Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) tájékoztatása szerint a hadsereg néhány tagját „traumás agysérüléssel” vizsgálják. A támadással kapcsolatban azt írták, hogy több ballisztikus és más típusú rakéta vette célba az al-Aszad légi támaszpontot, de az eszközök közül csak néhány csapódott be, a többségét sikerült elfogni.
A támadás elkövetőjeként az iraki Iszlám Ellenállás nevű, Irán által támogatott milícia jelentkezett, amely közleményében az „amerikai megszállók” elleni további támadásokat ígért, a rakétatámadást pedig megtorlásnak minősítette a Gázai övezetben Izrael által folytatott hadműveletekért.
Az incidens után az ENSZ főtitkárának Irakért felelős különleges képviselője annak az aggodalmának adott hangot, hogy Irak, kormányának erőfeszítései ellenére, mélyebben belekeveredhet a konfliktusba, és eredménytelen maradhat kísérlete a feszültség kiterjedésének megakadályozására.
Hétfőn Irán Iszlám Forradalmi Gárdája ballisztikus rakétákkal támadott észak-iraki célpontokat, amelyek a teheráni indoklás szerint az „izraeli Moszad kémbázisai voltak”. Az Egyesült Államok felelőtlennek és pontatlannak minősítette az iraki terület ellen végrehajtott iráni támadást.
Október közepe, a Hamász Izrael elleni támadását követően kialakult háborús konfliktus óta mintegy 140 alkalommal érte támadás az Egyesült Államok Irakban és Szíriában állomásozó tagjait, akik az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció tagjaként szolgálnak a térségben.
Borítókép: Iráni rakétacsapásban találatot kapott épületnél dolgoznak tűzoltók az észak-iraki Erbílben 2024. január 16-án. A kiújult izraeli–palesztin konfliktusban a palesztinok pártján álló Irán hadserege, a Forradalmi Gárda reggelre virradóan rakétákkal lőtte az észak-iraki Erbílben szerinte működő izraeli kémközpontokat, és közlése szerint eltalálta a Moszad izraeli hírszerző ügynökség egyik főhadiszállását. Az erbíli rakétacsapásban többen életüket vesztették (Fotó: MTI/AP/Julia Zimmermann)
