Ennyi pénzt költött Hollandia a migránsokra 25 év alatt

A rosszul beilleszkedő migránsok gyakran Hollandiában maradnak és segélyekből élnek. Ezzel szemben azok, akiknek sikerül képzést szerezniük és szakmailag sikeresek, elhagyják az országot, hogy máshol, például az Egyesült Államokban keressék a boldogságot – derül ki egy tanulmányból.

Groningen, 2023. december 8. A hollandiai Ter Apelben lévõ menekültügyi regisztrációs központ túlzsúfoltsága miatt Groningenbe szállított menedékkérõk érkeznek a The Village diákotthonban kialakított, 80-100 fõ befogadására alkalmas krízismenhelyre 2023. december 8-án. A Szíriából, Eritreából, Szomáliából, Iránból, Irakból és Jemenbõl érkezett migránsok várhatóan körülbelül három hónapig maradnak a menhelyen, majd menedékközpontokban kapnak elhelyezést. MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink Fotó: Vincent Jannink

Hollandiában nemrég publikáltak egy jelentést A határok nélküli jóléti állam címmel, 

amelynek szerzői szerint 1995 és 2019 között a holland közszféra évente átlagosan 17 milliárd eurót költött a bevándorlásra, beleértve a bevándorlók második generációjának megélhetési költségeit is. Ez összesen több mint 400 milliárd eurót jelent 25 év alatt. A bevándorlás gazdaságra gyakorolt hatását, azaz költségeit és hasznát azonban utoljára 2003-ban vizsgálták. Később ezeket a számításokat elvetették, mivel rasszistának tartották őket. 

A jóléti állam korlátairól szóló tanulmány szerzői – Jan Van de Beek matematikus és az Amszterdami Egyetem három közgazdásza és szociológusa – szerint a holland jóléti állam mágnesként hat azokra a migránsokra, akiknek nincs vagy alacsony az iskolai végzettségük, miközben visszatartja azokat, akiknek van képzettségük és szeretnének előrehaladni. A jelentésben úgy fogalmaznak:

ha a migrációs politika változatlan marad, a jóléti állam fokozatosan felbomlik a növekvő költségek nyomása alatt. A magas költségek és az államra nehezedő terhek viszont azt jelentik, hogy kevesebb forrás jut az egészségügyre, az oktatásra és a bűnüldözésre.

Az integrációs problémák pedig gyakran már a második, de még inkább a harmadik generációban megoldhatatlannak bizonyulnak, különösen a Hollandiától kulturálisan nagy távolságra lévő csoportok esetében. A szakértők úgy vélik, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migránsok soha nem járulnak hozzá pozitívan a holland gazdasághoz, azaz többet kapnak az állami költségvetésből, mint amennyit adók formájában hozzájárulnak, ráadásul sokkal több szociális segélyt kapnak, mint a holland őshonos lakosság.

A marokkói állampolgárok fejenként várhatóan átlagosan 260 ezer euróba kerülnek Hollandiának életük során, a török állampolgárok pedig 200 ezer euróba. A második generációban a helyzet nem sokat változik. Ha valaki olyan családba született, amely segélyt kapott, akkor ő is kapni fog

– olvasható a jelentésben, amelyet a lengyel sajtó is szemlézett. 

Nem zárható ki, hogy a hágai hatóságok újra foglalkozni fognak a bevándorlás gazdasági hatásaival, ha a nemrégiben lezajlott parlamenti választásokon győztes Geert Wildersnek sikerül kormányt alakítania, és jelenleg minden jel erre utal.

Borítókép: A hollandiai Ter Apelben lévő menekültügyi regisztrációs központ túlzsúfoltsága miatt Groningenbe szállított menedékkérők érkeznek a The Village diákotthonban kialakított krízismenhelyre (Fotó: MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink)