek az energiaszankciókra, köztük az olaj- és nukleáris vállatok elleni szankciót is említik.
Az Origó felidézi, nemrég a Tűzfalcsoport blog közölt arról részletes írást, hogy a világ nagy pénzügyi befektető cégei és pénzintézetei egyre többet beszélnek Ukrajnáról és a háború utáni újjáépítésről. Mint írták:
Már látszik, hogy Ukrajnában nemcsak a spekulánsok és a nagy hadiipari konszernek nyerészkednek, hanem a befektetési alapok is ott állnak a sorban és megpróbálnak kiszakítani maguknak egy szeletet a tortából. Egyes vélemények szerint az ukrán vezetés egyenesen kiárusítja Ukrajnát a BlackRock részére.
A világ egyik legnagyobb pénzintézete, a BlackRock elnök-vezérigazgatója, Larry Fink egy korábbi interjúban leleplezte, hogy valójában már régóta dolgoznak azon, hogy Ukrajnában a háború után szerepet kapjanak. Nem is akármilyen Ukrajnát képzelnek el, hanem egyenesen „nyitott társadalmiasat”.
Az ukrán kormány felbérelt minket, hogy segítsünk nekik egy újjáépítési alap létrehozásában. Nekünk megvan rá a teljes csapatunk, az ő feladatuk pedig a saját csapatuk felépítése, a szervezeti struktúra biztosítása, nekünk pedig, hogy segítsük e csapat felépítését, hogy Ukrajna kiváló hely legyen a közpénzek számára a helyreállítás segítése érdekében. Azt mondtam Zelenszkij elnök úrnak, hogy a mi feladatunk az, hogy biztosítsuk a magántőke lehetőségeit is Ukrajnában, hogy tisztességes és igazságos módon megtérüljenek a befektetéseink; ő ezzel egyetértett. Egyetértett a kapitalizmus szerepével az országában. Én pedig azt mondtam az elnöknek, hogy a mi feladatunk annak biztosítása, hogy az új Ukrajna nyitott társadalom, nyitott gazdaság legyen, hogy ha ilyen típusú tőkét keresnek, akkor a tőke ott lesz, és sok párbeszédet folytattunk velük, és a mai nap folyamán újabb párbeszédet fogunk folytatni.
És ha bárki hasonlóságot vél felfedezni a BlackRock-elnök szavai és Soros György nyitott társadalomról alkotott elképzelései között, akkor az nem téved – teszi hozzá a Tűzfalcsoport, és megjegyzik, baljós mondatok ezek, hiszen a BlackRock nem jótékonysági intézmény; nem feltétlenül azért akar nyitott társadalmat, hogy az az ukránok érdekeit szolgálja, sokkal inkább az amerikai privát nagytőkéét.
