A 2008-as Dakar-rali törlésének története 2007 karácsonyán kezdődött, amikor a mauritániai Aleg közelében négy francia turistát megöltek, egyet súlyosan megsebesítettek, a tettesek pedig, akik közül kettőt 2006-ban egyszer már lecsuktak terrorszervezetben való részvétel vádjával, kicsúsztak a hatóságok karmai közül.
Mint kiderült, az Al-Kaida tagjai voltak, kettejüket 2008. januárjában Bissau Guineában fogták el, harmadik társukat Mauritánia fővárosában, Nouakchottban fogták el.
2010 májusában mindhármukat halálra ítélték, annak ellenére, hogy a legsúlyosabb büntetést már jó két évtizede senkire sem szabták ki az észak-afrikai országban.
A karácsonyi támadásra reagálva adott ki a Dakar-ralit szervező francia ASO cég december 26-án egy közleményt, miszerint a szervezők küldöttsége másnap Nouakchottba utazik, hogy tisztázza a helyi hatóságokkal a történteket, és meggyőződjön róla, hogy a verseny biztonságosan lebonyolítható. Két nappal később megérkezett az újabb kommüniké, mely biztosította a versenyzőket és az újságírókat, hogy a mauritániai kormány megerősítette a biztonsági intézkedéseket az országban, így a verseny lebonyolításának semmi sem állja útját. Néhány nappal később azonban újabb tragédia történt:
három katonát megöltek egy mauritániai támaszponton.
Ennek ellenére január első napjaiban a csapatok megérkeztek Lisszabonba, ahol megkezdődtek a rajt előtti szokásos formaságok. A felszínen úgy tűnt, minden rendben van, a versenyzők nem is igazán gondoltak a néhány nappal korábbi történésekre. Január 3-án újabb szervezői sajtóanyag látott napvilágot:
A Dakar szervezői figyelembe veszik a francia kormány azon figyelmeztetését, mely nem javasolja a francia állampolgárok számára a Mauritániába történő beutazást a verseny alkalmával. Hogy megértsék a kialakult helyzetet, tájékoztatást kérnek a francia és a mauritániai hatóságoktól arról, hogy milyen új hírek vezettek ezen új figyelmeztetés kiadásához a mauritániai kormány által vállalt garanciák ellenére is.
Ennek ellenére az előkészületek mentek tovább a maguk rendjében, volt olyan csapat, amely késő éjszakáig dolgozott, hogy autóikon befejezzék az utolsó simításokat a másnapi gépátvétel előtt.
Mindeközben a diplomaták és a politikusok sem pihentek. Portugál lapértesülések szerint 3-án délután Franciaország lisszaboni nagykövete felhívta a portugál külügyminisztériumot, hogy riasztást kaptak a francia titkosszolgálattól Mauritániával kapcsolatban. Éjjel Nicolas Sarkozy francia elnök felhívta José Sócrates portugál miniszterelnököt, s arról tájékoztatta, hogy
a rali ellen támadás készül.
A SOL című portugál lap szerint a szervezők is ugyanazon a napon kapták meg a francia hatóságok nyomatékos figyelmeztetését, miszerint „a ralit terrortámadás veszélye fenyegeti a teljes útvonalon, nem csupán Mauritániában” – idézte a lap João Lagos-t, a portugáliai szakaszok szervezésében és lebonyolításában segédkező cég tulajdonosát.
Január 4-én reggel már benne volt a levegőben, hogy nagy baj van, egyre többen pletykáltak arról, hogy törölhetik a jubileumi, harmincadik Dakar-ralit. Amikor az akkori egyik legnagyobb csapat, a Volkswagen bejelentette, hogy délutánra teszi át a meghirdetett sajtótájékoztatóját, mert „megvárják az ASO döntését”, akkor már egyre többeknek esett le, hogy valami nagyon nem stimmel.
Nagyjából ugyanekkor leállították a gépátvételt és a gépátvételnek otthont adó Belém Kulturális Központban a függőleges felületeket francia, angol és spanyol nyelvű, piros filccel írt feliratok lepték el, melyek délre kötelező briefingre invitáltak minden versenyzőt. Ahol aztán Etienne Lavigne versenyigazgató a zsúfolásig teli teremben összegyűlt több ezer versenyző, csapattag és újságíró előtt bejelentette, hogy
a 2008-as Dakart terrorveszély miatt nem tartják meg.
A Dakar egy legenda, és egy legendát nem lehet elpusztítani
– fogalmazott beszédében Lavigne, sokan azonban úgy gondolták, azon a januári napon mégis sikerült.
A csapatokat, főleg a privát versenyzőket, rendkívül károsan érintette a döntés. Akadtak, akik még hitelt is vettek fel azért, hogy el tudjanak indulni a viadalon, másoknak az okozott óriási nehézséget, hogy kárpótolják szponzoraikat, akik a verseny törlése miatt gyakorlatilag semmit sem kaptak a pénzükért. Sok szerződés ráadásul az elrajtolással lépett volna életbe, amire nem került sor, a csapatok számára azonban addigra már felmerült a költségek jelentős része.
A Dakar-rali azóta sem tért vissza Afrikába. Előbb évtizedes dél-amerikai „száműzetésbe” vonult, 2020 óta pedig Szaúd-Arábia egymaga látja vendégül a mezőnyt. Csakhogy a közelmúlt eseményei ezt a helyszínt is veszélybe sodorták.
2022-ben a rajt előtt felrobbant egy szervizjármű egy dzsiddai szálloda előtt, az incidens következtében egy francia versenyző súlyos sérüléseket szenvedett. A következő napon újabb hasonló eset történt, ekkor az egyik csapat lakóautója égett porig.
A szaúdi hatóságok vizsgálata nem talált bűncselekményre utaló nyomot, a franciák és az érintettek azonban terrortámadást emlegetnek.
Idén a Dakar-rali barcelonai gépátvételén azzal szembesültek a csapatok, hogy egy hirtelen szervezői döntés arra kötelezi őket, hogy távolítsák el a járművekről a versenyzők neve mellett található zászlókat, amelyek megléte minden más versenyen kötelező. Bár a szervezők nem indokolták az új szabályt, az valószínűleg a versenyzőkre leselkedő veszély csökkentését szolgálja. Az már más kérdés, hogy a hatékonysága enyhén szólva megkérdőjelezhető, tekintve, hogy több járművön például a dizájn része a nemzeti zászló. Alig több mint egy héttel a rajt előtt újabb döntés látott napvilágot, szintén indoklás nélkül, ennek értelmében
a rajtceremóniát sem tartják meg a megszokott formában.
A tervek szerint a 46. Dakar-rali 2024. január 5-én rajtol el a szaúd-arábiai Al Ulából.
Borítókép: Lucas Cruz telefonál balesetét követően a 2023-as Dakar-rali Rijád és Harad közötti szakaszán (Fotó: Europress/AFP)
