Nem különítettek el forrásokat az esedékes parlamenti választásokra – derült ki a 2023-as költségvetési tervezetből, amelyet a Miniszteri Kabinet már elfogadott, és a parlament elé terjesztett.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter egy interjúban a döntést azzal indokolta, hogy számításaik szerint 2023-ban még hadiállapot lesz Ukrajnában, így lehetetlen lenne a választások lebonyolítása.
Hozzátette azonban, hogy amennyiben a helyzet mégis változik, a törvények lehetővé teszik, hogy pénzt csoportosítsanak át. Az eredeti tervek szerint 2023. október 29-én tartottak volna parlamenti választásokat.
A voksolás megrendezése nemcsak jogilag, de logisztikailag is súlyos nehézségekbe ütközne, ami a legitimációját is megkérdőjelezné. Nem világos például, hogy mi történne azokkal a szavazókkal, akik jelenleg az oroszok által megszállt területeken élnek. Kérdéses az is, hogyan adnák le szavazataikat azok a milliók, akik külföldre menekültek a háború elől, vagy a katonák, akik a fronton harcolnak. Mivel jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a problémák aligha oldódnak meg egyhamar, teljesen bizonytalan, hogy az ukránok mikor járulhatnak legközelebb az urnák elé.
Ráadásul Ukrajnában az ellenzék lényegében megsemmisült, miután Volodimir Zelenszkij májusban aláírta a törvényt, amely betiltja az „oroszbarát pártokat”.
A lépést azzal indokolta, hogy ezek „oroszbarát politikát folytatnak, Moszkvához kötődnek, ukránellenes propagandát folytatnak, vagy próbálják destabilizálni a politikai helyzetet”. Háborús helyzetben a kollaboránsok persze súlyos veszélyt jelentenek, bírálói szerint ezzel mégis leépítette a demokráciát. A döntéssel mindenesetre 11 alakulatot lehetetlenítettek el, köztük a 2019-es választásokon 43 mandátumot szerző második legerősebb tömörülést, az Ellenzéki Platformot. Habár a párt egyébként elítélte az orosz agressziót, a moszkvai kötödés azért tagadhatatlan, vezetőjük például az a Viktor Medvedcsuk, akinek lányának keresztapja Vlagyimir Putyin orosz elnök. A politikust egyébként azóta az ukránok letartóztatták, állítólag az oroszok nem kértek a fogolycseréből. Hasonló sorsra jutott a Miénk nevű párt is, aminek élén az a Jevgenyij Murajev állt, akit a britek szerint az oroszok az új kijevi bábkormány élére szántak.
Hogy ezek után milyenek a politikai erőviszonyok Ukrajnában, azt megbecsülni is nehéz, ugyanis a háború kirobbanása óta lényegében nem készítenek közvélemény-kutatásokat. A legutóbbi, márciusban közzétett felmérés szerint az ukrán elnök pártja, a kormányzó Nép Szolgája a legnépszerűbb 52 százalékkal, miközben februárban még a 20 százalékot sem érték el. Ami az elnökválasztást illeti, Volodimir Zelenszkij mandátuma elvileg 2024-ben ér véget.
A háború óta azonban lényegében kihívó nélkül maradt, a legutóbbi, szintén márciusi közvélemény-kutatások 80-90 százalék körülire mérték támogatottságát.
Orosz–ukrán háború 
