A Politico rájött, miben ért egyet az USA és Oroszország képviselője

Fölényesen nyertek Vucsics elnök haladói a szerbiai választásokon, sikeres volt a VMSZ is.

2024. 01. 03. 8:01
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Véget ért a voksolás a szomszédban

A Köztársasági Választási Bizottság közölte a szerbiai választások eredményét, miután kedden pár helyen meg kellett ismételni a voksolást. A most bejelentett adatok szerint a Szerb Haladó Párt fölényesen nyerte a szavazást, csaknem kétszer annyi szavazatot kapott, mint az ellenzéki koalíció. A Szerbiai Rádió és Televízió beszámolója alapján a haladók által támogatott Alekszandar Vucsics – Szerbia nem állhat meg elnevezésű lista a szavazatok 46,75 százalékát, vagyis csaknem 1,8 millió voksot kapott. 

Ez azt jelenti, hogy majdnem kétszer annyian szavaztak bizalmat a mostani kormánykoalíció legerősebb tagjának, mint a baloldali sok pártocskából álló tömörülésnek, amelyik a második lett.

A Szerbia az erőszak ellen nevű lista 23,66 százalékot kapott, vagyis alig több mint kilencszázezer ember gondolta úgy, hogy rájuk kellene bízni az ország vezetését. A harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt végzett 6,55 százalékkal, a negyedik pedig a jobboldali Remény, azaz Nada koalíció 5,02 százalékkal. A háromszázalékos parlamenti küszöböt megugrotta még a Mi – a nép hangja nevű formáció is, amely 4,69 százalékot kapott. 

A választásokon gyengébben szerepelt a szélsőjobboldal. Sem a radikálisok, sem a Zavetnici és a Dveri koalíciója nem jutott be a törvényhozásba. A kisebbségi pártokra a természetes küszöb vonatkozik, így nekik nem kellett aggódniuk a három százalék miatt.

 

Megmaradt a magyar érdekképviselet

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a választási bizottság közlése szerint a szavazatok 1,7 százalékának megszerzésével szerepelt a megméretésen. Olyan nagy múltú, belgrádi központú pártokat is megelőzött, mint akár a Vojiszlav Seselj által vezetett Szerb Radikális Párt, amely 1,46 százalékot kapott.

Pásztor Bálint, a magyar párt megbízott elnökének minapi közlése szerint ez az eredmény a köztársasági parlamentben hat, míg a Vajdasági Képviselőházban kilenc mandátumot jelent.

 

Tüntetéssorozat és éhségsztrájk

A decemberi 17-i választást követően azonban nem mindenki volt elégedett. A Szerbia az erőszak ellen elnevezésű koalíció tüntetéssorozatba kezdett, a lista egyes képviselői pedig éhségsztrájkba léptek, amelyet azóta abbahagytak. 

Az ellenzék szerint választási visszaélések történtek az országban.

 

A nyugati reakciókat hiányolja a Politico

A Politico brüsszeli hírportál is hosszú cikkben elemzi a választásokat és az azt követő eseményeket. A Dragan Gyilasz szerb ellenzéki vezető által jegyzett szerzői írásban azt írják, 

amikor Szerbiát Szlobodan Milosevics irányította, a Nyugat – az Egyesült Államokkal az élen – határozottan támogatta az országban zajló demokratikus változásokat. De most, amikor Szerbia visszaesik az autokrácia felé Alekszandar Vucsics elnök vezetésével, úgy tűnik, ez az elkötelezettség eltűnt.

Mint lapunk is beszámolt róla, a múlt héten tüntetések voltak Belgrád utcáin. Ezt követően Ana Brnabics leköszönő miniszterelnök megköszönte az orosz biztonsági szolgálatoknak, hogy értesítették a szerb kormányt a tervezett tüntetésekről, amelyeket – állítása szerint – „egyes nyugati szolgálatok” szerveztek. 

„Harc” jelentésű transzparenst tart fel egy fiatal a teljes választási folyamat megismétlését követelő ellenzéki tüntetésen Belgrádban 2023. december 30-án. Fotó: MTI/EPA/Andrej Csukics

A Politico jelentése szerint a szerbiai orosz nagykövetet a fővárosi zavargásokról tájékoztatva Vucsics elnök és a diplomata egyetértettek, hogy a tiltakozásokat a Nyugat szervezte, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete, Christopher Hill pedig elítélte az állami intézmények elleni erőszakot és vandalizmust, mivel annak nincs helye egy demokratikus társadalomban.

Úgy tűnik tehát, hogy az orosz és az amerikai nagykövetek nézetei megegyeznek, és látszólag mindkettőt jobban aggasztja a szerb kormány stabilitása, mint a választási csalás

 – írja a hírportál, amely hozzáteszi: a mai bonyolult világban is elképesztő a szerb vezető nyugati támogatása. A Politico kifogásolja azt is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről elmaradt a hivatalos reakció az állítólagos választási csalásra.

Ha a nyugati demokratikus kormányok túl nehéznek találják, hogy megfeleljenek az általuk képviselt értékeknek, megismételt választásokat kérjenek, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy azokat olyan feltételek mellett bonyolítsák le, amelyek szabaddá és tisztességessé teszik azokat, akkor talán jobb lenne, ha nem mondanának semmit

– tette hozzá a hírportál cikke.

 

Borítókép: „Nem egyezünk bele” jelentésű feliratot tart fel egy nő a teljes választási folyamat megismétlését követelő ellenzéki tüntetésen Belgrádban 2023. december 30-án (Fotó: MTI/EPA/Andrej Csukics)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.