Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Ezzel aláírta a saját halálos ítéletét?
– Tulajdonképpen igen. Ha visszanézzük az akkori beszédeket, dokumentumokat, akkor alapvetően Bush eltökélt volt, hogy be kell avatkozni és ezt a rendszert meg kell dönteni katonai eszközökkel, és hogy el kell terjeszteni a demokráciát a Közel-Keleten. Azóta tudjuk, hogy ezek az amerikai előfeltevések hibásak voltak, a beavatkozásnak nagyon negatív és súlyos következményei lettek.
– Milyen örökséget hagyott maga után az amerikai invázió?
– Az egyik probléma a szektariánus konfliktusok a Közel-Keleten, hiszen Szaddám Huszein egy diktátor volt, de sikerült egy olyan országban valamiféle egyensúlyt tartani, ahol arabok és kurdok, síiták és szunniták élnek. A síiták és a szunniták közötti szektariánus ellentétek az iraki beavatkozás után alakultak ki, vagy legalábbis akkor váltak súlyosabbá. És amikor az amerikaiak elhagyták Irakot, az Iszlám Állam szinte azonnal teret nyert a szunnita területeken. Tehát nem egy stabil államot hagytak hátra az amerikaiak, Irak lényegében szétesett a kivonulást követően.
– Szaddámot egy per eredményeképp, bírósági ítélet alapján végezték ki. Mit lehet tudni erről, mennyire volt ez tisztességes eljárás?
– Itt eleve volt egy vita jogilag, hogy hol legyen a tárgyalás – nemzetközi bíróság elé vigyék vagy Irakban legyen. Az lett a döntés, hogy Irakban. Emlékeim szerint tizenkét vádpont volt, és rögtön az elsőben elítélték. Szaddám saját magát védte, folyamatosan fölállt az eljárás közben, és hangoztatta, hogy ő Irak elnöke, és kikérte magának az eljárást, tehát nem ismerte el a bíróság joghatóságát.
Egyes vélemények szerint nyilvánvalóan nem volt teljesen pártatlan a bíróság. Irak nem egy demokratikus ország, és rögtön az első vádpontban kiszabták a halálbüntetést. Ez azért érdekes, mert a másik tizenegy vádpontban esetleg az Egyesült Államok is érintett lehetett volna, mint külső szereplő, például a vegyi fegyvereknek a bevetése kapcsán. Volt, amikor az amerikaiak segítettek a Szaddám-rendszernek, például az Iránnal viselt, 1980–88 közötti háborújában. De ezeknek a vádpontoknak a tárgyalására már nem került sor.
– Mi volt pontosan ez a bizonyos első vádpont?
– Ez egy 1982-es esemény, amikor 148 emberrel végzett egy síita faluban. A kurd kérdésig már el sem jutottak a tárgyaláson, amelyen egyébként kurd bíró volt sokáig.
– Hogyan látja Irak jelenlegi helyzetét?
– 2019-ben súlyos politikai válság alakult ki az országban, abból mostanra kikeveredtek. Azonban az amerikai beavatkozás egyik nem várt és nem kívánt következménye az lett, hogy a jelentős síita lakosság miatt nagyon megerősödött Irán befolyása, ezt látjuk most.
Borítókép: Szaddám Huszein korábbi iraki diktátor egy 2003. december 14-én az amerikai hatóságok által közzétett videóban (Fotó: Sabah Arar/AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Van egy fontos vers, valamiért ez jár most a fejemben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!