Németországban a demokrácia a tét – válaszút előtt Berlin

Maximilian Krah, a német AfD európai parlamenti listavezetője tartott előadást Budapesten, ahol többek között beszélt arról, hogy a Németországban a következő egy évben a normalitás lesz a tét, de szóba került az is, hogy az Európai Unió ebben a formájában miért nem jó. Így vette kezdetét a XXI. Század Intézet legújabb rendezvénysorozata.

Budapest, 2023. december 6. Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet fõigazgatója köszöntõt mond a Petõfi-díj átadásán a MOL Campusban 2023. december 6-án. Áder János volt államfõ kapta idén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport Petõfi-díját. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A XXI. Század Intézet Európa az uniós választások előtt címmel rendezvénysorozatot indított, amelynek első eseményén a német ellenzék került a figyelem középpontjába. Az eseményt Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében elmondta, Németország nagy szerepet játszik a magyar gazdaság formálásában is, emellett nagy válaszút előtt áll. Arra a kérdésre kell választ adni, hogy 

Németország kitart-e a demokrácia mellett vagy a diktatúra irányába indul-e

 − emelte ki a főigazgató.

Rámutatott, az ország odáig jutott, hogy százezres tüntetéseken harcolnak a nácizmus és a fasizmus ellen, amit a kormánykoalíció szervez. Mint mondta, ez azokra az antifasiszta felvonulásokra emlékezteti őt, amiket a szocializmus alatt szervezett a párt. Azt is sérelmezte, hogy a rendszerváltás óta bunkósbotként lóbálták az emberek feje felett, hogy ne relativizálják a holokausztot, most pedig az okoz botrányt, hogy egy postai képviselő mit beszélt egy apró rendezvényen. Ezt egy platformra hozták azzal, amit a nácizmus alatt beszéltek a náci vezetők.

A kormány lépései aggodalomra adnak okot

Götz Kubitschek, a Sezession folyóirat főszerkesztője a német nemzeti ellenzékről beszélt. Kiemelte,

Németországban a jobbról induló pártok alapítása esélytelen volt. Az AfD (Alternatíva Németországért) is középről indult, ugyanakkor nem tudták, mit tesznek, nem fogták fel, hogy milyen fontos lesz, hogy szót ad azoknak, akik elégedetlenek és eddig nem szólalhattak fel

 − mondta el Kubitschek.

Három váltás történt a párt elnökségében és egy demokratikus jobboldali párt lett, ami a német demokrácia mértékévé vált. Álláspontja szerint a demokrácia abban mutatkozik meg, hogyan bánnak az ellenzékkel. Ebben az évben Németországban európai parlamenti választást és három tartományi választást tartanak. Becslések szerint Thüringiában, Brandenburgban és Szászországban harminc százalék feletti eredményt érhet el az AfD – nem véletlen tehát, hogy még a párt betiltása is szóba került a német vezetés részéről. A kormány azonban egy olyan kampányt folytat, amelyben azt állítják, az AfD külföldiek millióinak elüldözését tervezi, és azt mondják, hogy ezt állítólag egy titkos találkozón eszelték ki. Kubitschek azonban kiemelte, rágalomról van szó, ám a jobboldali párt nehéz helyzetbe került, és nehéz bizonyítékokkal cáfolni az állításokat.

A kampányt, ami az AfD ellen folyik, állami szintről vezénylik, állami eszközökkel, állami médiával, államtól függő civil hálózatokkal, NGO-kkal, egyházakkal, oktatási intézetekkel, amelyek ennek a kampányüzeneteit kritika nélkül átvették

– magyarázta a Sezession munkatársa.

Götz Kubitschek (Fotó: XXI. Század Intézet)

Hozzátette: a kampány veszélyes az AfD-re nézve, többek között, mert a párton belüli vitákat is élénkítette – ám mindez további anyagokat és hírt szolgáltathat a médiának. Kubitschek ugyanakkor elmondta, az AfD egy „komoly ellenzéki pártnak” tekinthető, kiemelte, nem vesz részt a „demokrácia szimulálásában, amit előad a kormány és az ellenzék”. A szakértő a párt céljairól is beszélt, közöttük említette a nemzettudat erősítését, valamint „a normalitás elérését” – utóbbi esetében Magyarországot említette példaként.

Kiadóként és íróként is nagy érdeklődéssel tekintek az Önök országára is. Azt látom, sikerült megvalósítaniuk a normalitás politikáját

– fogalmazott.

Kubitschek a baloldal egyik eszközéről is beszélt, nevezetesen a civilekre gyakorolt nyomásról: máshogy gondolkodó tanárokat és akár újságírókat is érinthet. A nyomásgyakorlás egészen a nyílt erőszakig is eljuthat – emelte ki. Majd figyelmeztetett, „nem tudni, hogy a kormány mit fog még szétverni, hogy akadályozza az ellenzéket”.

Meg kell adni az országok döntési jogát

Maximilian Krah, a német AfD párt európai parlamenti listavezetője beszédében elmondta, felébredés van Németországban.

Senkinek nincs kedve a woke-hoz és a szivárványhoz, amit a Nyugat erőszakol ránk

 − emelte ki.

Kifejtette, hogy a döntéseket már nem csak a Nyugat hozza meg, egyre többen szólnak bele az egész világon, és itt az idő, hogy Európának is legyen hangja. Ehhez pedig kénytelen bilaterális egyezményeket kötni az Egyesült Államokkal – elsősorban a külpolitika területén.

Ha nem akarjuk, hogy Magyarország legyen a következő Ukrajna, akkor tenni kell ellene 

− húzta alá.

Maximilian Krah, a német AfD párt európai parlamenti listavezetője (Fotó: XXI. Század Intézet)

Felidézte, 1945 előtt az Egyesült Államokat európai országnak tekintették, tekintve, hogy a döntéshozók elődei európaiak voltak, ám 1945-ben új világ kezdődött. „Egy olyan ország jött létre, ahol sok nemzet van, latinok, afrikaiak. De sok az európai is, akik szeretnék az európai gyökereket megtartani. Ha nem Donald Trump nyeri a választásokat, akkor Kamala Harristől akarunk függeni?” – tette fel a kérdést. Leszögezte, önálló Európára van szükség. A politikus az EU-ról is beszélt, szerinte a tömb „egy bürokratikus monstrum”. Kiemelte, túlszabályozott, nem átlátható szervezetről van szó, noha összefogás nélkül nem tud működni Európa. „Ha olyan pártban vagyunk, ami a jelenlegi EU-val elégedetlen, akkor egyfajta rövidzárlat keletkezik” – tette hozzá.

A szakértő arról is beszélt, Európa összekapcsolódik több szinten is, de változásra van szükség.

Egyúttal azonban elutasította a baloldal tervét, amelynek értelmében az NGO-k és a Soros-birodalom kapna hatalmat, háttérbe szorítva a nemzeti szuverenitást.

Szuverén államokra van szükség

Krah pártja programjáról is beszélt: az AfD ugyanis nemzeti államok szövetségét szeretné, de szabadsággal kell megtölteni, továbbá olyan szervezettségre van szükség, ami elengedhetetlen a működéshez. Elmondta, vége van annak az időnek, amikor a németek döntöttek Európa sorsáról.

Több önállóságra van szükségük az országoknak

– közölte.

A politikus figyelmeztetett: változások nélkül Európa a baloldalon köt ki. Az AfD-re vonatkozóan elmondta, a párt a multipoláris világ mellett áll ki, és nem hajlandó részt venni sem az ukrajnai háborúban, sem a Kína és Tajvan közötti konfliktusban. Az értelmiség szerepéről is beszélt, mint mondta, hagyományosan nem a jobboldalon van az értelmiség, de látja, hogy Magyarországon ez máshogy van.

A világot nem fogjuk a parlamentből megváltoztatni, a politika azért zajlik, mert olyan miliőkkel tudunk együtt dolgozni, akik egyetértenek velünk. Több hazafiasság, több hit, több bátorság kell, hogy az előttünk álló akadályokat legyőzhessük

 − zárta szavait a német politikus.

Borítókép: Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)