Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Hazánk gyalázásával vette kezdetét a globalista-liberális oldal uniós választási kampánya

Aligha vannak veszélyben az uniós források a mostani harcias asztalcsapkodástól.

2024. 01. 18. 19:18
Strasbourg, 2024. január 16. Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án. A parlament január 15. és 18. között ülésezik. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Elég egyértelmű a politikai üzenet hazánk gyalázása és az Európai Bizottsággal szembeni kritikus hangvétel mögött: ezzel hivatalosan is kezdetét vette a globalista-liberális oldal EP-választási kampánya − mondta el a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Mint lapunk is megírta, az Európai Parlament a mai napon elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.

A szakértő szerint az Európai Parlament balliberális-szélsőbaloldali-néppárti többsége most egymást túllicitálva próbálja bizonygatni, hogy milyen elkötelezettek ügyük mellett, és hazánk ismételt szégyenpadra ültetéséből remélnek politikai tőkét kovácsolni. 

Habár most nagyon harcias az EP, fontos rámutatni, hogy az Európai Bíróság nem épp a gyorsaságáról híres, így aztán az érdemi döntés egészen biztosan a választások utána tolódik, amikor már lehet, hogy egy teljesen másik parlament és Európai Bizottság fog működni

− tette hozzá az elemző.

Dornfeld László kifejtette, hogy az uniós alapszerződések két esetben biztosítanak lehetőséget perindításra uniós intézményeknek egymással szemben: ha az egyik intézmény visszaél a hatáskörével vagy ha elmulaszt valamilyen döntést meghozni. Amennyiben tényleg perindításra szánja el magát az EP, úgy előbbi esetkörre hivatkozhat. „Erre a fajta eljárásra eleve nincs túl sok példa, és ritka, hogy az EUB mondaná ki a végső szót ilyen ügyekben. 

Sokkal inkább valószínű tehát, hogy politikai nyomásgyakorlásról van szó, amely azért érinti különösen érzékenyen Ursula von der Leyent, mert nagy valószínűséggel újrázni szeretne az elnöki tisztségért idén, ehhez pedig a tagállamok és az EP bizalmára egyaránt szüksége lesz

 − emelte ki a szakértő.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta, „valószínűtlennek tűnik, hogy a már felszabadított források kifizetése érdemben veszélyben lenne ettől a mostani harcias asztalcsapkodástól”. Még ha ténylegesen per is indul a bizottság ellen az ügyben, akkor is hosszú időt vesz igénybe a döntéshozatal.

Ez a mostani hazánk elleni gyűlölködés sokkal inkább szól a választási kampányról, illetve a még mindig befagyasztott további 22 milliárd sorsáról

 − húzta alá. Szerinte az igen markáns üzenet fő címzettjei valószínűleg nem is a magyarok, hanem Ursula von der Leyen, akit most meg akarnak fegyelmezni, amiért engedékenynek bizonyult hazánkkal – miután minden feltételt teljesített a magyar kormány. 

Most azt üzenik neki: további pénzek felszabadításáról, további engedékenységről szó sem lehet Magyarországgal kapcsolatban, hanem folytatni kell a megkezdett pénzügyi zsarolást. 

Az elemző szerint az ok, amiért nem a kedvenc eszközükkel, a bizottság elleni bizalmatlansági indítvány belengetésével élnek most, prózai: hamarosan választások jönnek, így aztán ez a fegyver most erőtlen.

Dornfeld László emlékeztetett, hogy nem ez az első eset, hogy az Európai Parlament a magyarországi helyzettel kapcsolatban perrel fenyeget: 2021-ben azért éltek ezzel az eszközzel, mert a bizottság nem alkalmazta a kondicionalitási eljárást Magyarországgal szemben – erre egészen a 2022-es országgyűlési választást követő napokig kellett várni.

Talán nem nagy meglepetés, ha azt mondom: a vagdalkozást akkor nem követte tényleges perindítás

 − zárta szavait.

Borítókép: Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án. A parlament január 15. és 18. között ülésezik. (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.