Azonban érdemes itt idézni egy tavalyi bejegyzésüket, amiből kiderült, hogy valójában a források legnagyobb részét a katonai hozzájárulás teszi ki. A háború kirobbanása utáni forrásokról szóló bejegyzés alapján az alapítvány pénzeinek 30 százaléka ment a katonák által kért felszerelésekre, míg humanitárius célokra mindössze 10 százalék felett költöttek. A beszámolóból az is kiderül, hogy az alapítvány segítette a katonai toborzást és a harci műveletekre használandó drónkezelő kiképzést is.
Arra is fény derült, hogy az oroszok elleni szankciók kiterjesztéséért is komoly lobbit folytattak, különös hangsúlyt helyeztek az energiaszankciókra, köztük az olaj- és nukleáris vállatok elleni szankciót is említik.
Az Origó felidézi, nemrég a Tűzfalcsoport blog közölt arról részletes írást, hogy a világ nagy pénzügyi befektető cégei és pénzintézetei egyre többet beszélnek Ukrajnáról és a háború utáni újjáépítésről. Mint írták:
Már látszik, hogy Ukrajnában nemcsak a spekulánsok és a nagy hadiipari konszernek nyerészkednek, hanem a befektetési alapok is ott állnak a sorban és megpróbálnak kiszakítani maguknak egy szeletet a tortából. Egyes vélemények szerint az ukrán vezetés egyenesen kiárusítja Ukrajnát a BlackRock részére.
A világ egyik legnagyobb pénzintézete, a BlackRock elnök-vezérigazgatója, Larry Fink egy korábbi interjúban leleplezte, hogy valójában már régóta dolgoznak azon, hogy Ukrajnában a háború után szerepet kapjanak. Nem is akármilyen Ukrajnát képzelnek el, hanem egyenesen „nyitott társadalmiasat”.
Az ukrán kormány felbérelt minket, hogy segítsünk nekik egy újjáépítési alap létrehozásában. Nekünk megvan rá a teljes csapatunk, az ő feladatuk pedig a saját csapatuk felépítése, a szervezeti struktúra biztosítása, nekünk pedig, hogy segítsük e csapat felépítését, hogy Ukrajna kiváló hely legyen a közpénzek számára a helyreállítás segítése érdekében. Azt mondtam Zelenszkij elnök úrnak, hogy a mi feladatunk az, hogy biztosítsuk a magántőke lehetőségeit is Ukrajnában, hogy tisztességes és igazságos módon megtérüljenek a befektetéseink; ő ezzel egyetértett. Egyetértett a kapitalizmus szerepével az országában. Én pedig azt mondtam az elnöknek, hogy a mi feladatunk annak biztosítása, hogy az új Ukrajna nyitott társadalom, nyitott gazdaság legyen, hogy ha ilyen típusú tőkét keresnek, akkor a tőke ott lesz, és sok párbeszédet folytattunk velük, és a mai nap folyamán újabb párbeszédet fogunk folytatni.
És ha bárki hasonlóságot vél felfedezni a BlackRock-elnök szavai és Soros György nyitott társadalomról alkotott elképzelései között, akkor az nem téved – teszi hozzá a Tűzfalcsoport, és megjegyzik, baljós mondatok ezek, hiszen a BlackRock nem jótékonysági intézmény; nem feltétlenül azért akar nyitott társadalmat, hogy az az ukránok érdekeit szolgálja, sokkal inkább az amerikai privát nagytőkéét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!