A nigeri junta aláírta azt a rendeletet, amely visszavonja a 2015-ös, az afrikai országokból egy kulcsfontosságú migrációs útvonalon Európába tartó migránsok csempészésének megfékezésére létrehozott törvényt.
Az eredetileg 2015-ben elfogadott migrációs törvény célja a migránscsempészet megelőzése és leküzdése, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködés elősegítése és az emberkereskedelem áldozatainak jogainak védelme volt.
Emlékezetes, az EU határozottan kiállt a törvény mellett, és támogatást ajánlott Nigernek az illegális migrációval kapcsolatos problémák kezelésében, valamint a kapacitásépítésben.
A Nyugat-Afrikából érkező migránsok kilencven százaléka ugyanis Nigeren keresztül érkezett, akik rendkívül kiszolgáltatottak voltak a bűnszervezetekkel szemben.
A katonai junta döntése értelmében, bárkit szabadon engedhetnek, akit ilyen jellegű bűncselekmény miatt elítéltek.
Az említett törvény alapján kihirdetett ítéleteket és azok hatásait el kell törölni
− mondta a nigeri junta vezetője, Abdourahmane Tchiani tábornok egy november 25-i rendeletben.
A törvény értelmében elítéltek szabadon bocsátását fontolgatja az igazságügyi minisztérium
– közölte Ibrahim Jean Etienne, az igazságügyi tárca főtitkára.
A törvény visszavonása újra feszültséget okozhat Niger és az országot szankcionáló uniós országok között azok után, hogy nyáron fegyveres puccsal leváltották a demokratikusan megválasztott elnököt.
Mint ismert, a nigeri Agadez régió egy átjáró Nyugat-Afrikából a Szaharába, és kulcsfontosságú útvonal volt mindazoknak, akik a Földközi-tengeren át Európába akarnak eljutni.
De az útvonal az embercsempészek számára is jövedelmező hellyé vált, ami arra késztette a nigeri kormányt, hogy az Európai Unióval együttműködve aláírta a 2015-ös törvényt, amely megállítja több ezer migráns mozgását.
A törvény felhatalmazta a biztonsági erőket és a bíróságokat arra, hogy vádat emeljenek a csempészek ellen, akiknek elítélése esetén öt év börtönbüntetésre számíthatnak.
A július 26-i puccsot követően, miután elűzték Mohamed Bazoumot, Niger elnökét, a nyugati és európai országok felfüggesztették az egészségügyi, biztonsági és infrastrukturális segélyek nyújtását az országnak, amely a világ egyik legkevésbé fejlett országaként nagymértékben függ a külföldi támogatástól.
A szankciók azonban ahelyett, hogy elriasztanák a Bazoumot leverő katonákat, gazdasági nehézségeket okoztak a nigériaiak számára, és felbátorították a juntát.
Borítókép: Nigeri katonák őrizetbe vesznek egy férfit (Fotó: AFP)
