A minap napvilágot látott az Institute for Democracy and Electoral Assistance nem kormányzati szervezet (ngo) által készített demokráciajelentés. Hazánk rangsorban elfoglalt helyére már az előtt is következtetni lehetett, hogy végigolvastuk volna a dokumentumot, hiszen a Soros-hálózathoz sorolt ngo-k rendre lepontozzák Magyarországot, autokráciának beállítva hazánkat. Ez most sem történt másképp, Magyarország a százhuszadik helyet foglalja el a 173 országot felsorakoztató listán, olyan államok előzik meg hazánkat, mint Bhután, Szudán vagy Mauritánia.
A jelentésnek azonban van egy kifejezetten érdekes következtetése is, mégpedig az, hogy Ukrajnában a háború kirobbanása óta javult a demokrácia helyzete, a kelet-európai ország a 73. helyre kúszott fel, tizenhárom helyet javítva a legutóbbi értékeléshez képest.
Mennyire lehet komolyan venni a jelentést?
Az említett abszurd következtetést figyelembe véve jogosan vetődik fel a kérdés: mennyire lehet komolyan venni az ilyen és ehhez hasonló demokráciajelentéseket?
Semennyire!
− fogalmazott tömören lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója kifejtette, a Soros-hálózathoz sorolt ngo-k a jelentések készítésekor a világ összes országát ugyanazon szempontok, kritériumok alapján vizsgálják, ez pedig szakmailag hibás megközelítés, hiszen nem lehet minden államot ugyanazon keretrendszer mentén elemezni. Másrészről – folytatta – a szakértői véleményeket, melyekre a jelentések az objektív adatok rovására nagyobb részben alapoznak, jellemzően olyan szakértők adják, akik maguk is a Soros-hálózathoz sorolhatók.
Így csak olyan eredmény jöhet ki, amely ezeket a prekoncepciókat és elvárásokat támasztja alá. Itt zárul be a kör
– mutatott rá a szakértő.
Kiszelly Zoltán szerint a helyzet tragikussága ugyanakkor abban áll, hogy az elmúlt évtizedekben a globalisták által támogatott politikusok ezeket a szakértőket, ngo-kat helyzetbe hozták, tanácsadói pozíciókba emelték őket az Európai Unióban vagy éppen a tengerentúlon. – Ezért van az, hogy azok az országok, melyek ennek a hálózatnak az elvárásait teljesítik, jobban szerepelnek a különböző demokráciát értékelő listákon, míg az olyan államokat, melyek alternatívát kínálnak – például Magyarország vagy eddig Lengyelország, nemsokára pedig Szlovákia –, lepontozzák – vélte a szakértő. Ennek a következményei igen súlyosak – tette hozzá –, hiszen a különböző nemzetközi szervezetek ezeket a véleményeket komolyan veszik, eszerint ítélik meg az országokat, ez pedig sok területen negatívan hat, például a befektetések, hitelminősítések szempontjából.
Az ilyen »rangsorok« politikai és gazdasági zsarolási eszközként működnek
− húzta alá.
