Új feketepiaca alakult ki az orosz olajnak

A szankciós rés jól példázza azokat a szélesebb körű hibákat, amelyek meghiúsították az EU azon kísérletét, hogy megfékezze az Oroszország által az energiaexportból származó milliárdokat. Nagyjából egy évvel a kezdeti szankciók elfogadása után a jogi kiskapuk, a gyenge végrehajtás és a párhuzamos kereskedelem gombamód szaporodása miatt Moszkva fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételei továbbra is áramlanak, és Vlagyimir Putyin háborúra éhes költségvetésének csaknem felét táplálják.

Augusztus elején a bolgár tisztviselők észrevettek valamit, amiről nem voltak biztosak abban, hogy legális.

Orosz olajoshordók érkeztek az országba a hatvan dolláros határérték fölött, amelyet a szövetségesek azért fogadtak el, hogy Moszkva ne kapjon kritikus bevételt az ukrajnai háborúja miatt.

Bulgária szokatlan helyzetben volt partnerei között – idézi fel a Politico brüsszeli lap. Mentességet kapott az Európai Unió szankciói alól, amelyek az orosz kőolaj behozatalának nagy részét tiltották, állítólag azért, hogy az ország ne szembesüljön akut energiahiánnyal, annak ellenére, hogy az Európai Unió tágabb értelemben vett politikája Oroszország fő pénzcsapjának szétzúzására irányult a Kijev elleni teljes körű támadást követően.

De importálhat-e Bulgária még mindig orosz olajat, ha az árplafon felett van? A szófiai vámtisztviselők biztosra akartak menni, ezért tisztázást kértek az EU tisztviselőitől – derül ki egy augusztus 4-én kelt, a Politico által szemlézett privát e-mail-váltásból.

Az ezen eltérések alapján importált nyersolajnak nem kell hordónként 60 dolláron vagy az alatt lennie

– jött az EU válasza. A Politico által szemlézett bizalmas vámadatok szerint Bulgária augusztus és október között kizárólag az árplafon feletti orosz nyersolajat importált. A szállítmányok értéke a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) agytröszt számításai szerint mintegy 640 millió euró volt. A pénz orosz energetikai cégekhez került, amelyek az adókat fizetve segítenek feltölteni a Kreml hadikasszáját.

A szankciós rés jól példázza azokat a szélesebb körű hibákat, amelyek meghiúsították az EU azon kísérletét, hogy megfékezze az Oroszország által az energiaexportból származó milliárdokat. Nagyjából egy évvel a kezdeti szankciók elfogadása után a jogi kiskapuk, a gyenge végrehajtás és a párhuzamos kereskedelem gombamód szaporodása miatt Moszkva fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételei továbbra is áramlanak, és Vlagyimir Putyin háborúra éhes költségvetésének csaknem felét táplálják.

Az orosz olaj valószínűleg új útvonalakon keresztül kerül üzemanyagként Európába. A végrehajtás a kontinensen szétszórt és ellentmondásos adatokra támaszkodik. És egy teljesen új feketepiac alakult ki, amely biztosítja, szállítja és elrejti az orosz üzemanyagot, miközben az a világban utazik.

Más szavakkal, a szankciók nem sikerültek. Oroszország olajexportból származó bevétele mindössze 14 százalékkal csökkent a korlátozások bevezetése óta. Októberben pedig Oroszország fosszilis tüzelőanyagból származó bevételei 18 havi csúcsot értek el. Úgy tűnik, az EU-nak is kifogyott a gőze, hogy sokat tegyen ez ügyben. A legfrissebb EU szankciócsomag, amelyet a héten a vezetők csúcstalálkozóján kell véglegesíteni, főként azokra az adminisztratív változtatásokra összpontosít, amelyek a szakértők szerint kevéssé lesznek képesek megfékezni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)