Amit Brüsszel elfelejt: így blokkoltak ők, és ezért nem alkalmas Ukrajna a tagságra

Hogyan lesz egy állam az Európai Unió tagja? Mi mentén alakította ki Magyarország az álláspontját? Valóban rendbontó módon viselkedik Magyarország? Ukrajna megfelel az Unió elvárásainak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

An MEP votes by a show of hands during a plenary session in Strasbourg (Photo: MTI/EPA/Julien Warnand)

De ez még nem minden, hisz 2020-ban Bulgária élt a vétójogával a tagjelöltekkel folyatott tárgyalásokon, hogy megakadályozza Észak-Macedónia jelölését. 

A vád az volt, hogy a macedón nyelv valójában a bolgár nyelv, csak más megnevezéssel, és egyéb tisztázatlan kulturális ügyek is felmerültek. Korábban Görögország blokkolta hasonlóan kulturális indítékkal a Macedón Köztársaságot, aki emiatt alkotmányos nevét Észak-Macedóniára változtatta.

Ennek a bolgár kezdeményezésű hátráltatásnak esett áldozatul Albánia is, aki 2022-ig blokkolva maradt, csak tavaly történt meg a Kormányközi Konferencia a csatlakozásról tárgyalásokról.

Mit mond a magyar?

A magyar álláspontot egy rögtönzött triumvirátus, név szerint egy Gál–Trócsányi–Szijjártó hármas értő megfigyelésével értelmezhetjük. Szijjártó Péter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy 

érdekes módon ezeket a tagországokat, akik az elmúlt tizennyolc évben folyamatosan akasztgatták be itt-ott a botokat a küllők közé, senki nem vádolta oroszbarátsággal, Putyin-pártisággal, senki nem mondta, hogy a Kreml propagandistái, senki nem mondta, hogy a történelem rossz oldalára kerülnek. Tehát eddig volt joga és lehetősége a tagországoknak, hogy kifejezzék a saját álláspontjukat a bővítés ügyében még akkor is, ha ez éppen szembement a többségi akarattal.

Ezzel párhuzamban kiemelte, hogy az Európai Unió bővítése egy teljesítményalapú eljárás, amiben nincs helye gyorsítósávoknak, mert az a többi jelölttel szemben vállalhatatlan lenne.

A tárcavezető összegzésében Brüsszel jelenleg az érdem- és teljesítményalapú előrehaladások helyett egy politikai mederbe akarja terelni a bővítési politikát.

Ezt erősítette meg Gál Kinga az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, egy, az Európai Tanácsülés előkészítéséről tartott vitában. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke úgy fogalmazott, hogy 

Ukrajna nem teljesíti a bizottság által kitűzött feltételeket, köztük a kisebbségi és nyelvi jogok garantálását, így nem áll készen a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ennek sürgetése nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit.

A képviselőcsoport szerint Ukrajna tagságának politikai töltetű erőltetése sérti Magyarország szuverén döntését – amellyel más tagországok eddig gond nélkül élhettek –, hogy élhessen az unió szabályaiban foglalt lehetőségeivel.

Azt pedig, hogy miért ekkora szálka most Magyarország Brüsszel körme alatt, Trócsányi László európai parlamenti képviselővel fedte fel lapunknak. Trócsányi szavaiból kiderült, hogy

az Európai Unió saját válságát szimbolikusnak vélt látszatintézkedésekkel próbálja leplezni. Ezt a képviselő egy konkrét példán keresztül mutatta be, az interjúban úgy fogalmazott az EU kapcsán, hogy „nincs önbizalma, a belső identitásviták miatt elbizonytalanodott, gazdasági sikeressége már a múlté. Az összetartó értékeitől elfordult, ezáltal a társadalmi kohézió megbomlott”.

Milyen feltételeket nem teljesít Ukrajna?

Alig néhány nappal azt követően, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az ország EU-s csatlakozási kérelmét. 

Azonban azt, hogy milyen feltételeknek kell egy országnak megfelelni az úgynevezett koppenhágai kritériumok rögzítik. Ez összetettebb elvárást állít a csatlakozni kívánók elé, ugyanis politikai és gazdasági elvárásokat is magában foglal. Politikai elvárásként a stabil demokrácia és a jogállamiság meglétét, gazdasági elvárásként a működő és versenyképes piacgazdaságot sorolja egyebek között. De ezek mellett egy absztraktabb elvárást is megfogalmaz, miszerint a bővítést úgy kell megvalósítani, hogy az európai integráció szintje ne csökkenjen.

Ezek a problémát magát már meg is jelölik. A háborúban álló ország gazdaságát az elemzések ritkán illetik a versenyképes és fenntartható jelzőkkel.

De ezentúl az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 49. cikkének értelmében ugyan „bármely olyan európai állam kérheti felvételét az unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett”, az a bizonyos második cikk külön kitér a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira.

A 2. cikk a következőket határozza meg: „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”

Azt, hogy az Ukrán kisebbségi törvény pedig nemhogy nem oldja meg a 2015 óta folyamatosan jogfosztott magyar kisebbség helyzetét nem csak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége állapította meg, de még a Velencei Bizottság is kritikával illette.

A másik sarkalatos probléma Ukrajna kapcsán a magas fokú korrupció. Mint ismert, a háború kitörése előtt a Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb. Másrészről a Transparency International korrupciós rangsorában 2021-ben a 180-ból az 59., míg 2022-ben a 65. legrosszabb helyen volt.

Borítókép: Egy európai parlamenti (EP-) képviselő kézfeltartással szavaz a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított tárgyalási álláspontról a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2023. július 12-én. (MTI/EPA/Julien Warnand)