Kedden zajlott Brüsszelben a nemzetközi embercsempészet elleni konferencia. A világ szinte összes pontjáról érkeztek magas beosztású képviselők, miniszterek, hogy az illegális embercsempészetről értekezzenek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nemzetközi embercsempészet elleni konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: „Azt szeretnénk, ha az emberek utazhatnának, hogy megvalósítsák álmaikat. De ezt a mobilitást a törvényeknek kell irányítaniuk, nem pedig az embercsempészeknek”. Véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszorítja a csempészeket és megakadályozza, hogy emberek meghaljanak. Az embercsempész-hálózatokkal kapcsolatban elmondta, hogy
üzleti modelljük nagyon gyakran szerteágazó, és a hálózatok fele kábítószer-, lőfegyver- és emberkereskedelemben is részt vesz. Nemcsak az emberi szenvedést használják ki, hanem szélesebb körű biztonsági fenyegetést is jelentenek.
Konkrét lépéseket is előrevetített a bizottság elnöke. – Az EU frissíteni fogja az embercsempészet bűncselekményének meghatározását, szigorítja a büntetőintézkedéseket és kiterjeszti joghatóságát. Ezzel párhuzamosan erősítjük az illegális migránsok visszatérítésével kapcsolatos együttműködést a származási országokkal – jelentette ki. De bejelentette azt is, hogy a keddi konferencia nyomán szakértői csoportok fognak megalakulni, amelyek a megelőzésre, a bűnüldözésre, a legális migrációs lehetőségek megerősítésére, valamint a visszatérítések hatékonyabbá tételére fognak összpontosítani. – Egy év múlva ismét összejövünk, és megvizsgáljuk az eredményeket – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a konferencián elmondta:
az illegális migráció mindenkire óriási nyomást gyakorol, nemcsak Európára, hanem a szomszédaira is, továbbá fenyegeti a közös biztonságot és jólétet is. – Meggyőződésünk, hogy ezzel egyetlen ország sem tud egyedül szembenézni, ez egy közös kihívás. Nem hagyhatjuk és nem is fogjuk hagyni, hogy az embercsempészek visszaéljenek a menekültügyi rendszerünkkel és veszélyeztessék társadalmaink kohézióját – szögezte le.
A biztos kiemelte, hogy a bizottság ambiciózus menetrendet dolgozott ki. Példaként említette, hogy a nyugat-balkáni régióban ezekre a területekre összpontosított az EU, ennek keretében 60 százalékkal, legalább 350 millió euróra növelték ebben az évben az uniós finanszírozást.
Közös erőfeszítéseink eredményeképpen idén húsz százalékkal csökkent az EU-ba illegálisan érkezők száma az előző év azonos időszakához képest
– hívta fel a figyelmet.
Az uniós biztos a következő projekteket emelte ki:
- Törökország 220 millió eurót kapott az uniótól, hogy megerősítse a határvédelmét a legmodernebb megfigyelőberendezések segítségével. A török hatóságok csak az elmúlt fél évben több mint százezer illegális bevándorlót tartóztattak fel.
- Észak-Afrikát idén 318 millió euróval támogatta az EU, e forrásokat főként a határvédelem megerősítésére, az embercsempészet felszámolására fordították. Egyiptomnak ugyancsak 115 millió euró támogatást juttatott az unió a szárazföldi és tengeri járőrözés és a embercsempészet elleni műveletek hatékonyabbá tétele céljából.
- Líbiában, az olasz hatóságok szoros együttműködésével, az EU felszerelést és képzést biztosított a parti őrség számára, továbbá Marokkó is 150 millió eurós támogatást kapott, hogy fokozza az embercsempészet elleni küzdelmet.
- A Tunéziával kötött uniós egyetértési megállapodás 126 embercsempész letartóztatásához és felelősségre vonásához, valamint vagyonuk megsemmisítéséhez vezetett, és csak szeptember és október között mintegy tízezer illegális migráns tartóztattak fel a hatóságok.
Várhelyi Olivér szerint az EU kiemelt feladata, hogy segítse az unión kívüli partnereit, határaik védelméhez és a szervezett bűnözés visszaszorításához szükséges kapacitások megteremtésében.
