David Pressman nem mondott igazat, még az amerikainál is enyhébb a magyar szuverenitásvédelmi törvényjavaslat

Az amerikai ügynöktörvényt egy közvetlen politikai kinevezett alkalmazhatja szinte teljesen ízlése szerint.

Budapest Pride Fotó: Kovács Tamás

Komoly aggályokat – serious concernt – fejezett ki a nemrég az Országgyűlés elé került szuverenitásvédelmi törvényjavaslattal kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövet. Szerinte a törvényjavaslat „a független civil társadalom és a médiaszervezetek kriminalizálására vagy megfélemlítésére irányulhat”, s az nagyon veszélyes. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „nem ezt az utat választja”, azaz nem fogadja el a törvényt, illetve utalt arra is, hogy szerinte a magyar szuverenitásvédelmi törvénycsomag a putyini Oroszország hasonló jogszabályához képest is messze durvább − írja a Mandiner.

Mi is az a szuverenitásvédelmi törvény?

A Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomag több fontos részből áll. Központi eleme a szuverenitásvédelmi hivatal létrehozása, de tartalmaz módosításokat a büntető törvénykönyvhöz és a választási eljárásról szóló törvényhez is.

A szuverenitásvédelmi hivatal „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv” lesz majd, amely kidolgozza a szuverenitási kockázatok értékelésének módszertanát, éves szuverenitásjelentést készít, illetve adatokat – köztük minősített adatokat – gyűjt Magyarország szuverenitásával kapcsolatos kérdésekben minden érintett szereplőtől. 

Vizsgálatot a hivatal akkor kezdeményezhet, ha külföldi állam, szerv, szervezet vagy személy részéről dezinformációs, illetve a demokratikus döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet észlel, melyek Magyarország szuverenitását „sérthetik vagy veszélyeztethetik”. 

A hivatal ugyanakkor nem hatóság – büntetni nem büntethet, bírságot nem szabhat ki, legfeljebb a kormány számára tehet a szuverenitás védelmére irányuló javaslatokat.

A hivatal munkáját jogilag körülbástyázandó a törvénycsomag tartalmaz egy Btk.-szigorítást, mely szerint a jelölő szervezetek tiltott külföldi támogatást vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” felhasználó tagjai maximum három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

A külföldi támogatások tekintetében a jelölő szervezetekre ugyanaz a tilalom vonatkozik majd, ami eddig a pártokra is vonatkozott − így bezárják a kiskaput, amit tavaly a Mindenki Magyarországa Mozgalom kihasznált a guroló dollárok elfogadásakor.

A választási eljárásról szóló törvény pedig annyiban módosul, hogy a jelölő szervezeteknek bejelentésükkor nyilatkozniuk kell arról, hogy külföldi támogatást, „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet” az adott választási kampányban nem használnak fel. Ezt az ÁSZ ellenőrizheti, s e szabály megsértése esetén a tiltott támogatás kétszeresét szabhatja ki büntetésül.

Független civil társadalomról” és „médiaszervezetekről” a törvényben egy árva szó sem esik

– már amennyiben a liberális média nem kíván a jövőben választásokon jelöltet indítani.

Mindeközben Amerikában

Az amerikai FARA-törvény jóval szélesebb körre terjed ki, mint a magyar szuverenitásvédelmi törvénycsomag: míg a magyar törvényjavaslat a választáson jelölteket állító jelölő szervezetekre, illetve az őket támogató jogi személyekre koncentrál, addig a FARA-törvénynek mindenki alanya, aki „ügynökként, képviselőként, alkalmazottként vagy beosztottként jár el, vagy bármely személy, aki bármilyen más minőségben egy külföldi megbízó vagy olyan személy megbízásából, kérésére, irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el, vagy olyan személy, akinek bármely tevékenységét közvetlenül vagy közvetve egy külföldi megbízó felügyeli, irányítja, ellenőrzi, finanszírozza vagy támogatja”.

Őket akkor is érinti a törvény, ha politikai tevékenységet folytatnak külföldi megbízó számára vagy érdekében PR-os, reklámügynöki, politikai tanácsadói szerepben, vagy pénzt gyűjtenek és/vagy folyósítanak.

A „külföldet” a FARA a magyar szuverenitásvédelmi törvényhez hasonlóan tágan definiálja: „külföldi kormány” mindenki, aki az USA-n kívül bármely más országban vagy országrészben de jure vagy de facto szuverén hatalmat gyakorol, vagy ilyen hatalomgyakorlók bármely alcsoportja, ügynöksége.

A fent részletezett ügynöki tevékenység Amerikában alapvetően tilos – ilyen tevékenységet csak akkor lehet végezni, ha az ügynök nyilvántartásba véteti magát a legfőbb ügyésznél, aki egyben igazságügy-miniszter és az elnök politikai kinevezettje.

Többek között közölnie kell a megbízó és közötte fennálló minden írott megállapodást és minden szóbeli megállapodás részleteit, a külföldi támogatás pontos mértékét, az összes nem külföldi megbízó nevét, székhelyét, lakcímét, állampolgárságát. De a saját adatait is meg kell adnia.

A fenti információkat a legfőbb ügyész nyilvánosságra is hozza. Van azonban transzparens és jogállami kivétel is a szigorú nyilvántartásba vételi szabályok alól: ő egészen konkrétan a gyevi bíró.

Azaz kivétel minden olyan személy vagy alkalmazott, akinek külföldi megbízója olyan külföldi ország kormánya, amelynek védelmét az elnök az Egyesült Államok védelme szempontjából létfontosságúnak ítéli”. 

Az elnök politikai döntésével a nyilvántartásba vétel alól mentesített ügynökökről sem a legfőbb ügyésznek, sem a nyilvánosságnak nem kell tudnia semmit.

Ha az ügynöktörvényt megsérti, legfeljebb tízezer dollár pénzbírsággal vagy öt év börtönnel büntethető.

Borítókép: David Pressman (Fotó: Kovács Tamás)