Finnország hivatalosan is a NATO tagja lett

Finnország kedden hivatalosan is a NATO 31. tagállamává vált, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában. – Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Helsinki, 2023. április 04. A NATO zászlaja (k) leng a finn nemzeti zászló mellett a külügyminisztérium épülete elõtt Helsinkiben 2023. április 4-én. Finnország ezen a napon hivatalosan csatlakozik a NATO-hoz a katonai szövetség 31. tagállamaként. MTI/AP/Lehtikuva/Antti H'm'l'inen Fotó: Antti H'm'l'inen

A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe. Ezzel Finnország hivatalosan is a katonai szervezet 31. tagállamává vált. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „történelmi napnak” nevezte a szervezet bővítését.

Kora délután a finn lobogót felvonták a szövetség brüsszeli központjánál és a NATO kék-fehér lobogóját is felvonták Helsinkiben, a finn fővárosban.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve nagy napnak nevezte Finnország számára a NATO-csatlakozást, mely érdekében – mint mondta – az ország sokat dolgozott hosszú éveken keresztül, egyebek mellett jelentős összegeket fektetett a védelmi képességekbe. Hangsúlyozta továbbá: országa tevékeny tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek. Kaikkonen a finn NATO-csatlakozást úgy az ország, mint a szövetség számára előnyösnek nevezte, majd hozzátette: Finnország célja az is, hogy „jó szomszédja, Svédország is teljes tagságot szerezzen” a szövetségben. A finn védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.

Stoltenberg emlékeztetett: április 4-én van a 74. érvfordulója annak, hogy Washingtonban megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. – Mi is lehetne jobb módja a NATO születésnapjának megünneplésének, mint egy csatlakozási ceremóniával köszönteni a szövetség 31. tagját, Finnországot – fogalmazott. A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.

A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.

A csatlakozásra vár Svédország

Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor újságíróknak nyilatkozva üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, ami szavai szerint úgy Finnország, mint Svédország biztonsága szempontjából előnyökkel jár majd. Hozzátette ugyanakkor: „nem titok”, hogy Svédország is be akar lépni a szövetségbe. Közölte, a NATO-csatlakozásnak széles támogatottsága van a svéd lakosság körében, a svéd kormány pedig fáradságot nem kímélve dolgozik azon, hogy az ország legkésőbb a júniusban tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagjainak soraiba lépjen. Kiemelte: „Ennek mihamarabb meg kell történnie.”

Nincs ok arra sem a török, sem pedig a magyar parlament részéről, hogy késleltesse a svéd csatlakozás ratifikációs folyamatot, ugyanis Svédország csatlakozása minden ország tagország támogatását élvezi

– emelte ki.

USA: Putyinnak köszönhetjük Finnország NATO-csatlakozását

Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, „talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában. Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.

Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.

Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben. „Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.

Finland has officially joined @NATO.

The Alliance now has 31 members:
🇦🇱🇧🇪🇧🇬🇨🇦🇭🇷🇨🇿🇩🇰🇪🇪🇫🇮🇫🇷🇩🇪🇬🇷🇭🇺🇮🇸🇮🇹🇱🇻🇱🇹🇱🇺🇲🇪🇳🇱🇲🇰🇳🇴🇵🇱🇵🇹🇷🇴🇸🇰🇸🇮🇪🇸🇹🇷🇬🇧🇺🇸#StrongerWithAllies pic.twitter.com/nTs33ariVR

— Atlantic Council (@AtlanticCouncil) April 4, 2023

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is. „Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés” – emelte ki. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük két százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.

Összeült a NATO–Ukrajna Bizottság

Szintén kedden a NATO–Ukrajna Bizottság is összeült, Stoltenberg az Ukrajnával szembeni agresszióval indokolta az egyeztetés szükségességét. Stoltenberg elmondta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben.

A NATO-főtitkár végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezete az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, hogy egy atomháborút soha sem lehet megnyerni.

A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.

 

NATO-csatlakozást sürget Ukrajna

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása mellett tervezett NATO–Ukrajna Bizottság ülését megelőzően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, a bizottság ülésének legfontosabb témája Ukrajna NATO-csatlakozásának előmozdítása. A tárcavezető az ülés megtartását rendkívüli fontosságúnak nevezte. Közölte, Finnország NATO-csatlakozása egyértelmű üzenetet hordoz: „nincs jobb megoldás” az észak-atlanti térség biztonságának megerősítésére, mint a bővítés és Ukrajna tagságának előmozdítása. Kifejtette: célja a már felajánlott katonai segítségnyújtás teljesítésének felgyorsítása. Kiemelte: mindenekelőtt fontos a tüzérségi lőszerek, a páncélozott járművek szállítása, valamint a legénység szállítására alkalmas járművek átadása Ukrajna számára. Elengedhetetlen továbbá mindazon eszközök folyamatos biztosítása, amelyekre Ukrajnának szüksége van a sikeres védelemhez – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: az orosz agresszió folytatódik Ukrajnában, ugyanakkor látható, hogy az ukrán fegyveres erők, az ukrán lakosok és az ország vezetésének elszántsága, bátorsága és kitartása miként képes visszaszorítani az orosz előrenyomulást.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (jobbra) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kezet fog a NATO-tagállamok külügyminiszterei kétnapos tanácskozásának első napján, 2023. április 4-én, Brüsszelben. Fotó: Geert Vanden Wijngaert/MTI/AP

Közölte: a NATO–Ukrajna Bizottság ülésén részt vevő miniszterek áttekintik majd, hogy a szövetségesek miként tudják fenntartani és növelni katonai, gazdasági és pénzügyi segítségüket Kijevnek. A főtitkár üdvözölte, hogy egyes tagországok nehézfegyvereket és modern harckocsikat adtak át Ukrajnának. Fontosnak nevezte, hogy a szövetségesek fenntartsák hosszú távú támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna közelebb kerülhessen az euroatlanti szövetséghez.

Kreml: Más Finnország helyzete

A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország-ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét

– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet. – A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben – mondta Peszkov.

Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét.

A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival. – A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben – hangoztatta.

Borítókép: A NATO zászlaja (középen) leng a finn nemzeti zászló mellett a külügyminisztérium épülete előtt Helsinkiben 2023. április 4-én (Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Antti H'm'l'inen)