Magyarország egy elit klub tagja lett

Szijjártó Péter: Közép-Európa sikerességében mi, magyarok játsszuk a főszerepet.

Fotó: MARTON_KIRALY

„A világgazdasáot és a világkereskedelmet érintő legsúlyosabb kihívásokról tárgyaltunk” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a kereskedelmi miniszterek nem hivatalos ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a világot sújtó kihívások különös kihívás elé állítják az olyan gazdaságokat is, amelyek exportorientáltak és amelyek teljesítményét a beruházások jelentős mértékben meghatározzák. „Így van ezzel Magyarország is” – vázolta fel, majd kiemelte, hogy 

A magyar gazdaság a világ 15 legnyitottabb gazdasága közé tartozik. Egy olyan gazdaság, ahol az exportrekordok nyomán az export eléri az össz gazdasági tevékenységnek mintegy 80-85 százalékát.

A világgazdaságot sújtó kihívásokat két csoportban foglalta össze Szijjártó Péter:

• A külügazdasági miniszter szerint azok a kihívások tartoznak ide, amikor egyes hatalmi szereplők gazdasági kérdéseket politikai kérdésekel próbálnak összekeverni, így politikai és ideológiai akadályokat hárítanak a gazdaság szabadsága elé. Ezek elsősorban a beruházások szabad áramlását veszélyeztetik.
• A másik csoport a biztonsági fenyegetések, a fokozódó biztonsági kihívások okozta feszültségek. Ezek elsősorban a kereskedelem szabadságát veszélyeztetik.

Magyarországnak az az érdeke, hogy a  világgazdaságot és a világkereskedelmet megszabadítsuk mind a politikai és ideológiai fenyegetésektől, mind a biztonsági fenyegetésektől.

– jelentette ki Szijjártó Péter, majd hozzátette, hogy ennek fényében „Magyarország a lehető leghatározottabban támogatja” , hogy a WTO elfogadja a globális beruházáskönnyítési megállapodást. A megállapodás segítséget jelentene szerinte a beruházásokat megakadályozó politikai fenyegetések visszafogásában.

„Észszerűtlen” beavatkozás: ideológiai akadályok

A miniszter arról számolt be, hogy uniós körökben nyugati kollégái rendszeresen emlegetik a keleti–nyugati (azaz az európai és kínai) gazdaságok szétválasztását. „Mi ezt, egy az európai gazdasági érdekekkel teljes mértékben ellentétes, észszerűtlen, Európa számára káros, mesterséges politikai beavatkozásnak tartjuk a beruházások szabad, globális áramlási folyamatában” – summázta.

A miniszter összefoglalójából kiderült, hogy a nyugat-európai országok a közép-európaiak versenyelőnyét politkai, jogi eszközökkel próbálják meg elvenni. Ehhez asszisztál Brüsszel, amin keresztül jogi köntösbe próbálják csomagolni törekvéseiket, és biztonsági átvilágításnak akarnak alávetni minden keleti beruházást.

A jelen tendenciákkal párhuzamot vont a kommunista időkkel, szerinte a hasonló gazdaságot érintő politikai beavatkozások miatt Magyarország is sokat szenvedett már.

Az látszik, hogy a keleten felhalmozódó tőke és a keleti robbanásszerű technológiai fejlődés miatt az elmúlt egy-két évhez hasonlóan a következő évtized Európában a keleti beruházások évtizede lesz

– vetítette előre Szijjártó Péter. A keleti beruházásokért zajló versenyben –  mint elmondta – látszik, hogy Közép-Európa sikeresebb Nyugat-Európánál és Közép-Európa sikerességében mi magyarok játszuk a főszerepet. 

A magyar siker egyik példázataként az került kiemelésre a sajtótájékoztatón, hogy a világgazdaság egyik legdominánsabb folyamata, a globális autóipar elektromos alapokra történő áthelyezésének, mint egy német–kínai együttműködésen alapuló projektnek, Magyarország lett az európai találkozási pontja. 

A magyar külgazdasági sikeret sorolva a tárcavezető azt húzta alá, hogy Magyarországon egyedülálló módon van (illetve lesz) jelen a három német luxus autómárka és a világ legnagyobb elektromos autógyára, a kínai BYD szintén Magyarországon épít gyárat, és a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárából öt jelen lesz magyarországon, ezzel a 

Magyar gazdáság egy olyan rendkívül szűkkörű elit klubnak lett a tagja a világban, amely a biztosítékát jelenti annak, hogy a magyar gazdaság a következő időszakban is növekedési pályán fog maradni.

Világos a kelet–nyugati egymásra utaltság: biztonsági fenyegetések

A biztonsági fenyegetésekre térve – főként arra, hogy a tengeri kereskedelem szabadsága veszélynek van kitéve a Vörös-tengeren, ami jól mutatja a sérülékenységet, hogy fegyveres konfliktusok a világ bármely pontján könnyen meg tudják bénítani a globális ellátási láncokat – elmondta, hogy 

világossá kell tenni, hogy a világ tengerein rendet kell tartani. A világ tengerein biztosítani kell a szabad hajózás és a szabad kereskedelem lehetőségét a nemzetközi jogszabályokkal összhangban. De arra is figyelni kell, hogy ez a rendtartás vagy rendteremtés ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját, mert akkor ördögi körbe kerülünk bele

„A nemzetközi közösségnek fontos feladata az, hogy rendet tartson a világ tengerein, és érvényesítse a szabad hajózás jogát” – fűzte hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a vörös-tengeri helyzet, s ennek nyomán a keletről érkező áruk európai szállításának késedelme is jól demonstrálja az egymásra utaltságot, ugyanis ez a kontinens gazdaságára is negatív hatással van, gyárak ideiglenes bezárásához, munkahelyek veszélyeztetéséhez vezethet.

Majd ezzel összefüggésben kritikus fontosságúnak nevezte az eurázsiai kereskedelmi együttműködést az európai gazdaság számára. „Ezért a Kelet és Nyugat együttműködését akadályozó politikai megközelítések sokkal veszélyesebbek, mint ami most zajlik a Vörös-tengeren” – vélekedett. „A vörös-tengeri problémát meg fogják oldani azok, akik elég erősek hozzá. De ha politikai eszközökkel hosszú távon próbálják a kelet–nyugati együttműködést szétzilálni, akkor annak hosszú távú negatív következményei lesznek” – mondta.

Borítókép: Szijjártó Péter érkezik a kereskedelmi miniszterek nem hivatalos ülésére Brüsszelben (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)