A Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását követően a nyugati politikusok azonnal megdöbbenésüknek adtak hangot, és támogatásukat ígérték Izraelnek, de ahogy a gázai konfliktus egyre inkább kiszélesedett, ez a politikai konszenzus megtört. Nyugaton a baloldali politikusok küzdenek ezzel a leginkább – írja a Politico brüsszeli hírportál.
Az Egyesült Államokban a muszlim szavazók részéről Joe Bidenre nehezedik nyomás, akik az Izrael iránti elkötelezett támogatást árulásnak tartják. A közvélemény-kutatások szerint a 2020-ban Biden felé hajló muszlim származású amerikaiak most azzal fenyegetőznek, hogy 2024-ben otthon maradnak.
Az Egyesült Királyságban Keir Starmer – aki hamarosan a következő munkáspárti miniszterelnök lehet – eddigi legsúlyosabb próbája előtt áll, ugyanis pártja megosztott abban a kérdésben, hogy tűzszünetet kérjen-e Gázában.
A munkáspárti képviselők harmada és a párt néhány vezető politikusa most nyilvánosan szorgalmazza ezt.
Spanyolországban Pedro Sánchez baloldali koalíció létrehozásával próbál megkapaszkodni a hatalomban, melynek tagja a szélsőbaloldali Sumar.
Míg Sánchez elítélte a Hamász Izrael elleni támadását és kiállt a zsidó állam önvédelmének joga mellett, addig a szélsőbaloldali koalíció szóvivője az izraeli elnyomást tette felelőssé a történtekért.
A Sumar a kolalíciós tárgyalásokig vitte a palesztin kérdést, a Politico szerint azt szerették volna, hogy a Palesztina egyoldaló és feltétel nélküli elismerése szerepeljen a megállapodásban.
Hollandiában a háború zűrzavart okozott a baloldali szövetség kampányában a választások előtt. A korábbi uniós biztos, Frans Timmermans – a választási koalíció listavezetője – ugyanis elítélte a Hamász támadását X-bejegyzésében, ugyanakkor nem tett utalást az ártatlan civilekre, ez pedig kiverte a biztosítékot a Zöldeknél. Ez odáig fajult, hogy az egyik zöldpárti jelölt visszavonta indulási szándékát.
A Politico szerint eddig két döntő feszültségpont volt, amely megosztja a baloldalt. Ezek egyike a tűzszünet ügye, amely lehetővé tenné a segélyek bejutását Gázába és a civilek kimenekítését, a másik pedig az, hogy a vezetőknek meddig kell elmenniük Izrael bírálatában.
Németország számára jelenleg Izrael oldalán van az egyetlen hely
– mondta Olaf Scholz német kancellár a képviselőknek a brutális támadások után.
A Politico szerint ez a szolidaritás abban a mély felelősségérzetben gyökerezik, amelyet a legtöbb német érez Izrael iránt a holokauszt nyomán. Ennek ellenére a német támogatás nem abszolút, amit Berlin múlt heti döntése is bizonyít.
Németország tartózkodott az ENSZ azon határozatától, amely a gázai tűzszünetre szólít fel, ahelyett, hogy azt elutasítaná, ahogy azt Izrael kérte.
A Németországban október 7-e óta tapasztalható Izrael-ellenes érzelmek nagyrészt a muszlim bevándorlók köreiből nőnek ki, akik az ország nagyvárosaiban tömegével tüntettek Izrael ellen. Bár a hatóságok betiltották a legtöbb palesztinbarát tüntetést, néhányan mégis elindultak, és néhány esetben a résztvevők olyan radikális szimbólumokat lobogtattak, mint az ISIS és az al-Kaida zászlóit.
Franciaországban él a legnagyobb muszlim és a legnagyobb zsidó közösség Európában. Emmanuel Macron elnök pedig attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus erőszakot válthat ki Franciaországban – és erre jó oka is van. A Hamász támadásai óta ügyelt arra, hogy fenntartsa a kiegyensúlyozott álláspontot Izrael önvédelemhez való jogának támogatása és a „polgári lakosság tiszteletben tartásának” kötelezettsége között.
Támadás Izrael ellen 
