Ukrajna, a demokrácia virágzó fellegvára

Új demokráciajelentéssel állt elő az Institute for Democracy and Electoral Assistance nem kormányzati szervezet, amely – a Soros-hálózathoz sorolt szervezetektől nem meglepően – meglehetősen borús képet fest hazánk helyzetéről. Ezzel szemben ugyanakkor a dokumentum szerint Ukrajnában a háború kirobbanása óta is virágzik a demokrácia. Mennyire lehet komolyan venni az ilyen és ehhez hasonló demokrácia-rangsorokat? Valóban Ukrajna lenne a demokrácia fellegvára? Kiszelly Zoltánt kérdeztük.

Brüsszel, 2023. február 9. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésén 2023. február 9-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Bezzeg Ukrajna!

A jelentés szerint Ukrajnában a háború kirobbanása óta virágzik a demokrácia: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az eddigi vezetőkhöz képest példátlanul vette fel a harcot a korrupció ellen, emellett pedig a „hiteles választások” mutatóban is előrelépéseket ért el a háború sújtotta ország. Ez utóbbi különösképp abból a szempontból érdekes, hogy a 2023-as költségvetési tervezetben egyáltalán nem különítettek el a választások megrendezésére szükséges forrásokat. 

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter tavaly egy interjúban a döntést azzal indokolta, hogy számításaik szerint 2023-ban még hadiállapot lesz Ukrajnában, így lehetetlen lenne a választások lebonyolítása.

Emellé párosult az is, hogy az ukrán ellenzék gyakorlatilag megszűnt létezni, miután Zelenszkij tavaly májusban aláírta az „oroszbarát” pártok betiltására vonatkozó törvényt. Azóta már tudjuk, hogy a parlamenti választásokat nem rendezték meg idén, a jövő évi elnökválasztások megrendezése pedig kérdéses.

A korrupció elleni harc területén elért eredmények talán még ennél is érdekesebbek. A nyugati sajtó az ukrán korrupció elleni diadalként kezelte szeptemberben Ihor Kolomojszkij letartóztatását. Ukrajna egyik legbefolyásosabb oligarchája korábban Zelenszkij legfőbb támogatója volt, most azonban csalás és pénzmosás vádjával vették őrizetbe. 

Ha jobban megnézzük, Ukrajnában azokat az oligarchákat tartóztatják le, akik veszélyesek lehetnek Zelenszkij hatalmára, azokat a médiumokat zárják be a dezinformáció elleni harc jegyében, amelyek kritizálják az elnököt

– mutatott rá Kiszelly Zoltán. Hozzátette, amit a kijevi vezetés kifelé korrupció elleni harcként kommunikál, az valójában nem más, mint politikai tisztogatás. 

Akkor mégis miért előzi meg hazánkat Ukrajna? 

Megfigyelhető egy mesterséges javulás Ukrajna szempontjából, ami annak tudható be, hogy megkönnyítse Kijev uniós csatlakozását

– magyarázta a szakértő. Az idén júliusi vilniusi NATO-csúcson világossá vált, hogy Ukrajna NATO-álmai valószínűleg sosem válnak valóra, így egyfajta vigaszdíjként maradt számukra az EU-tagság. Jelenleg ugyanakkor az ehhez szükséges kritériumoknak sem felel meg a kelet-európai ország, ezért indokolt Ukrajna mesterséges felpontozása. 

Ebből is világosan látszik, hogy egy politikai folyamatról van szó

– zárta szavait Kiszelly Zoltán.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b–j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)